Középpontban a hallgatók – kormánybiztosi fórum

Az Óbudai Egyetem vendégeként dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos válaszolt az Óbudai Egyetem Hallgatói Önkormányzata kérdéseire azon a fórumon, melyet az intézmény Bécsi úti campusán tartottak november 9-én.



A fórumra készülve - Csuzi Henrik EHÖK-elnök vezetésével - a hallgatók felvetései alapján összeállított kérdéssort tették fel a kormánybiztosnak, aki korábban tartott tájékoztatójához hasonló módon vázolta a modellváltás lényegét.

Elöljáróban Prof. Dr. Kovács Levente, az egyetem rektora vázolta a hallgatóságnak, hogy hol tart most az egyetem a modellváltásban. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a hallgatók is részletes tájékoztatást kapjanak a témában, ez az igény hívta létre a fórumot.

- Túlvagyunk a modellváltás nehezén – hangsúlyozta Stumpf István. Létrejöttek az egyetemek jövőjét megalapozó közép- és hosszú távú finanszírozási szerződések. Világossá vált, hogy a 21 modellváltó egyetem, 180 ezer hallgatójával mintegy „hadtestét” képezi a magyar felsőoktatásnak, a 24 egyházi fenntartású 12 magánegyetem és a 6 állami tulajdonban maradt felsőoktatási intézmény mellett. Innentől kezdve egy új szakasz kezdődik minden egyetem életében, melyeknek minden erőforrást mozgósítaniuk kell sikerük érdekében, többek közt azért, hogy be tudják vonzani a tehetséges hallgatókat, akikért szó szerint harcot fognak vívni. Az Óbudai Egyetem megfelelő arculattal, profillal, jó esélyek birtokában van. A modern természet- és társadalomtudományok területén megjelenő kihívásokra megfelelő válaszokat képes adni többek közt a robotika, a mesterséges intelligencia, valamint a kibertechnológia területén egyaránt. E téren egyre fontosabbá válik, hogy a tudományos és az oktatási láncok is megszülessenek. Az egyetemnek megvan az a potenciálja, amely lehetővé teszi a hallgatói számára, hogy sikeres pályát fussanak be. A modellváltás nem gyógyír mindenféle felsőoktatási problémára, de egyfajta kaput nyitott a változásra, melyre már nagy szükség volt a versenyképes tudás biztosítása érdekében. Az egyetemek legfontosabb feladata a brain, azaz a tudásbázis-bővítése. A modellváltás lehetőséget nyit a tartalékok mobilizálására, az ipari kapcsolatok bővítésére.



Kérdések és válaszok

Hallgatói kérdésre válaszolva Stumpf István kifejtette: számos elő-felmérést, nemzetközi összehasonlító elemzést végeztek a modellváltás terveinek kidolgozását megelőzően. Ezek az anyagok azt mutatták, hogy ha a magyar kormányzat nem változtat sürgősen a felsőoktatás eddigi szerkezetén, az igen súlyos lemaradást fog okozni hosszú távon Magyarország számára. Egy ilyen nagy alrendszer átalakítása során kezdetben törvényszerűen a negatívumok kerülnek felszínre, a reformok hatásai ezt követően jelennek meg. Példaképp egy finn egyetem mintáját említette meg.

Az egyetemnek nyújtott támogatások, finanszírozási források iránt is érdeklődést mutattak a hallgatók. A válasz szerint teljesítményalapú finanszírozás érvényesül. Az ez évre szóló – a korábbi évekhez képest két-két és félszeres – támogatások már megérkeztek minden egyetem számlájára. A forrásokra törvényi garanciát biztosított a kormány. Ezek birtokában egyetemi oldalról az oktatói életpályamodellt is meg lehet alapozni, azaz lehetőség nyílik az egyetemi tanársegédek, tanárok bérének jelentős emelésére is.

campus-fejlesztéssel kapcsolatosan Stumpf István elmondta: az egyetem számára a Science Parkok építése mellett ez az egyik legfontosabb kérdés. A közös campus létrehozása érdekében a kormány egyértelműen elkötelezett. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy uniós forrásból tudják-e megvalósítani a fejlesztéseket, vagy sem. A témában Kovács Levente elmondta: nagy hátrányként tekintenek arra, hogy több, egymástól földrajzilag távol elhelyezkedő épületben működik az intézmény. Ezért is kiemelt jelentőségű az integrált campus-fejlesztési program, mellyel kapcsolatban 6-8 éves perspektívában gondolkodik az egyetem vezetése.

Hangsúlyozta: „A hallgató jelenti az egyetem alapját. Ha nincs hallgató, nincs egyetem.” Ilyen szempontból a piacképes diploma, a lemorzsolódás csökkentése és a lineáris, minta tanterv szerinti haladás adja meg az elsődleges indikátorok kulcsát. Ebben az egyetem sosem volt gyenge. A diplomakövető rendszer adatai alapján az Óbudai Egyetem hallgatói 90 százalékos arányban végeznek az itt megszerzett tudásuknak megfelelő munkát. A kormányzat az indikátorok tekintetében arra koncentrált, hogy az intézmény mely területen szeretne fejlődni. Az egyetem vezetése a gyakorlatorientáltság, a kooperatív és duális képzés fejlesztését, a regionális megtartó hatás fokozását tűzte ki célul, ennek érdekében működik együtt mind több céggel. Ezek együtt adhatják az egyetem számára az előnyöket.

A kormánybiztos hozzátette: az új támogatási rendszer szerint nemcsak a felvettek számára, hanem a tanulmányaikat sikerrel befejező hallgatókra is koncentrálnak.

Emellett helyeznek nagy hangsúlyt a kutatások és infrastrukturális fejlesztések, a tudományos együttműködések, produktumok létrejöttének támogatására.



Arra a kérdésre, hogy a felvételihez kötelező lesz-e a nyelvvizsga és az emelt szintű érettségi, elmondta: vannak felvetések a felvételi rendszerrel kapcsolatban, azonban egyelőre nem terveznek változtatást. Hangsúlyozta: elengedhetetlen a középfokú oktatás összekapcsolása a felsőfokúval. Nem szabad megengedni a nívócsökkenést, ennek jegyében a jelenlegi szabályozás szerint a nyelvvizsga továbbra is kötelező lesz, hiszen a világban való tájékozódás alapvető feltétele a legalább egy nyelv ismerete.

Az egyik hozzászólás a folyamatszervezés, illetve a forrásfelhasználás EHÖK-öt érintő változásaira vonatkozott (kiemelve a műszaki cikkek és az irodabútorok beszerzését, a hallgatói rendezvények szervezéséhez elengedhetetlen kellékek finanszírozását). Az egyetem rektora válaszában kifejtette: a modellváltás egyik lényeges kérdése az, hogy az eddigi szupercentralizált, központosított rendszer gyakorlatát felváltja a beszerzési folyamatok egyszerűsítése, rugalmasabb kezelése.

közbeszerzési szabályok módosításáról Stumpf István elmondta: a modellváltás egyik hangsúlyos célja volt, hogy kiszabadítsa az egyetemeket az eddigi bürokratikus béklyóból, amit az államháztartási rendszer okozott. Ennek része a központosított közbeszerzés kötelező jellegének eltörlése. Egyúttal, ha jól gazdálkodik az egyetem, akkor a megmaradó forrásokat átviheti a következő költségvetési évre.

A kormánybiztos e napirendi pontnál hangsúlyozta azt, hogy a közalkalmazotti bértábla eltörlésével lehetőség nyílt a teljesítményalapú bérezésre, amellyel mindenképpen jól fognak járni az egyetemi dolgozók, legyen szó adminisztratív vagy oktatói munkakörről.

forrásfelhasználásokkal és a maradványképzésekkel kapcsolatban felvetődött (ösztöndíjak tekintetében különösen fontos kérdés a hallgatók számára), hogy felhalmozhatnak-e normatívát a következő gazdasági évre? A szót átvéve, az egyetem rektora a kérdésre egyértelműen igennel válaszolt.

Újabb kérdésre válaszolva Stumpf István kifejtette: a kuratórium, az egyetem szenátusa, élén a rektorral, együtt határozzák meg az egyetemek belső szabályozási kérdéseit. A kuratóriumoknak nem tartozik a kompetenciájába, hogy a Tanulmányi és Vizsga Szabályzatról, illetve más, hasonló témakörökről döntést hozzon.

Arra, hogy hogy az egyetem nyelvvizsga nélkül is kiadhat-e diplomát, mint legutóbb (a covid-járvány alatt), a kormánybiztos válaszában leszögezte, hogy a kérdésben kizárólag a minisztérium, mint a felsőoktatásért felelős szervezet hozhat döntést, megfelelő jogszabályi háttér birtokában.

GALÉRIA

Frissítve: 2021.11.18.

Legfrissebb cikkek