Robotok az otthonápolásban: milyen technológiát látnának szívesen a családtagok?
Miként segíthetik a robotok az otthoni ápolást végző családtagok mindennapjait, és melyek azok a funkciók, amelyek a legfontosabbak a felhasználók számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az a nagyszabású nemzetközi kutatás, amelynek eredményei nemrégiben láttak napvilágot.
Az Óbudai Egyetem, a Bristoli Egyetem és a Varsói Orvostudományi Egyetem kutatóinak együttműködéséből született tanulmányt a rangos The European Journal of Health Economics (D1-es besorolású) szakfolyóirat publikálta. A Prof. Dr. Péntek Márta vezetésével zajló kutatás friss adatokkal szolgál arról, hogyan viszonyulnak a hozzátartozók a segítő robotokhoz, és milyen elvárásaik vannak a jövő technológiájával szemben.
Az idősödő társadalmakban egyre több gondozási feladat hárul a családtagokra a krónikus betegek és idősek ellátásában, amely az egyéni kérdéseken (a gondozó saját egészsége, életminősége, munkaképessége a gondozás mellett) túl társadalmi szempontból munkaerőpiaci problémákat is felvet. Az innovatív segítő robotok részben vagy egészben kiválthatnak gondozási feladatokat, ezzel segítve a sokszor évekig, évtizedekig tartó otthoni gondozást, ápolást. A hatékony és költséghatékony robotok kifejlesztéséhez és sikeres bevezetéséhez azonban ismerni kell, mit tartanának elfogadhatónak az érintettek, pl. nagy komplex multifunkciós robotokat érdemes tervezni, vagy kisebb robotokat, de limitált funkciókkal.
Egy kétországos (Magyarország, Lengyelország) online kérdőíves vizsgálat keretében a családtagot gondozók (az ún. informális gondozók) véleményét és hozzáállását vizsgáltuk az otthoni ápolást segítő asszisztív robotokkal kapcsolatban. Mindkét országból 400-400 fő informális gondozó került bevonásra a 2024-ben végzett, keresztmetszeti vizsgálatban. A kérdőíves felmérés során a különböző robot-jellemzőkkel (a robot kinézete, mérete, fő funkciói, beépített beteg távfelügyeleti és vészhívó lehetőség, robot bérlés havi díja a gondozó számára) kapcsolatos gondozói preferenciákat vizsgáltuk egy széleskörűen elfogadott tudományos módszertant, a diszkrét választás módszerét (discrete choice experiment, DCE) alkalmazva. A DCE lehetőséget ad nem csak a különböző robot tulajdonságok közötti rangsor kialakítására, hanem azok súlyozására is egymáshoz képest. A gondozók egészséggel és a gondozással összefüggő életminőségét az EQ-5D-5L, illetve a CarerQol standard kérdőíves mércékkel mértük.
A két országban nagyon hasonló gondozói preferenciákat találtunk. Azokat a robotokat értékelték legmagasabbra, amelyek a mindennapi tevékenységekben való segítségnyújtásra képesek (tárgyak felemelése, bevásárlás, emlékeztetők küldése, porszívózás), ezt követte az ápolási feladatokban segítés (gyógyszer adagolás, vérnyomás- pulzus-, vércukormérés). A választásokat jelentősen meghatározta a válaszadó saját gondozási helyzete. Azok a gondozók, akik például mozgásproblémákkal küzdő családtagot ápolnak, magasabbra értékelték a páciens mozgatásában segíteni képes robotokat. Akik nem egy háztartásban élnek a gondozottal, fontosnak tartották a robotba beépített távfelügyeleti rendszert. Mindkét országban a gondozók a közepes méretű és robot kinézetű robotokat részesítették előnyben (és nem a kicsi vagy nagy, ember vagy állat kinézetű robotokat). Az igényt és az elfogadottságot jól mutatja, hogy a gondozók mindössze 7%-a (Magyarország) illetve 4%-a (Lengyelország) válaszolta azt, hogy a valóságban nem bérelné ki az általa preferált segítő robotot.
A kutatás rávilágít arra, hogy az adott gondozási helyzet és igények megismerése és figyelembevétele a robotok megtervezésében alapvető ahhoz, hogy a segítő robotok elfogadott, jól hasznosítható eszközei legyenek az otthoni családi gondozásnak. A fejlesztés során a technikai funkciók mellett a pszichológiai igényeket és a lakókörnyezet alkalmasságát is figyelembe kell venni. Az eredmények alapvető iránymutatást nyújtanak a jövőbeli egészségügyi innovációk és robotikai tervezési folyamatok számára.
Prof. Dr. Péntek Márta
kutatásvezető
A teljes terjedelmű tudományos közlemény elérhető: Baji P, Golicki D, Gulácsi L, Zrubka Z, Haidegger T, Marques MR, Vágvölgyi A, Kocás L, Péntek M. The value of social robots supporting incormal care: a discrete choice experiment among informal caregivers. The European Journal of Health Economics, 2026, https://doi.org/10.1007/s10198-026-01903-w
Támogatás: A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap Tématerületi Kiválóság Program (TKP2021-NKTA-36) támogatásával a „Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése - Digitális orvostechnikai eszközök értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás” kutatási projekt keretében jött létre az Óbudai Egyetemen.
Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki a kutatás létrejöttét segítő Kollégáknak és a kérdőíves vizsgálat résztvevőinek.
Az idősödő társadalmakban egyre több gondozási feladat hárul a családtagokra a krónikus betegek és idősek ellátásában, amely az egyéni kérdéseken (a gondozó saját egészsége, életminősége, munkaképessége a gondozás mellett) túl társadalmi szempontból munkaerőpiaci problémákat is felvet. Az innovatív segítő robotok részben vagy egészben kiválthatnak gondozási feladatokat, ezzel segítve a sokszor évekig, évtizedekig tartó otthoni gondozást, ápolást. A hatékony és költséghatékony robotok kifejlesztéséhez és sikeres bevezetéséhez azonban ismerni kell, mit tartanának elfogadhatónak az érintettek, pl. nagy komplex multifunkciós robotokat érdemes tervezni, vagy kisebb robotokat, de limitált funkciókkal.
Egy kétországos (Magyarország, Lengyelország) online kérdőíves vizsgálat keretében a családtagot gondozók (az ún. informális gondozók) véleményét és hozzáállását vizsgáltuk az otthoni ápolást segítő asszisztív robotokkal kapcsolatban. Mindkét országból 400-400 fő informális gondozó került bevonásra a 2024-ben végzett, keresztmetszeti vizsgálatban. A kérdőíves felmérés során a különböző robot-jellemzőkkel (a robot kinézete, mérete, fő funkciói, beépített beteg távfelügyeleti és vészhívó lehetőség, robot bérlés havi díja a gondozó számára) kapcsolatos gondozói preferenciákat vizsgáltuk egy széleskörűen elfogadott tudományos módszertant, a diszkrét választás módszerét (discrete choice experiment, DCE) alkalmazva. A DCE lehetőséget ad nem csak a különböző robot tulajdonságok közötti rangsor kialakítására, hanem azok súlyozására is egymáshoz képest. A gondozók egészséggel és a gondozással összefüggő életminőségét az EQ-5D-5L, illetve a CarerQol standard kérdőíves mércékkel mértük.
A két országban nagyon hasonló gondozói preferenciákat találtunk. Azokat a robotokat értékelték legmagasabbra, amelyek a mindennapi tevékenységekben való segítségnyújtásra képesek (tárgyak felemelése, bevásárlás, emlékeztetők küldése, porszívózás), ezt követte az ápolási feladatokban segítés (gyógyszer adagolás, vérnyomás- pulzus-, vércukormérés). A választásokat jelentősen meghatározta a válaszadó saját gondozási helyzete. Azok a gondozók, akik például mozgásproblémákkal küzdő családtagot ápolnak, magasabbra értékelték a páciens mozgatásában segíteni képes robotokat. Akik nem egy háztartásban élnek a gondozottal, fontosnak tartották a robotba beépített távfelügyeleti rendszert. Mindkét országban a gondozók a közepes méretű és robot kinézetű robotokat részesítették előnyben (és nem a kicsi vagy nagy, ember vagy állat kinézetű robotokat). Az igényt és az elfogadottságot jól mutatja, hogy a gondozók mindössze 7%-a (Magyarország) illetve 4%-a (Lengyelország) válaszolta azt, hogy a valóságban nem bérelné ki az általa preferált segítő robotot.
A kutatás rávilágít arra, hogy az adott gondozási helyzet és igények megismerése és figyelembevétele a robotok megtervezésében alapvető ahhoz, hogy a segítő robotok elfogadott, jól hasznosítható eszközei legyenek az otthoni családi gondozásnak. A fejlesztés során a technikai funkciók mellett a pszichológiai igényeket és a lakókörnyezet alkalmasságát is figyelembe kell venni. Az eredmények alapvető iránymutatást nyújtanak a jövőbeli egészségügyi innovációk és robotikai tervezési folyamatok számára.
Prof. Dr. Péntek Márta
kutatásvezető
A teljes terjedelmű tudományos közlemény elérhető: Baji P, Golicki D, Gulácsi L, Zrubka Z, Haidegger T, Marques MR, Vágvölgyi A, Kocás L, Péntek M. The value of social robots supporting incormal care: a discrete choice experiment among informal caregivers. The European Journal of Health Economics, 2026, https://doi.org/10.1007/s10198-026-01903-w
Támogatás: A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap Tématerületi Kiválóság Program (TKP2021-NKTA-36) támogatásával a „Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése - Digitális orvostechnikai eszközök értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás” kutatási projekt keretében jött létre az Óbudai Egyetemen.
Köszönetnyilvánítás: Köszönetünket fejezzük ki a kutatás létrejöttét segítő Kollégáknak és a kérdőíves vizsgálat résztvevőinek.
