Rektori köszöntő – 2024. július 15.

Az Óbudai Egyetem Szenátusának egyhangú támogatásával, a fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése értelmében Magyarország köztársasági elnöke az Óbudai Egyetem rektori tisztségének betöltésével Prof. Dr. Kovács Leventét bízta meg újabb öt évre 2024. július 15-től 2029. július 14-éig tartó időszakra. Az egyetem eltelt öt évéről és az előttünk álló feladatokról is olvashatunk a rektori köszöntőben.

„Az embernek úgy kell élnie, mint a hajósnak:
a beérkező hullámokat kellemesen fogadja, a rossz időtől nem ijed meg,
a jövőt pedig ne a hajója, hanem a hajózástan kezelje!”
Seneca


Tisztelt Óbudai Egyetemi Polgárok!
Kedves Kollégák! Kedves Hallgatók!


Az Óbudai Egyetem 2024. július 15-étől újabb öt évre megválasztott rektoraként köszöntöm Önöket.
2019-es megválasztásomkor matematikus édesapám példája lebegett előttem, aki Bolyai János elhíresült szavaival élve, és kissé átírva: a semmiből egy új egyetemet teremtett, megalapítva a Trianon utáni Erdély első önálló magyar nyelvű magánegyetemét, a Nagyváradi Partiumi Keresztyén Egyetemet. A helyzetem könnyebb volt, hiszen erős hagyományokra épülő egyetem irányítását vettem át.

Néhány gondolat erejéig érdemes végig nézni, hogyan is telt az elmúlt öt év, milyen változásokat hozott az egyetem és mindannyiunk életébe. A külső körülmények nem könnyítették meg a helyzetünket. Hivatalba lépésemet követően alig néhány hónappal érkeztek az első hírek Távol-Keletről egy vírus terjedéséről, 2020 márciusára alapvetően változott meg a világ. Ilyen helyzetre nem lehet felkészülni, mégis megbirkóztunk a nehézségekkel. A járvány csitult, de közvetlen szomszédunkban háború tört ki. Mindez nem akadályozott meg bennünket a bővülésben és a fejlődésben.



2021-ben alapvetően változott meg a működésünk. A Szenátus februári egyhangú döntését követően augusztus 1-jétől kikerültünk az állami fenntartás alól. Nyílt vízen, ismeretlen irányba fordítottuk a hajókereket. Nagyon sokan kételkedtek, tartottak tőle, féltették egyetemünk autonómiáját. Aztán szép lassan rájöttünk, hogy működésünkbe nem kerékkötő, hanem turbófokozat épült be, amely segít bennünket a biztonságos és gyorsabb haladásban. Erős bázisra építkezhetünk, fenntartónk pedig közvetlenül saját alapítványunk lett, amely egyetemünk első Doctor Honoris Causa kutatójának nevét, a világhírű magyar származású tudós Rudolf Kalman nevét vette fel és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány lett. A modellváltással nagy lehetőséget és egyben nagy felelősséget is kaptunk. Az állami védőernyő alól gyakorlatilag kikerülve, céljainkat a korábbiakhoz képest tágabb horizonton fogalmazhatjuk meg, munkánk gyümölcsét pedig a saját magunk által felállított prioritások mentén mi magunk élvezhetjük.

Meg kellett dolgoznunk a sikerért, ami nem maradt el. Kemény munkával elértük, hogy az utóbbi években szinte berobbant a köztudatba a régi hagyományokra épülő, fiatal Óbudai Egyetem. Az Óbudai Egyetem napjainkra olyan intézménnyé vált, amely a régiós és tágabb nemzetközi összevetésben is jelentős eredményeket tud felmutatni. Mára a világ közel harmincezer egyeteme között a legjobb 4 százalékában foglalunk helyet. A fiatal, vagyis 50 évnél fiatalabb egyetemek rangsorolásában pedig a Times Higher Education (THE) Young University Rankings mértékadó metrikája alapján a világ legjobb 350 fiatal egyeteme között jelenünk meg hazánk legjobb felsőoktatási intézményeként. Az Óbudai Egyetem a THE szerint a negyedik legjobbkén rangsorolt felsőoktatási intézmény Magyarországon, egyúttal a legjobb helyen jegyzett műszaki egyetem. Emellett a legjobb kutatási minőségi pontszámmal rendelkező egyetem a V4 régió műszaki egyetemei között. Pár éve még a rangsorolási „ingerküszöböt” sem értük el, de strukturális reformokkal, következetes munkával és egy irányba húzó csapatszellemmel mindezt el tudtuk érni.


Képzéseinket sikerült még jobban a piaci igényekhez igazítani, az eddig legnagyobb kihívást jelentő tanulói lemorzsolódást új tantervek bevezetésével orvosolhatjuk. Úgy váltunk egyre sikeresebbé, hogy egyre szorosabban működünk együtt a hazai gazdaság szereplőivel.

Az elmúlt öt év során óriásit lépett előre az egyetem intézményi és portfólió-bővítés tekintetében is: képzési palettája mára a teljes magyar műszaki felsőoktatás spektrumát felöleli. Átvettük az Ybl Miklós Építéstudományi Kart, amely új hozzáadott értéket képvisel és egyúttal megjelent jelentős számú új szak is. Sikerrel erősítettük meg pozíciónkat: egyetemünk jól teljesített a tovább haladásunk szempontjából a legjelentősebb pontokon, az új szempontrendszerű MAB-akkreditációs eljárás során is.



A nálunk végzett hallgatók több mint 90 százaléka egy hónapon belül a végzettségének megfelelő területen el tud helyezkedni, versenyképes fizetéssel! Két és félszeresére nőtt az egyetemi tanárok, megkétszereződött a PhD-hallgatók és a habilitáltak száma! Háromszorosára emelkedett a minőségi publikációink száma! Az innovációs szemlélet meghonosítását és alkalmazását tűztük zászlónkra. Mára elmondhatjuk, hogy az új ötleteket felkarolva is felfelé ívelő pályára álltunk, hiszen a befektető egyetemi szemlélet világszinten is ritka példáját építjük. Egy unikális innovációs ökoszisztémát valósítunk meg, amelynek oktatási oldalának élén a hazánkban egyedülálló Innováció Menedzsment Doktori Iskolánk áll, tudományos értelemben az Egyetemi Kutató és Innovációs Központunk által összefogott tehetséggondozó programunk és az épülő tudományos és innovációs parkjaink Zsámbékon, Kaposváron és Székesfehérváron, pénzügyi értelemben a saját tőketársaságunk, az Obuda Uni Venture Capital, amely egyben Studio, azaz mentorálóhálózat is, holisztikus egyetemi szemléletmódban pedig a frissen létrehozott Initium Zrt. tudástranszfer cégünk jelenik meg. Ezzel a rendszerrel állunk az élére az innovatív gondolkodásmód serkentésére a középiskoláktól az egyetemig. Célunk a tudáshasznosítás, az egyetemünkön született eredeti, újító ötletek felkarolása, megvalósítása és sikeres piacra juttatása.

 

Kedves Egyetemi Polgárok!


Terveinkről, a következő öt év céljairól is beszélnünk kell. Víziómat, amelyet rektori pályázatomban fogalmaztam meg, idén februárban összdolgozói értekezlet keretében mutattam be Önöknek. A pályázatomat az Óbudai Egyetem Szenátusa egyhangúlag támogatta, és ez alapján kaptam felhatalmazást fenntartó alapítványunktól.
Az egyetem régi-új rektoraként egy hajós mondással foglalható össze vezetői hitvallásom: „a kikötőben biztonságban lenni jó, de nem erre épült a hajó”.
Legfőbb törekvésem továbbra is az, hogy rövid időn belül bekerüljünk az ezer legjobb egyetem közé a világon. Ehhez már nagyon közel kerültünk, ami óriási teljesítmény, hiszen 2019-ben még jóval 2000 alatt mértek bennünket.

Tovább kell folytatnunk a befektetői szemléletet megerősítését. Csak ezzel az innovatív szemlélettel tarthatjuk a felgyorsult világ által diktált tempót, és haladhatunk előre, akár másokat is jóval megelőzve. Cél, hogy egyre vonzóbbá tegyük egyetemünket a fiatalok számára, a képzési színvonalunk emelésével.
Képletes példával élve, az a fajta gyorsaság, gyorsan manőverezhető, gyors reagálású hajó, ami egyetemünket mindig is jellemezte, szélesedett, nagyobb hajónk lett ugyan, de a beszerzett erősebb motoroknak köszönhetően gyorsaságunk megmaradt, sőt versenyelőnyünk nőtt. Ezt kell kihasználnunk és megtartanunk, ehhez alkalmazkodva változik az egyetem szerkezete.



Legfontosabb feladatunk a 2029-ig tartó időszakban az elért eredmények stabilizálása, az adminisztrációs folyamatok hatékonyságának és digitalizálásának növelése, a növekedési pálya fenntartása, előrelépés a tehetséggondozás területén, a nemzetközi reputáció erősítése, valamint a kutatásfejlesztési aktivitás növelése pályázatokkal, növekedő ipari bevételekkel, valamint a science parkok megépítésével és az innovációs szemlélet kialakításával. A következő öt évben mindent megteszek annak érdekében, hogy műszaki területen továbbra is meghatározó felsőoktatási intézmény legyen az Óbudai Egyetem hazai és régiós szinten.

 

Tisztelt Munkatársak!


Terveink megvalósításához erős és támogató csapatra van szükségem!
A kezdetektől kiemelt célomként tekintettem arra, hogy közös platformra hozzam az Óbudai Egyetem érdekében tenni akaró emberek elképzeléseit, a közös boldogulásunkba vetett hitét, a kitűzött célok megvalósításához szükséges szenvedélyét. Ahhoz azonban, hogy egy hajóban evezzünk, erős közösségre van szükség. Ehhez, úgy érzem – az anonim felmérések is ezt mutatták –, sikerült megteremteni a feltételeket. Mi több, a közös kirándulások, összetartások, rendezvények, főzések, jó hangulatú lazítások valódi közösségé kovácsoltak bennünket.


Továbbra is vallom, hogy alulról építkezve, a pozitív és kreatív energiákat egybekötve tudunk csak maradandót alkotni, miközben felülről egy pontos, következetes és világos víziót kell tudni prezentálni. A „nagy hajó” példájához visszatérve ez az jelenti, hogy az első tisztektől a matrózokon át a gépházban dolgozókig továbbra is mindenkire szükségünk van, ha a hajónkat a kijelölt cél irányába szeretnénk kormányozni. Immár erősebb motorokkal, nagyobb sebességgel szelhetjük a habokat, hiszen csapatként a helyét is mindenki jobban érzi, magáénak vallja! Ebben mindannyiuk részvételére számítok!



Az Óbudai Egyetem nagyszerű hely, ahol érdemes kimagasló jelentőséggel bíró kutatásokat folytatni, mert a tudomány művelése nemcsak munka, hanem szenvedély is. Célom egyetemi életünk szempontjából nem változott: azt szeretném, ha a hallgatóink egyre büszkébbek lennének az itt megszerzett tudásra, a tanárokat pedig inspiráló, jó hangulatú, egymást segítő, és biztonságot nyújtó munkahelyi környezet vegye körül. Az állandó változást pedig eredményessé kell tennünk. Egy egyetemnek ebben mindig élen kell járnia, hiszen olyan felsőfokú tudással ruházza fel hallgatóit, a jövő munkavállalóit és értelmiségi rétegét, amellyel előrébb viszik, versenyképessé teszik nemzetünket. Így tudunk elsődlegesen hozzájárulni egy tudás alapú társadalom kialakításához, amely hazánk elsődleges célja!
A nyárra jó pihenést kívánok mindenkinek! Hajónkkal megpihenhetünk egy békés kikötőben, aztán feltöltekezve, mindenki a fedélzetre, bontsunk újra vitorlát, hogy együtt még hosszabb utakra evezhessünk megerősített, ám továbbra is gyors hajónkkal, hogy izgalmas kihívások és csodás állomások felé vegyük az irányt!
„Jó szelet” kívánok magunknak!”
Navigare necesse est!

Prof. Dr. Kovács Levente
rektor

Frissítve: 2024.07.15.

Legfrissebb cikkek