Az ÓE adott otthont a Márton Áron-ösztöndíj tehetséggondozó program záró konferenciájának
A nemzeti összetartozás tudata és érzése a magyar nemzetpolitika elmúlt 13 évének egyik legfontosabb eredménye - hangsúlyozta Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Márton Áron-ösztöndíj tehetséggondozó program záró konferenciáján, az Óbudai Egyetemen. Prof. Dr. Kovács Levente úgy fogalmazott: küldetésünknek tekintjük esélyt és lehetőséget adni a határon túli magyar fiataloknak.
Az Óbudai Egyetem fontos vállalása, hogy egyre magasabb szinten működtesse a Kárpát-medencét átszövő oktatási hálózatát, műszaki szempontból erősítse az egységes Kárpát-medencei oktatási tér képviseletét és megvalósulását - fogalmazott a rendezvény házigazdája, Prof. Dr. Kovács Levente. Az Óbudai Egyetem vezetése minden lehetőséget megragad arra, hogy erősítse a határon túli intézményekben és közösségekben az anyaországhoz tartozást és összetartozást, valamint, hogy a határon túli magyar diákok a szülőföldjükön maradva is a magyar felsőoktatás részének tekinthessék magukat.
A diaszpóra magyar származású fiataljai számára meghirdetett ösztöndíjprogramról Dr. Szilágyi Péter elmondta: „a Márton Áron-ösztöndíj egybegyűjti és buzdítja azokat, akik erőforrásaikat az alkotás szolgálatába kívánják állítani, olyan módon, hogy közben látják maguk körül a Kárpát-medence tudományos és művészeti közösségét”. Megjegyezte: az ösztöndíjas fiatalok különleges közösséget alkotnak, részei azon közösségnek, amelyik az egységes magyar nemzet jövőjét építeni tudja.
Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a Márton Áron program jó példája azoknak a kezdeményezéseknek, amelyekben a magyar felsőoktatás nemzetköziesítése és a kiválóság támogatása összefonódik. Az ösztöndíjprogram évről évre támogatja a kiemelkedően tehetséges, a tudományos kutatásba időt, energiát fektetni szándékozó diákokat. A fiatalok nemcsak anyagi támogatást kapnak, hanem tudományos pályafutásuk megalapozásához is hozzájárul az ösztöndíj. A program népszerűségét mutatja, hogy az idén majdnem kétszer annyi jelentkező volt, mint tavaly - jegyezte meg. Lengyel Miklós kitért a már tíz éve működő Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramra, amelynek keretében több mint 90 országból érkeztek fiatalok magyarországi egyetemekre. Eddig több mint 11 ezer diák végzett magyar intézményben, és mintegy 9 ezer alumni taggal büszkélkedhetünk - mondta.
Dr. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta: „csak úgy lehet erős a kárpát-medencei magyarság, ha nemzeti kultúránk erős gyökeréből tehetségünkkel, tudásunkkal termünk gyümölcsöt”. Kifejtette: a magyar nemzeti közösség csak akkor maradhat erős külhonban, ha tudáselőnnyel rendelkezik. Ehhez pedig versenyképes, minőségi, magyar identitású felsőoktatás, valamint magyar gazdasági erőtér szükséges. Felidézte, hogy az elmúlt hónapokban számos egyeztetés történt a kormány és a meghatározó külhoni magyar egyetemek vezetői között. A tárgyalásokon a felek egyetértettek abban, hogy minél több fiatalnak kell magyar identitású intézményben tanulnia, és a külhoni magyarság körében a diplomával rendelkezők aránya meg kell, hogy haladja az adott ország részarányát. Amíg van tudásra éhes magyar fiatal, van magyar jövő - jelentette ki.
Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, kutatásvezető köszönetét fejezte ki, hogy az Óbudai Egyetem méltó otthont adott a rendezvénynek. Kijelentette: az elmúlt másfél évtizedben megtörtént a Kárpát-medencei tudományosság, azon belül is a felsőoktatási intézmények integrációja. Az egységes tehetséggondozási rendszer létrejöttét közös munka eredményének és jelentős értéknek nevezete. Hozzátette: „azokra az emberekre lesz szükség a jövőben, akik a legtehetségesebbek, a legkiválóbbak és leginkább alkalmasabbak az alkotó-kutató munkára.”
A konferencia további részében Prof. Dr. Kovács Levente és Dr. Drexler Dániel András „Mérnöki lehetőségek a rákkutatásban” címmel tartott előadást, valamint különböző tudományterületi szekciókban hangzottak el prezentációk.
