Krausz Ferenc kutatásai a Gábor Dénes-díjasok Klubjában

A Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület novemberi ülésén „Egy Nobel-díjhoz vezető út - Krausz Ferenc és az attosec lézerimpulzusok és alkalmazásuk” címmel hallhattak előadásokat a résztvevők. A laikusok számára is közérthető prezentációk során a hallgatóság megtudhatta, hogy világhírű tudósunk milyen kutatásáért kapott Nobel-díjat és azt is, hogyan működnek az izolált lézerimpulzusok.

Szipőcs Róbert villamosmérnök, lézerfizikus, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, az R&D Ultrafast Lasers Kft. ügyvezetője. A részben Krausz Ferenccel közösen, a femtoszekundumos lézertechnológia fejlesztése területén elért eredményeiért Nemzetközi Gábor Dénes-díjat, Akadémiai Szabadalmi Nívódíjat, ELFT Bródy Imre Díjat és az MTA Fizikai Tudományok Osztálya Fizikai Díját kapta.



A fórumon „Az izolált attoszekundumos fényimpulzusok előállítását megalapozó lézerfizikai fejlesztések a ’90-es évek közepén” témaköréről beszélt, melyben kifejtette: az időfelbontásos mérésekre alkalmas, izolált attoszekundumos lézerimpulzusok előállítását egy közel egy évtizedes lézertechnológiai fejlesztés előzte meg a Bécsi Műszaki Egyetemen, Krausz Ferenc szakmai vezetésével, amelyben mások mellett Magyarországon dolgozó kutatók is eredményesen működtek közre. A kutató beszélt továbbá a fejlesztés fontosabb mérföldköveiről, mint például a diszperziókompenzálásra kifejlesztett lézertükrökről, a fázisstabilizált, tükörkompenzált lézeroszcillátorokról, lézererősítőkről, melyeknek kimenetén a közeli infravörös tartományban előállított 5 femtoszekundumos lézerimpulzusok felhasználásával lehetett további nemlineáris folyamatok révén előállítani a Nobel-díj méltatásában is szereplő, izolált, attoszekundumos lézerimpulzusokat.



Dombi Péter Gábor Dénes-díjas lézerfizikus, az MTA doktora, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora. A szegedi ELI Lézeres Kutatóintézet osztályvezetőjeként számos innovatív kutatási projektet koordinált az elmúlt 10 évben. Kutatói pályáját Krausz Ferenc doktoranduszaként kezdte a Bécsi Műszaki Egyetemen, ahol 2005-ben szerzett PhD fokozatot. A professzor „Krausz Ferenc, az elektronok Nobel-díjas lesifotósa” címmel tartott előadást. A 2023-as fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusok előállításáért és elektronok ultragyors dinamikájának vizsgálatáért ítélték oda Krausz Ferenc magyar fizikusnak. Az előadás bemutatja, hogy miért különleges ez a típusú fény, és hogy hogyan lehet a csúcstechnológiás lézerfény-forrásokat a természet leggyorsabb folyamatainak vizsgálatára felhasználni.



Az est házigazdája Szigeti Krisztián, az egyesület elnöke volt.

Frissítve: 2023.12.01.

Legfrissebb cikkek