Hamarosan megkezdődhet a mechatronikai park beruházás Székesfehérváron
A magyar fejlesztések számára elengedhetetlen a magyar egyetemek tudásbázisa, és a hozzáférés a magasan képzett munkaerőhöz – hangzott el a székesfehérvári Mechatronikai Technológiai és Innovációs Park létesítéséről szóló sajtótájékoztatón február 24-én. Az Óbudai Egyetem és a székesfehérvári önkormányzat az Alba Regia Műszaki Karon hozza létre az innovációs parkot – jelentette be Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Dr. Cser-Palkovics András polgármester.
Az Óbudai Egyetem az országban egyedüliként három helyszínen tudományos és innovációs parkot – Székesfehérváron mechatronikait, Kaposváron okosiparit, míg Zsámbékon jövőiparit – valósíthat meg, együttműködésben Székesfehérvár, Kaposvár és Zsámbék önkormányzatával. Prof. Dr. Kovács Levente elmondta: a három helyszínen összesen 57,5 milliárd forint összegben valósulnak meg a beruházások, amelyek hosszú távon a régiók társadalmi-gazdasági fejlesztéséhez járulnak hozzá. A Székesfehérváron létrejövő Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park kibővíti az egyetem jelenlétét a városban és a térségben. A magyar fejlesztések számára elengedhetetlen az egyetemek tudásbázisa, a magasan képzett munkaerő, a piaci igényekhez alkalmazkodás, valamint az innovatív megoldások létrejötte.
A rektor korszakalkotó stratégiai pillanatról beszélt, mivel az óriási fejlesztést követően segíteni tudják a helyi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősödését, valamint támogathatják a helyi és a nemzeti gazdaság növekedési potenciálját. Elmondta: a science parkoknak külön-külön szerepe lesz abban, hogy vállalkozó és befektető szemléletű felsőoktatási intézményként kiszolgálják az ipari szereplők igényeit, miközben az elsődleges cél továbbra is a tudományos kutatás és az oktatás – fűzte hozzá. Kovács Levente hangsúlyozva, hogy a Székesfehérváron létrejövő mechatronikai park egyedülálló lesz az országban. Lehetőséget biztosíthatnak az ipari szereplőknek az egyetemen meglévő tudástöbblet átadására, amit közösen használva új, páratlan eredményeket érhetnek el – húzta alá a rektor. A tervek szerint a székesfehérvári létesítmény 2026-ra valósulhat meg, és 10 év elteltével működésének önfenntartóvá kell válnia a cégek bevonásával.
Dr. Cser-Palkovics András szerint nemcsak a város, hanem az egész ország hatalmas lehetőséghez jut. Jelezte: a 30-35 milliárdos beruházásról az alapdöntések megszülettek, most már a döntés végrehajtása a feladat. A város a fejlesztés abszolút nyertese lesz, mivel az új oktatási városrész kialakításával a település egy részének rehabilitációja is megvalósulhat, környezettudatos elképzelések mentén.
A fórumon Prof. Dr. Györök György, az Alba Regia Műszaki Kar (AMK) dékánja prezentációjában ismertette a park létesítéséről szóló elképzeléseket. Egyebek mellett beszélt a fejlesztés fókuszterületeiről, a laboratóriumi infrastruktúráról, amely az ipari-egyetemi kettős hasznosítást célozza, támogatva az alkalmazott ipari kutatást, a lokális innovációs potenciál erősödését és szolgálva a korszerűbb egyetemi gyakorlatorientált oktatást, az intézmények és a cégek számára egyaránt hasznos duális képzést.
A résztvevők között számos helyi és regionális nagyvállalat, kis- és középvállalkozás képviselője volt jelen, akik részéről egyöntetűen pozitív fogadtatásra talált az egyetemmel történő kooperáció lehetősége. Hangsúlyozták az Óbudai Egyetemmel közösen folytatott duális képzés hasznosságát, jelentőségét, annál is inkább, mivel szinte „bármennyi” műszaki mérnököt foglalkoztatni tudnának.
A 2030-ra kitűzött stratégiai célok elérésében a magyar kormány kiemelt szerepet szán a magyar egyetemeknek. 2700 milliárd forint összegű fejlesztési programot indított a kormány a magyar felsőoktatás fejlesztésére, amelynek egyik célja az egyetemek bekapcsolása a gazdasági környezetbe. Ennek legfontosabb eszköze az országszerte létrejövő, összesen 12 tudományos és innovációs park, amelyek szoros kapcsolatot teremtenek a felsőoktatási és gazdasági szereplők között.
A rektor korszakalkotó stratégiai pillanatról beszélt, mivel az óriási fejlesztést követően segíteni tudják a helyi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősödését, valamint támogathatják a helyi és a nemzeti gazdaság növekedési potenciálját. Elmondta: a science parkoknak külön-külön szerepe lesz abban, hogy vállalkozó és befektető szemléletű felsőoktatási intézményként kiszolgálják az ipari szereplők igényeit, miközben az elsődleges cél továbbra is a tudományos kutatás és az oktatás – fűzte hozzá. Kovács Levente hangsúlyozva, hogy a Székesfehérváron létrejövő mechatronikai park egyedülálló lesz az országban. Lehetőséget biztosíthatnak az ipari szereplőknek az egyetemen meglévő tudástöbblet átadására, amit közösen használva új, páratlan eredményeket érhetnek el – húzta alá a rektor. A tervek szerint a székesfehérvári létesítmény 2026-ra valósulhat meg, és 10 év elteltével működésének önfenntartóvá kell válnia a cégek bevonásával.
Dr. Cser-Palkovics András szerint nemcsak a város, hanem az egész ország hatalmas lehetőséghez jut. Jelezte: a 30-35 milliárdos beruházásról az alapdöntések megszülettek, most már a döntés végrehajtása a feladat. A város a fejlesztés abszolút nyertese lesz, mivel az új oktatási városrész kialakításával a település egy részének rehabilitációja is megvalósulhat, környezettudatos elképzelések mentén.
A fórumon Prof. Dr. Györök György, az Alba Regia Műszaki Kar (AMK) dékánja prezentációjában ismertette a park létesítéséről szóló elképzeléseket. Egyebek mellett beszélt a fejlesztés fókuszterületeiről, a laboratóriumi infrastruktúráról, amely az ipari-egyetemi kettős hasznosítást célozza, támogatva az alkalmazott ipari kutatást, a lokális innovációs potenciál erősödését és szolgálva a korszerűbb egyetemi gyakorlatorientált oktatást, az intézmények és a cégek számára egyaránt hasznos duális képzést.
A résztvevők között számos helyi és regionális nagyvállalat, kis- és középvállalkozás képviselője volt jelen, akik részéről egyöntetűen pozitív fogadtatásra talált az egyetemmel történő kooperáció lehetősége. Hangsúlyozták az Óbudai Egyetemmel közösen folytatott duális képzés hasznosságát, jelentőségét, annál is inkább, mivel szinte „bármennyi” műszaki mérnököt foglalkoztatni tudnának.
A 2030-ra kitűzött stratégiai célok elérésében a magyar kormány kiemelt szerepet szán a magyar egyetemeknek. 2700 milliárd forint összegű fejlesztési programot indított a kormány a magyar felsőoktatás fejlesztésére, amelynek egyik célja az egyetemek bekapcsolása a gazdasági környezetbe. Ennek legfontosabb eszköze az országszerte létrejövő, összesen 12 tudományos és innovációs park, amelyek szoros kapcsolatot teremtenek a felsőoktatási és gazdasági szereplők között.
