Az ÓE a mechatronikaimérnök-képzés kiemelkedő intézménye
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Műszaki Tudományok Osztálya Gépészeti és Technológiai Bizottságának Albizottsága a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon tartotta ülését február 7-én. - Az ipari szereplők részéről nagy a kereslet a mechatronikai mérnökök tudása iránt. Az Óbudai Egyetem tökéletesen ki tudja elégíteni a piaci igényt a náluk végzett magasan képzett szakemberekkel – jelentette ki a fórumon Prof. Dr. Molnár András általános rektorhelyettes. Az MTA részéről Prof. Dr. Ábrahám György, az albizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán, a vendéglátó kar dékánja Prof. Dr. Kovács Levente rektor nevében is köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta: azt, hogy a minőségi oktatás színtere az Óbudai Egyetem, jól példázza az is, hogy az MTA Mechatronikai Albizottsága az intézményt választotta ülése helyszínéül. A mechatronikai oktatásból szeretnénk kihozni a maximumot – fogalmazott a dékán megemlítve, hogy mindent megtesznek azért, hogy alap- és a mesterképzésről egyaránt jól képzett szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra.
Prof. Dr. Molnár András példával mutatta be a mechatronikai mérnökök szerepének jelentőségét. Kifejtette: - Magyarországon a képzési struktúrák külön szakterületekre koncentrálódnak. A legnagyobb gond gyakran akkor adódik a munkák során, amikor egy mérnök határterületeket érintő feladattal találkozik. Felidézte: elsősorban Nyugat-Európában volt jellemző, hogy amikor egy villamosmérnök szerelvényezési problémába ütközött, felfüggesztette munkáját, arra várva, hogy a gépészmérnök megoldja azt. Ezért szeretik a magyar mérnököket, mert nem torpannak meg, és a nem kifejezetten saját területükön felmerülő kihívásokat is jól tudják kezelni. Ezt a határterületet fedi le a mechatronikai mérnöki képzés, amely az informatikai, a villamos- és gépészmérnöki tudományterületeket fogja össze. Ennek előzményeit oktattuk az Óbudai Egyetemen, csak nem kifejezetten ezzel a tantárgyi elnevezéssel – utalt a rektorhelyettes a hagyományra, amelyből kinőtt a mechatronikai képzés, megemlítve, hogy először BSc, majd fokozatosan MSc szinten is folyik az oktatás. Mára már kiterjedt képzési programokkal rendelkezünk, szakirányokat hirdetünk ezen belül, és vannak a területet érintő kutatásfejlesztéseink is – tette hozzá Prof. Dr. Molnár András.
Prof. Dr. Ábrahám György megerősítette: a mechatronikai mérnökök igen keresettek az ipari szereplők részéről. Az Óbudai Egyetemet a képzés egyik kiemelkedő színterének nevezte.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kartól Dr. habil Wührl Tibor kutatási dékánhelyettes tartott előadást arról, hogy a villamosmérnök-képzésben miként integrálódnak az egyes területek. A Bánki Kar részéről Dr. Nagy István egyetemi docens, a BSc-képzés szakmai felelőse a gépészmérnöki vonulat mellett a rendelkezésre álló laborokban folyó munkát mutatta be.
Prof. Dr. Molnár András példával mutatta be a mechatronikai mérnökök szerepének jelentőségét. Kifejtette: - Magyarországon a képzési struktúrák külön szakterületekre koncentrálódnak. A legnagyobb gond gyakran akkor adódik a munkák során, amikor egy mérnök határterületeket érintő feladattal találkozik. Felidézte: elsősorban Nyugat-Európában volt jellemző, hogy amikor egy villamosmérnök szerelvényezési problémába ütközött, felfüggesztette munkáját, arra várva, hogy a gépészmérnök megoldja azt. Ezért szeretik a magyar mérnököket, mert nem torpannak meg, és a nem kifejezetten saját területükön felmerülő kihívásokat is jól tudják kezelni. Ezt a határterületet fedi le a mechatronikai mérnöki képzés, amely az informatikai, a villamos- és gépészmérnöki tudományterületeket fogja össze. Ennek előzményeit oktattuk az Óbudai Egyetemen, csak nem kifejezetten ezzel a tantárgyi elnevezéssel – utalt a rektorhelyettes a hagyományra, amelyből kinőtt a mechatronikai képzés, megemlítve, hogy először BSc, majd fokozatosan MSc szinten is folyik az oktatás. Mára már kiterjedt képzési programokkal rendelkezünk, szakirányokat hirdetünk ezen belül, és vannak a területet érintő kutatásfejlesztéseink is – tette hozzá Prof. Dr. Molnár András.
Prof. Dr. Ábrahám György megerősítette: a mechatronikai mérnökök igen keresettek az ipari szereplők részéről. Az Óbudai Egyetemet a képzés egyik kiemelkedő színterének nevezte.
A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kartól Dr. habil Wührl Tibor kutatási dékánhelyettes tartott előadást arról, hogy a villamosmérnök-képzésben miként integrálódnak az egyes területek. A Bánki Kar részéről Dr. Nagy István egyetemi docens, a BSc-képzés szakmai felelőse a gépészmérnöki vonulat mellett a rendelkezésre álló laborokban folyó munkát mutatta be.
