Az iparoktatás fellegvárai

Bánki létrejötte

A Közép Ipartanoda és a Technológiai Iparmúzeum az új otthonában sikeresen oldotta meg feladatait: a múzeum gyarapodó gyűjteménye szerves részévé vált az oktatásnak, az ipariskola tanárai bekapcsolódtak az iparmúzeum tevékenységébe. Az intézmény hírnévre szert tett tanárai, Arany Dániel, Edvi Illés Aladár, Egerváry Jenő, Faragó Ödön, Jalsoviczky Géza, Lencz Ödön, Klemp Gusztáv, Petrik Lajos aés még sokan mások nagyban hozzájárultak a hazai gépipar fejlesztéséhez. Az intézmény megújult tartalommal az 1891/92. tanévtől hivatalosan is Magyar Királyi Állami Ipariskolaként tevékenykedett, majd a tantervmódosítás és a szervezeti szabályzat változtatását követően az iskola a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskolaként adott ki végbizonyítványt.

A századforduló utáni években – az elért eredmények hatására – rohamosan növekedett a jelentkezők, a felvételt nyert és a végzett tanulók száma. A harmincadik tanévről kiadott értesítő szerint 1532-en szereztek képesítést. A létszámnövekedés miatt szükségessé vált több szakosztály kiválása, önálló elhelyezése.

Az 1938. évi XIII. törvénycikk létrehozta az új típusú ipari középiskolát, majd a II. világháború szörnyű pusztításait követően az Iparmúzeumot összevonták több kísérleti és anyagvizsgáló intézettel, s a Magyar Királyi Technológia és Anyagvizsgáló Intézet jogutódjaként jött létre a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet. Az Iparmúzeum fennmaradt könyvtára több átalakulást követően 2001-től a BME OMIKK néven végzi tevékenységét.

A háború alatt létrehozott új középiskola-típusok részben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A gazdaságpolitika változása az iskola nevének és jellegének gyakori változásában is tükröződött. Az intézmény 75. születésnapján rendezett ünnepségen, 1954. december 19-én felvette Bánki Donát, az egyik legnagyobb magyar gépészmérnök nevét. A különböző megnevezésű ipari gimnáziumokat és technikumokat követően a Kormány 12/1962. (V. 5.) számú rendelete létrehozta a felsőfokú technikumot. Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete intézkedett a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről.

Kandó megalakulása

Magyar Királyi Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskola épületét Pártos Gyula 1900-ban 100 tanulóra tervezte, az 1930-as évek közepére az épület szűknek bizonyult. 1914-ben megkezdték az iskola bővítését, mely az 1936-1938-as években folytatódott, a Tavaszmező utcai fronton az iskola új épületszárnnyal bővült.

Az 1941/1942-es tanévben a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megnyílt az anyaintézmény falai között a Villamosipari Középiskola. Ezzel egyidejűleg az iskola felvette Kandó Kálmán nevét, így elnevezése Magyar Királyi Állami Kandó Kálmán Villamosipari Középiskola lett. A megszűnt Zrínyi Miklós Gimnázium Wellisch Alfréd műépítész által tervezett kétemeletes épületét megkapta a Kandó Kálmán Ipari Gimnázium. 1948-1955 között a megfelelő minisztériumi koncepció híján szinte évente változott az iskola neve és képzési struktúrája.

Az iskolában 1962. szeptember 1-jén indult meg a képzés a felsőfokú technikum esti, majd 1963. szeptember 1-jén a nappali tagozatán. Így létesült a Tavaszmező utca 15-17. szám alatt a Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikum mellett a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikum, a Nagyszombat utca 19-ben a Bláthy Ottó Erősáramú Technikum mellett a Felsőfokú Villamosgépipari Technikum és az Üteg utca 15-ben a középfokú technikum mellett a Felsőfokú Villamosenergiaipari Technikum. Az 1969. március 4-én megjelent Elnöki Tanácsi törvényerejű rendelet létrehozta a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát.

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola

Az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete a főiskola feladatául a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek vezetésének és szervezésének, a termelés programozásának és irányításának, a termelést kiszolgáló üzemek irányításának és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzését határozta meg. A rendelettel egy időben megjelent kormányhatározat intézkedett a főiskola irányításáról, a képzés idejéről.

A főiskola indításakor az oktató-nevelő és a tudományos-kutató munka hét tanszék keretében folyt, majd a későbbi kilenc tanszék helyett 1987. június 30-ától négy vertikális intézet működött: a Gépgyártástechnológiai, a Gép- és Rendszertechnikai, az Informatikai és Szervezési, valamint a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet.

A hazai és a nemzetközi felsőoktatásban rangot kivívott főiskola oktatási profilját szélesítve a piaci igényeknek megfelelő képzést nyújtott, melynek eredményeképpen az intézmény nevéből a gépipari jelzőt 1991-től elhagyta, Bánki Donát Műszaki Főiskola néven folytatta tevékenységét. Az intézményt és a képzési területeit a Magyar Akkreditációs Bizottság 1994/95-ben az elsők között akkreditálta. Az intézmény fő profilja a főiskolai gépészmérnökképzés, az erős informatikai alapokra épülő – a gazdasági élet számos területén keresett – műszaki menedzser és műszaki informatikus oktatás, valamint az összes szakhoz kapcsolódó mérnöktanári képzés volt.

A Bánki Főiskola társult tagja lett a budapesti műszaki főiskolák együttműködésére alapított Budapesti Politechnikumnak, részt vett két multidiszciplináris mérnökképzésben: a biztonságtechnikai, valamint az angol hagyományokon alapuló, angol nyelven folyó integrált gépész-villamosmérnök képzésben.

Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1969. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Kandó Főiskola feladatául a híradásipari berendezés- és készülékgyártás, a műszeripari és automatika berendezés és elemgyártás, a híradásipari alkatrészgyártás, a villamosgép- és készülékgyártás, üzemeltetés, karbantartás, a szabályozott hajtás, vezérlőberendezés-gyártás, üzemeltetés, karbantartás munkafolyamatainak irányítására alkalmas szakemberek képzését jelölte meg.

A Gyengeáramú Kar a Felsőfokú Híradás- és Műszeripari Technikumból alakult ki a Tavaszmező utca 15-17-ben, mely egyben a főiskola központi telephelye lett. Az Erősáramú Kar a Felsőfokú Villamosgépipari Technikumból jött létre a Nagyszombat u. 19-ben levő telephelyen. Az 1035/1970. (VIII. 7.) Kormányhatározat alapján a székesfehérvári Felsőfokú Gépipari és Híradásipari Technikum híradásipari szakja beleolvadt a Gyengeáramú Karba, s kihelyezett tagozatként híradástechnikai, majd 1971-től számítástechnikai és számítógépgyártási szakembereket képezett, igazodva a város ipari hátteréhez.

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola megalapításakor a Gyengeáramú Karon híradásipari, műszer és automatika, alkatrészgyártó, számítástechnikai eszközök szakon, az Erősáramú Karon villamos gépek és készülékek, automatika, villamosenergiaipari szakon oktattak. Az 1971/1972-es tanévben indult meg a műszaki tanár szak, mely mindkét karon valamennyi szakhoz kapcsolódott. 1973-ban került bevezetésre az első, egységes képzési struktúrájú tanterv a Gyengeáramú és az Erősáramú Karon.

Megalakulásakor a főiskola kari-tanszéki rendszerben működött. 1979-ben megváltozott a szervezeti felépítés, melynek következtében – általában két korábbi szakmai tanszékből – egy-egy szakintézet alakult, megszüntetve a kari tagozódást. 1991-ben a főiskola neve Kandó Kálmán Műszaki Főiskola elnevezésre változott, kifejezve ezzel a szélesebb képzési profilt. 1992-ben több intézet nevében módosításokat hajtottak végre és ezzel kialakult a főiskola szervezeti felépítése, mely 1999-ig nem módosult.

1987-ben a Kandó Főiskola megkapta az engedélyt a műszaki informatika szak indítására. A műszaki tanár szak tantervének bővítésével lehetőség nyílt az informatika szakon tanuló hallgatók részére a tanári szak felvételére. Az 1980-as fejlesztést követően a villamos üzemmérnök képzésben a tanterv – híradásipari, műszeripari és automatizálási, mikroelektronikai, alkatrész- és készüléktechnológiai, számítástechnikai eszközök, szervezés és számítástechnika alkalmazása, villamos gépek és készülékek, erősáramú automatika, villamosenergetika – szakokra és ágazatokra tagozódott. A műszaki tanár szak minden szakhoz kapcsolódott.

1991-ben az újonnan megalakult Társadalomtudományi Intézet posztgraduális képzés keretében megindította a vállalkozó menedzser képzést a végzett hallgatók számára. A képzés tapasztalatait felhasználva 1993-ban a főiskola megkapta a műszaki menedzser szak indítási engedélyt. Még ebben az évben a biztonságtechnika szakon is megindult a képzés, melyet a Budapesti Politechnikum keretében közösen indított a Bánki Donát, a Bolyai János Katonai, a Kandó Kálmán, a Könnyűipari és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola.

1993-ban kezdődött meg a képzés az integrált gépész-, villamosmérnök szakon a Bánki Donát Műszaki Főiskolával és az angliai Nottingham Trent University-vel közösen. A 6 féléves oktatás angol nyelven folyt, a végzett hallgatók megkapták a KKMF és a BDMF közös oklevelét, valamint a Nottingham Trent University BEng diplomáját.

Az 1996-ban életbe léptetett tantervek alapján a villamosmérnök szak automatizálási, elektronikus eszközök, híradástechnika, műszer-automatizálási, számítástechnikai, villamosenergetika, műszaki-gazdasági-informatikai szakirányán, a műszaki informatika szakon, valamint a műszaki menedzser szakon folyt a képzés. A villamosmérnöki szakon is 1997 őszétől lehetett jelentkezni a kooperatív képzésre, melyen a nappali tagozaton a 6 félévet eredményesen befejezett hallgatók vehettek részt. A jelentkezők 10 hónapos önkéntes szakmai gyakorlat keretében a hét négy napján mérnöki feladatokat láttak el a vállalatnál, míg egy napot a főiskolán töltöttek, ahol egy 150 órás képzésben részesültek.

A Könnyűipari Műszaki Főiskola

Könnyűipari Műszaki Főiskola a 1972. évi 16. sz. tvr. alapján létesült a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével kapcsolatos átmeneti intézkedésekről szóló 1035/1972. (VIII. 27.) Mt. határozat figyelembe vételével, a Felsőfokú Könnyűipari Technikum átszervezésével.

Az alapítólevél értelmében nappali tagozatán három, esti, levelező tagozatán négy év volt a tanulmányi idő, melynek elvégzését követően a sikeres államvizsgát tett hallgatók végzettségük szakirányát feltüntető üzemmérnöki oklevelet kaptak. Az üzemmérnökök képzése a bőrfeldolgozóipari szakon (cipő-, bőrkonfekcióipari ágazat), a nyomdaipari szakon (nyomtató ágazat, formakészítő ágazat), a papíripari szakon (papírgyártó és feldolgozó ágazat), a ruhaipari szakon (gyártáselőkészítő és modellszerkesztő ágazat, technológus ágazat), valamint a textiltechnológiai szakon (fonó-, szövőipari ágazat és a kötő-, hurkolóipari ágazat) kezdődött meg.

A főiskola 1972 novemberétől a III. kerületi Doberdó úton átadott épületegyüttesben folytatta képzési tevékenységét. Az új épületet pénzhiány miatt kisebbre tervezték, majd pótlólagos beruházással 1977-ben 1038 m2-rel bővült területe. Ekkor kerültek kialakításra a bőr-, textil- és a papíripari laboratóriumok, a géptermek.

A főiskola első kísérleti tantervei a felsőfokú technikuméra épültek. Néhány év tapasztalata alapján az 1977-es évektől tantervmódosításra került sor, melynek célja az alapozó oktatás megerősítése volt, valamint, hogy a képzésük megfeleljen egy kétfokozatú képzés első szintjének. Az 1987-es oktatáskorszerűsítés legfontosabb feladatának a képzés technológus jellegének erősítését tekintette. 1995-től a textilipari képzés modulrendszerébe illesztve bevezetésre került minőségügyi tananyag, majd az országban először a KMF-en jelent meg a minőségbiztosító szakirány, mint graduális felsőoktatási képzés.

1995-ben indult útjára az élsportolói tagozat és nyert elismerést a sportmozgalom irányítói és szereplői körében. Az 1996/97. tanévtől a könnyűipari mérnökképzés mellett kiterjesztésre került az élsportolói tagozat a menedzser szakra. Az 1997/98-as tanévben 170 élsportoló jelentkezett és nyert felvételt. A főiskola élsportolói Olimpián, világ- és Európa bajnokságon, egyetemi-főiskolai világbajnokságon vettek részt, szereztek elismertséget és hírnevet az intézménynek.

A főiskolán az oktatási feladatok tanszéki keretben folytak. A Gépészeti Tanszéken oktatott tantárgyak alapozó jellegűek voltak, amelyekre szervesen ráépültek a szakmai tanszékek speciális tananyagai. A szakirányú képzés a Ruhaipari, a Textiltechnológiai, a Nyomdaipari, a Csomagolás- és Papírtechnológiai Tanszék oktatói működtek közre.

Frissítve: 2021.11.16.