Budapest a világ MI-térképének központjában - szakmai sikereket hozott a CE AI Summit!
Budapest adott otthon az IEEE közép-európai mesterségesintelligencia-csúcstalálkozónak, ahol több mint száz előadó és 350 résztvevő vitatta meg az AI társadalmi és gazdasági hasznosítását. A három napos esemény az IEEE égisze alatt valósult meg, az Óbudai Egyetem, az IEEE Hungary Section, az Neumann János Számítógéptudományi Társaság, az IEEE Standards Association, valamint a HUN-REN SZTAKI közös szervezésében.
A csúcstalálkozó már az első napon világosan megmutatta, hogy Budapest és a régió ma már aktív alakítója a globális mesterséges intelligencia-ökoszisztémának. Az Óbudai Egyetem rektoraként és az Neumann János Számítógéptudományi Társaság elnökeként külön öröm számomra, hogy ilyen rangos akadémiai és ipari vezetőket köszönthettünk a rendezvényen – hangsúlyozta Prof. Dr. Kovács Levente.
A megnyitón olyan kiváló szakemberek emelték az esemény színvonalát, mint Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Clara Neppel, az IEEE európai régiójának vezetője, Bokor József professzor, a HUN-REN SZTAKI tudományos igazgatója, Drexler Dániel, az IEEE Hungary Section elnöke.
A szakmai programot kiemelkedő plenáris előadások indították: Nicola Kasabov, az Auckland University of Technology professzora a neuromorf prediktív mesterséges intelligencia legújabb irányait mutatta be, míg Oussama Khatib, a Stanford University világhírű kutatója az ember-robot együttműködés jövőjéről adott inspiráló képet. A három nap során folyamatosan párhuzamosan zajlottak plenáris ülések és szakmai szekciók, ahol rendkívül sokrétű témák kerültek napirendre, a mesterséges intelligencia elméleti alapjaitól kezdve a legmodernebb ipari alkalmazásokig.
- A rendezvény valódi találkozási pont volt, hisz kutatók, ipari szereplők és döntéshozók közösen gondolkodtak arról, miként formálja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot és a társadalmat. Az első nap panelbeszélgetései az MI szabályozásának, kormányzásának és ipari alkalmazásainak legaktuálisabb kérdéseit járták körül, gyakorlati és stratégiai nézőpontból egyaránt. Magyarország az elmúlt években egyértelműen felkerült a mesterséges intelligencia nemzetközi térképére, teljesítményünk, mérnöki tudásunk és innovációs szemléletünk révén ma már nemcsak követjük, hanem formáljuk is a technológiai fejlődés irányait. Ebben a folyamatban az IEEE által képviselt globális szabványosítás és a hazai tudásbázis találkozása különösen nagy jelentőséggel bír. Az MI korszakában nem az a kérdés, hogy mi lesz az emberrel, hanem az, hogy mire képes az ember, ha kezébe veszi a mesterséges intelligenciát – húzta alá Prof. Dr. Kovács Levente.
CE AI Hub
Az IEEE spontán kezdeményezésére megszületett CE AI Hub Initiation aláírására is sor került, az IEEE AI Coalition részvételével, ahol Prof. Ming Hou (University of Toronto, Defense Research and Development Canada) kulcsszereplőként működött közre. Az aláírási ceremónián jelen volt Dr. Clara Neppel Dr. Clara Neppel (Senior Director of IEEE Europe, Austria), erősítve ezzel is az esemény nemzetközi jelentőségét. A CE AI Hub spontán módon született, de azonnal világossá vált, hogy komoly szakmai jelentőséggel bír, mert egy nyitott platformot teremt a közép-kelet-európai egyetemek és kutatóközpontok számára, amely lehetőséget biztosít a mesterséges intelligencia kihívásainak és lehetőségeinek közös megvitatására, a tapasztalatok megosztására és az együttműködések kialakítására. Ez a platform az IEEE keretein fontos elismerést jelent, és a jövőbeni közép-európai AI-kezdeményezések érzékenyítésének, koordinációjának alapját képezi.
Az ünnepélyes aláíráson az egyetemek részéről az Óbudai Egyetem rektoraként jelen volt Prof. Dr. Kovács Levente, továbbá Prof. Ing. Peter Mésároš PhD, a Kassai Műszaki Egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Szilveszter és Dr. Trohák Attila, a Miskolci Egyetem képviseletében, valamint Szabó Ákos, a Debreceni Egyetem részéről. Az aláírók között szerepelt továbbá Prof. Dr. Damir Vusić, a University North rektora. A kutatóközpontok részéről a HUN-REN SZTAKI képviseletében Benedek Csaba, kutatáskoordinációs igazgatóhelyettes, valamint a horvátországi Adriatic Aerospace Association képviseletében Prof. Dr. Slobodan Bosanac vett részt az eseményen.
A CE AI Hub létrejötte egyértelműen jelzi, hogy a közép-európai intézmények felismerték a mesterséges intelligencia kihívásait, és készek közösen alakítani annak jövőjét. Ez az új platform hosszú távon erősíti az együttműködést, a tudásmegosztást és a nemzetközi AI-közösségben való aktív részvételt, egyben lehetőséget biztosít arra, hogy Közép-Európa meghatározó szereplőként jelenjen meg a globális AI-térképen.
AI az űrben
Az IEEE CE AI Summit 2026 második napján is sűrű volt a program: Plenáris előadással kezdett David Alexander, a Rice University professzora. Előadásának címe: „AI-powered space: AI adoption in a commercial space economy”, amely felvezette a nap további izgalmas AI és űrtechnológiai témáit, különös tekintettel az űriparban használt mesterséges intelligencia rendszerek gyors fejlődésére és azok gazdasági hatásaira. Ezt követően a Strix 2025 Award díjátadója zajlott, amely Magyarország első AI versenyét, a Strix Awardot ünnepelte, elismerve a hazai mesterséges intelligencia-közösség kiemelkedő eredményeit és innovációit. Párhuzamos panelek zajlottak, amelyek az AI különböző alkalmazási területeit ölelték fel, többek között Large Language Models, Space Technology & AI 1, és Space Technology & AI 2 témában. A Space Technology & AI 2 panel moderátora Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, aki a HUNOR-program képviseletében vett részt, hangsúlyozva Magyarország növekvő szerepét az európai űrkutatási és AI-fejlesztési együttműködésekben.
További panelek a Scientific Applications 1 & 2, MedTech & AI 1 & 2, valamint a Digital Humanism 1&2 témakörében zajlottak, az IEEE nemzetközi képviseletében. Ezek az előadások bemutatták, miként segíti a mesterséges intelligencia a tudományos kutatások hatékonyságát, az orvosi innovációkat és az emberközpontú technológiai fejlesztéseket. A nap folyamán a résztvevők betekintést nyertek az AI legújabb innovációiba, elősegítve a tudományos, ipari és kormányzati együttműködéseket. A konferencia második napja így nem csupán a technológiai fejlődés bemutatásáról szólt, hanem egyben platformot teremtett a jövő mesterséges intelligencia-alapú űrgazdaságának és társadalmi hatásainak közös megvitatására is.
A csúcstalálkozó világosan megmutatta, Budapest és a régió ma már aktív alakítója a globális mesterséges intelligencia-ökoszisztémának. A három nap során folyamatosan párhuzamosan zajlottak plenáris ülések és szakmai szekciók, ahol rendkívül sokrétű témák kerültek napirendre, a mesterséges intelligencia elméleti alapjaitól kezdve a legmodernebb ipari alkalmazásokig. A konferencián a régió vezető tudományos szereplői hangsúlyozták, hogy bár a technológia gyorsan fejlődik és számos előnyt kínál, tisztázni kell a „sötét oldalt” is, és úgy kezelni azt, hogy valóban az emberiség javát szolgálja.
A megnyitón olyan kiváló szakemberek emelték az esemény színvonalát, mint Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, Clara Neppel, az IEEE európai régiójának vezetője, Bokor József professzor, a HUN-REN SZTAKI tudományos igazgatója, Drexler Dániel, az IEEE Hungary Section elnöke.
A szakmai programot kiemelkedő plenáris előadások indították: Nicola Kasabov, az Auckland University of Technology professzora a neuromorf prediktív mesterséges intelligencia legújabb irányait mutatta be, míg Oussama Khatib, a Stanford University világhírű kutatója az ember-robot együttműködés jövőjéről adott inspiráló képet. A három nap során folyamatosan párhuzamosan zajlottak plenáris ülések és szakmai szekciók, ahol rendkívül sokrétű témák kerültek napirendre, a mesterséges intelligencia elméleti alapjaitól kezdve a legmodernebb ipari alkalmazásokig.
- A rendezvény valódi találkozási pont volt, hisz kutatók, ipari szereplők és döntéshozók közösen gondolkodtak arról, miként formálja át a mesterséges intelligencia a gazdaságot és a társadalmat. Az első nap panelbeszélgetései az MI szabályozásának, kormányzásának és ipari alkalmazásainak legaktuálisabb kérdéseit járták körül, gyakorlati és stratégiai nézőpontból egyaránt. Magyarország az elmúlt években egyértelműen felkerült a mesterséges intelligencia nemzetközi térképére, teljesítményünk, mérnöki tudásunk és innovációs szemléletünk révén ma már nemcsak követjük, hanem formáljuk is a technológiai fejlődés irányait. Ebben a folyamatban az IEEE által képviselt globális szabványosítás és a hazai tudásbázis találkozása különösen nagy jelentőséggel bír. Az MI korszakában nem az a kérdés, hogy mi lesz az emberrel, hanem az, hogy mire képes az ember, ha kezébe veszi a mesterséges intelligenciát – húzta alá Prof. Dr. Kovács Levente.
CE AI Hub
Az IEEE spontán kezdeményezésére megszületett CE AI Hub Initiation aláírására is sor került, az IEEE AI Coalition részvételével, ahol Prof. Ming Hou (University of Toronto, Defense Research and Development Canada) kulcsszereplőként működött közre. Az aláírási ceremónián jelen volt Dr. Clara Neppel Dr. Clara Neppel (Senior Director of IEEE Europe, Austria), erősítve ezzel is az esemény nemzetközi jelentőségét. A CE AI Hub spontán módon született, de azonnal világossá vált, hogy komoly szakmai jelentőséggel bír, mert egy nyitott platformot teremt a közép-kelet-európai egyetemek és kutatóközpontok számára, amely lehetőséget biztosít a mesterséges intelligencia kihívásainak és lehetőségeinek közös megvitatására, a tapasztalatok megosztására és az együttműködések kialakítására. Ez a platform az IEEE keretein fontos elismerést jelent, és a jövőbeni közép-európai AI-kezdeményezések érzékenyítésének, koordinációjának alapját képezi.
Az ünnepélyes aláíráson az egyetemek részéről az Óbudai Egyetem rektoraként jelen volt Prof. Dr. Kovács Levente, továbbá Prof. Ing. Peter Mésároš PhD, a Kassai Műszaki Egyetem rektora, Prof. Dr. Kovács Szilveszter és Dr. Trohák Attila, a Miskolci Egyetem képviseletében, valamint Szabó Ákos, a Debreceni Egyetem részéről. Az aláírók között szerepelt továbbá Prof. Dr. Damir Vusić, a University North rektora. A kutatóközpontok részéről a HUN-REN SZTAKI képviseletében Benedek Csaba, kutatáskoordinációs igazgatóhelyettes, valamint a horvátországi Adriatic Aerospace Association képviseletében Prof. Dr. Slobodan Bosanac vett részt az eseményen.
A CE AI Hub létrejötte egyértelműen jelzi, hogy a közép-európai intézmények felismerték a mesterséges intelligencia kihívásait, és készek közösen alakítani annak jövőjét. Ez az új platform hosszú távon erősíti az együttműködést, a tudásmegosztást és a nemzetközi AI-közösségben való aktív részvételt, egyben lehetőséget biztosít arra, hogy Közép-Európa meghatározó szereplőként jelenjen meg a globális AI-térképen.
AI az űrben
Az IEEE CE AI Summit 2026 második napján is sűrű volt a program: Plenáris előadással kezdett David Alexander, a Rice University professzora. Előadásának címe: „AI-powered space: AI adoption in a commercial space economy”, amely felvezette a nap további izgalmas AI és űrtechnológiai témáit, különös tekintettel az űriparban használt mesterséges intelligencia rendszerek gyors fejlődésére és azok gazdasági hatásaira. Ezt követően a Strix 2025 Award díjátadója zajlott, amely Magyarország első AI versenyét, a Strix Awardot ünnepelte, elismerve a hazai mesterséges intelligencia-közösség kiemelkedő eredményeit és innovációit. Párhuzamos panelek zajlottak, amelyek az AI különböző alkalmazási területeit ölelték fel, többek között Large Language Models, Space Technology & AI 1, és Space Technology & AI 2 témában. A Space Technology & AI 2 panel moderátora Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, aki a HUNOR-program képviseletében vett részt, hangsúlyozva Magyarország növekvő szerepét az európai űrkutatási és AI-fejlesztési együttműködésekben.
További panelek a Scientific Applications 1 & 2, MedTech & AI 1 & 2, valamint a Digital Humanism 1&2 témakörében zajlottak, az IEEE nemzetközi képviseletében. Ezek az előadások bemutatták, miként segíti a mesterséges intelligencia a tudományos kutatások hatékonyságát, az orvosi innovációkat és az emberközpontú technológiai fejlesztéseket. A nap folyamán a résztvevők betekintést nyertek az AI legújabb innovációiba, elősegítve a tudományos, ipari és kormányzati együttműködéseket. A konferencia második napja így nem csupán a technológiai fejlődés bemutatásáról szólt, hanem egyben platformot teremtett a jövő mesterséges intelligencia-alapú űrgazdaságának és társadalmi hatásainak közös megvitatására is.
A csúcstalálkozó világosan megmutatta, Budapest és a régió ma már aktív alakítója a globális mesterséges intelligencia-ökoszisztémának. A három nap során folyamatosan párhuzamosan zajlottak plenáris ülések és szakmai szekciók, ahol rendkívül sokrétű témák kerültek napirendre, a mesterséges intelligencia elméleti alapjaitól kezdve a legmodernebb ipari alkalmazásokig. A konferencián a régió vezető tudományos szereplői hangsúlyozták, hogy bár a technológia gyorsan fejlődik és számos előnyt kínál, tisztázni kell a „sötét oldalt” is, és úgy kezelni azt, hogy valóban az emberiség javát szolgálja.
