Az Alba Regia Műszaki Kar olyan multidiszciplináris műszaki kar, amely egyetemünk szinte teljes képzési kínálatát nyújtja Székesfehérváron. Abban a városban, amely stratégiai fontosságú volt már a Római időkben is, amit akkor a környező mocsárból kiemelkedő domb tetején álló vár után, Fehérvárnak, Alba Regia-nak neveztek.

Bánki Donát az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök, tudós 1859. június 6-án született a Veszprém megyei Bakonybánk községben dr. Löwinger Ignác, a község körorvosa és Salzer Betti negyedik gyermekként. A család 1868-ban Lovászpatonára költözött. Bánki Donát az alsóbb iskolákat és részben a középiskolát is a szülői házban végezte, vizsgáit pedig Pápán tette le.

1869. július 8-án született Pesten, régi magyar nemesi családban. 1892-ben avatták okleveles gépészmérnökké a Király József Műegyetemen, ahol minden szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. Kötelező katonai szolgálata után 1893 őszétől Párizsban a Compagnie de Fives-Lille cégnél aszinkronmotorokat tervezett, és méretezésükre teljesen új számítási módszereket dolgozott ki.

Pozsonyban 1833. július 18-án született német polgári családban. Eredeti neve Klette. Apja, a drezdai származású Klette Nándor, József nádor gyermekeinek rajztanítója volt. Az 1838. évi árvízről készített szép színes rajzai dokumentum értékűek. A gyermek Károly sokszor megfordult a nádori udvarban, mint a gyerekek játszótársa. Nevét 1862-ben változtatta Keletire.

Budapesten született 1903. december 28-án. Iskolai tanulmányait 1909-ben kezdte meg. 1913-tól a fasori Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnáziumban tanult tovább. Ez volt abban az időben Magyarország legjobb középiskolája. Jó képzést kapott történelemből, jogtudományból és közgazdaságtanból.

Kassán született 1853. augusztus 21-én. Ő volt az első, aki gépészmérnöki oklevelet kapott a budapesti József Műegyetemen 1877-ben. Két évig külföldön egyetemek, üzemek, iparigazgatási intézmények látogatásával bővítette műszaki ismereteit, majd Baross Gábor kereskedelmi miniszter megbízásából kollégáival megszervezte az ipari üzemek közérdekű ellenőrzését, és kidolgozta az iparfejlesztés rendszerét és módozatait.

Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. – Budapest, 1891. jan. 22.): építész. A bécsi polytechnikum elvégzése után 1832-től Pollack Mihály, 1836-tól Koth Henrik irodájában dolgozott. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus román stílus képviselői. Nagy jelentőségű középítkezései meghatározói voltak Budapest városképének.