Miért érdekesek a polimer kompozitok?
A Gábor Dénes-díjasok Egyesület márciusi programját „Tervezetten fenntartható szerkezeti és funkcionális polimer kompozitok” címmel tartották meg egyetemünk bécsi úti kampuszán. Az előadó: Dr. Szebényi Gábor egyetemi docens és Prof. Dr. Toldy Andrea egyetemi tanár volt.
Dr. Szebényi Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék, egyetemi docense az Erősített Műanyaggyártók Szövetségének elnöke „Bevezetés a polimer kompozitok világába: szerkezet, teljesítmény és fenntarthatóság” címmel tartott előadást, melyben részletesen bemutatta azok összetételét, szerkezetét és tulajdonságait, széleskörű alkalmazási lehetőségeiket.
Elmondta: a természetben is találkozhatunk kompozit szerkezetekkel, például a fában található cellulóz szál rost és a lignin befogadó anyag is egy kompozit szerkezetnek tekinthető, vagy az emberek, állatok csontváza, illetve akár az inainkat is felfoghatjuk kompozit szerkezeteknek. A kompozit szó latin eredetű, és egy összetett, több komponensből összeállított szerkezetre, anyagra utal. A szerkezeti anyagokat három fő csoportba tudjuk sorolni, ezek a fémek, a kerámiák, illetve a polimerek. A polimerek esetében általában könnyű feldolgozhatóságról, jó ütésállóságról és csillapító képességről beszélünk. A kisméretű jachtok, motorcsónakok, vonatok vezetőfülkéjének nagy többsége, az utasszállító repülőgépek belső burkolati elemei is kompozit hajótesttel rendelkezik.
Prof. Dr. Toldy Andrea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Lendület Fenntartható Polimerek Kutatócsoport vezetője a tervezetten biztonságosan fenntartható szerkezeti kompozitokról beszélt. Kifejtette: a polimerek hőstabilitása és égésgátlása döntő fontosságú, amikor a fémeket szerkezeti alkalmazásokban polimer kompozitokkal helyettesítik, jellemzően, hogy csökkentsék az alkatrészek tömegét, és járműipari alkalmazásokban ezzel összefüggésben az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Előadásában összefoglalta a szálerősített polimer kompozitok égésgátlási stratégiáit, kitérve a hagyományos térhálós rendszerekre és újrahasznosításra tervezett, vitrimer alapú kompozitokra.
Elmondta: a természetben is találkozhatunk kompozit szerkezetekkel, például a fában található cellulóz szál rost és a lignin befogadó anyag is egy kompozit szerkezetnek tekinthető, vagy az emberek, állatok csontváza, illetve akár az inainkat is felfoghatjuk kompozit szerkezeteknek. A kompozit szó latin eredetű, és egy összetett, több komponensből összeállított szerkezetre, anyagra utal. A szerkezeti anyagokat három fő csoportba tudjuk sorolni, ezek a fémek, a kerámiák, illetve a polimerek. A polimerek esetében általában könnyű feldolgozhatóságról, jó ütésállóságról és csillapító képességről beszélünk. A kisméretű jachtok, motorcsónakok, vonatok vezetőfülkéjének nagy többsége, az utasszállító repülőgépek belső burkolati elemei is kompozit hajótesttel rendelkezik.
Prof. Dr. Toldy Andrea a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Polimertechnika Tanszék egyetemi tanára, az MTA-BME Lendület Fenntartható Polimerek Kutatócsoport vezetője a tervezetten biztonságosan fenntartható szerkezeti kompozitokról beszélt. Kifejtette: a polimerek hőstabilitása és égésgátlása döntő fontosságú, amikor a fémeket szerkezeti alkalmazásokban polimer kompozitokkal helyettesítik, jellemzően, hogy csökkentsék az alkatrészek tömegét, és járműipari alkalmazásokban ezzel összefüggésben az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Előadásában összefoglalta a szálerősített polimer kompozitok égésgátlási stratégiáit, kitérve a hagyományos térhálós rendszerekre és újrahasznosításra tervezett, vitrimer alapú kompozitokra.
