A KUTATÁS ÚJ EREDMÉNYEI: -  lehetővé teszik a fejlett egészségügyi technológiákkal kapcsolatos felhasználói preferenciák számszerűsítését, ezáltal segítséget nyújtanak a termékfejlesztési irányok azonosítása során - segítik az orvostechnikai eszközöket fejlesztő mérnököket és szakembereket a piacra lépéshez és a sikeres eszközhasználathoz szükséges teendők megtervezésében, illetve hozzájárulnak az orvostechnikai eszközökről szóló Európai Uniós rendeletnek (Medical Device Regulation – MDR) való megfeleléshez -  felhasználhatók az új technológiák társadalombiztosítási befogadását előkészítő egészségügyi technológiaértékelések (Health Technology Assessment – HTA) készítése során

Az értekezés alapját képező kutatások a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (TKP2021-NKTA-36) támogatásával valósultak meg (https://uni-obuda.hu/tkp/ ). A vizsgálatok hátterét és legfontosabb eredményeit az alábbi rövid összefoglalóból ismerhetik meg.

ROBOT-ASSZISZTÁLT SEBÉSZET

A fejlett digitális technológiák egyre szélesebb tárháza áll rendelkezésre az egészségügyben. Ugyanakkor jelenleg keveset tudunk ezek lakossági elfogadottságáról és hogy mennyire preferálnák ezeket az új technológiákat a páciensek a hagyományos eljárásokkal szemben. Hölgyesi Áron és kollégái azt vizsgálták egy reprezentatív felnőtt (40 éves és idősebb) lakossági felmérésben, hogy hipotetikus helyzetben egy ízületi protézis beültetés esetén a robot-asszisztált műtétet vagy a hagyományos eljárást választanának inkább. A kutatás fontos új eredménye, hogy igazolta a digitális egészségügyi technológiák iránti nyitottságot: a részvevők 54%-a választotta a robot-asszisztált műtétet! További lényeges megfigyelés volt, hogy a résztvevők preferenciája nem mutatott összefüggést digitális tájékozottságukkal és elektronikus egészségműveltségükkel.

BEÜLTETHETŐ ORVOSTECHNIKAI ESZKÖZÖK

A beültethető orvostechnikai eszközökre vonatkozó adatok jellemzően eszköz-specifikus regiszterekből és egycentrumos vizsgálatokból állnak rendelkezére, így jelenleg nincs átfogó ismeretünk az implantátumok pontos gyakoriságáról, mindennapi életre gyakorolt hatásáról, illetve a velük kapcsolatos betegtájékozottságról. Kutatásuk során Hölgyesi Áron és kollégái egyedülálló módon, elsőként vizsgálták az implantátumok széles skáláját egy reprezentatív lakossági mintán. A tanulmány alapvető epidemiológiai adatokat szolgáltatott, mivel igazolta, hogy a 40 évnél idősebb lakosságban minden harmadik ember implantátummal él, ugyanakkor ezen betegek tájékozottsága mindössze közepesnek tekinthető. A vizsgálat továbbá rávilágított a betegekkel megosztott döntéshozatal fontosságára, mivel kimutatta, hogy az implantátumoknak jobb a hatásossága azon betegek körében, akiket a kezelőorvosuk nagyobb mértékben vont be a beültetéssel kapcsolatos döntésbe.

A részletes eredményeket tartalmzó, angol nyelvű értekezés és tézisfüzet a következő linken érhető el: https://doktori.hu/index.php?menuid=193&lang=HU&vid=28915

Hivatkozások:

Hölgyesi Á, Tóth B, Kozlovszky M, Kuti J, Weszl M, Balázs G, Baji P, Kovács L, Gulácsi L, Zrubka Z, Péntek M. Epidemiology and patients' self-reported knowledge of implantable medical devices: Results of a cross-sectional survey in Hungary. PLoS One. 2023 Apr 18;18(4):e0284577. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0284577

Hölgyesi Á, Zrubka Z, Gulácsi L, Baji P, Haidegger T, Kozlovszky M, Weszl M, Kovács L, Péntek M. Robot-assisted surgery and artificial intelligence-based tumour diagnostics: social preferences with a representative cross-sectional survey. BMC Med Inform Decis Mak 24, 87 (2024). https://doi.org/10.1186/s12911-024-02470-x