Fókuszban az egészségügyi kutatások új korszaka
Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig.
Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok
Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az AI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés új típusú hibákat és félrevezető eredményeket is hozhat.
Az előadás egyik kulcskérdése az volt, miért hívják vissza az AI-megoldásokat, ha a modellek sokszor jól teljesítenek? A válasz lényege, hogy a modellek „jól teljesíthetnek”, de önmagukban nem „okosak”, sérülékenyek, hiányosságaik miatt félrevezethetők, és a valós, új klinikai környezetben könnyebben hibás eredményeket produkálhatnak, mint a tesztadatokon. Külön figyelmeztető jel, hogy a társadalomban sokszor nincs megfelelő veszélyérzet az MI-eszközök használatával kapcsolatban. A felhasználók, és gyakran a betegek is, hajlamosak kevésbé megkérdőjelezni az AI-alapú eredményeket. Lehetséges irányok a minőség javítására az olyan tanítási és optimalizálási megoldások, ahol a modellek finomhangolása történik az adott felhasználási helyen. Az előadás érintette továbbá az American Heart Association (AHA, Amerikai Szív Társaság) TRUE-AIM minőségbiztosítási kezdeményezését, amelynek célja növelni a transzparenciát, a reprodukálhatóságot, és a mesterséges intelligencia modellek megbízhatóságát és minőségét az orvoskutatásokban. Kolossváry Márton hangsúlyozta, hogy Magyarországon bármilyen orvosi kutatáshoz engedély szükséges, azaz az etikai és jogi szabályozási megfelelés nem megkerülhető.
Érték, evidencia, döntés: mit ér egy egészségügyi innováció?
Prof. Dr. Péntek Márta, az MTA Doktora (EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont; egyetemi tanár; EDHT elnök) előadása a klinikai és gazdasági értékelés oldaláról közelített: honnan tudjuk, mi ér valamit – és mit érünk el vele? A kiindulópont egyszerű, az új technológiának (többlet)értéket kell adnia (egészségnyereség: élettartam, életminőség), miközben a cél az, hogy a felhasznált forrásokból a lehető legtöbb érték jöjjön létre. Ezért az egészségügyben folyamatosan választásokra kényszerülünk: mit használjunk, mire költsünk? Az előadás két, egymást kiegészítő területet emelt ki, a bizonyítékon alapuló orvoslást, valamint az egészséggazdaságtani értékelést, és az ezeket átfogó egészségügyi technológiai értékelést (HTA). Az MI megjelenésével felmerül a kérdés, alkalmazása hogyan befolyásolja a döntéshozatalt az egészségügyi technológiák terén? Az orvostudományi bizonyítékok egyik alapforrása a szakirodalom szisztematikus, megismételhető elemzése. Ez azonban idő- és munkaigényes folyamat, felmerül az MI alkalmazása (pl. releváns publikációs lekeresése, kiválogatása, adatkinyerés a közleményekből). A kutatások azt igazolták, hogy a részfeladatokban ma már segítség ugyan az MI, de egyelőre nem alkalmas arra, hogy önmagában a döntéshozatalt megbízhatóan alátámasztó, teljes szisztematikus szakirodalmi elemzést végezzen. Az AI-alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálatainak tervezésének minősége, transzparens és standardizált közlése alapvető jelentőségű a tudományos bizonyítékok létrehozásában és értékelésében. Kutatásuk során 24 irányelvet azonosítottak az MI alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálataira vonatkozóan, ezek azonban jelentős heterogenitást mutattak. Egyelőre nincs egyértelmű konszenzusos ajánlás, amely iránymutatást adna az MI alapú orvosi technológiák fejlesztőinek, a klinikai vizsgálatok tervezőinek és kivitelezőknek.
Prof. Dr Péntek Márta kitért arra is, hogy a gazdasági és finanszírozási döntésekhez három feltétel együttállása szükséges: magas szintű evidencia a klinikai hatékonyságra, megfelelő költséghatékonyság és elfogadható költségvetési hatás. Pozitív finanszírozói döntés esetén sem automatikus azonban az új egészségügyi technológia valódi sikere és értékteremtése, azaz, hogy használni fogják az új innovatív technológiát és valós egészségjavulás jön létre. Az MI-alapú eszközök esetében különösen nagy kérdés azok elfogadottsága a páciensek oldaláról. Egy 2021-es, 40 év feletti hazai lakossági felmérésben a válaszadók mintegy 54,4%-a választaná a robot-asszisztált műtétet, míg 33,6%-a választaná a MI-alapú radiológiai képelemzést. Úgy tűnik tehát, hogy az elfogadottság egyértelműen technológia- és helyzetfüggő. A döntésben meghatározó tényező volt a digitális egészségműveltség, az életkor azonban nem. A gyakorlati bevezetést további akadályok is nehezíthetik, például otthoni ápolást, gondozást segítő robotok esetén sok esetben a gondozott otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy biztonságosan mozogjon benne. Az üzenet mégis előre mutat: az MI itt van – tanuljuk, féljük, használjuk, újratanuljuk, és ez még sokáig így lesz. A technológiák gyorsabban szövik át az életünket, mint ahogyan a tudományos módszerek és bizonyítékok fejlődnek, ezért a multidiszciplináris együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha.
„Valahol utat tévesztettünk” – a tudománykommunikáció mint túlélési feltétel
Dr. Szigeti Gyula Péter, PhD (EKIK MedTech Kutató és Innovációs Központ; Pályázati Iroda vezető) provokatív felütéssel beszélt a tudománykommunikáció súlyáról. Az ipari forradalom óta a kutatás egyre közvetlenebb társadalmi és gazdasági igényeket szolgál ki, a tudás mércéje sokszor a „hasznosság” lett. A 21. század komplex, összefonódó határterületei, mint például a részecskefizika, génsebészet, bionika, hálózatelmélet, azonban új veszélyeket is hoztak: „nagyipari” publikációs kényszert, amely futószalaggá alakíthatja a kutatást. A probléma következménye egy hatalmas, de sokszor „néma könyvtár”, ami azt jelenti, hogy számos cikk visszhang nélkül marad. Az előadásban elhangzott példák szerint bizonyos területeken a publikációk jelentős része idézetlen marad, miközben a tudomány „hallgatása” teret enged a tévhiteknek, és ha a tudomány nyelve érthetetlen, a döntéshozók is könnyebben elbizonytalanodnak. Szigeti Gyula szerint a megoldás a hiteles, érthető és hatékony tudománykommunikáció, amely nem luxus, hanem a 21. századi tudomány fenntarthatóságának egyik kulcsa. A kutatóknak is megéri, hiszen a tudományos kommunikáció magasabb számú idézettséget, nagyobb társadalmi bizalmat, gyorsabb innovációs folyamatokat és nem mellesleg, hatékonyabb pályázati előnyt jelentenek.
Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás – eredmények Óbudai Egyetemen
Prof. Dr. Gulácsi László, az MTA Doktora (tudományos rektorhelyettes, Óbudai Egyetem) és Dr. Berek László (könyvtárigazgató, Egyetemi Könyvtár) „Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás; eredmények az Óbudai Egyetemen” című előadásukban az orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás egyetemi eredményeit, valamint publikációs és hivatkozási mutatóit mutatták be. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a health és a medical azaz az orvosi, élettani és egészségügyi kutatások és ezek eredményei mennyire fontosak az Óbudai Egyetem kutatási és publikációs portfóliójában és ebben milyen tendenciák látszanak. Vizsgálták ezen kutatások nemzetközi beágyazódottságát és nemzetközi kapcsolatait.
Az Óbudai Egyetem munkatársaitól 2023-2025 között (3 év) megjelent 2809 publikációból mintegy 515 volt orvosi egészség és egészségügyi témájú, míg a 20 233 összes citációból (hivatkozásból) 4335 volt az, amelyet ezek a publikációk kaptak. Ami ennél is fontosabb egyetemünk számára az a publikációk ’Field Weigheted Citation Impactja FWCI’, ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott kutatás eredményét a hazai és nemzetközi tudományos világ mennyire tartja fontosnak. Ez egy nemzetközileg széles körben használt mutató, amely a tudományos minőséget méri (a magasabb szám a jobb). Ezen mutató szerint az orvosi kutatások interdiszciplinaritás eredményeit közlő publikációk FWCI mutatója jelentősen magasabb volt (2,3), mint az összes publikációk FWCI átlaga (1,7) 2024-ben. Ezen terület publikáció számosságban jelentősen növekszik, minőségben pedig a felső szegmenst reprezentálja. Mindez jól jelzi, hogy az egészségügyi fókusz nemcsak jelen van, hanem szignifikáns mérhető hatást is mutat. A februári EKIK műhely közös üzenete az, hogy az egészségügyi innovációk (különösen az AI) soha nem látott tempóban érkeznek, miközben a módszertani szigor, az etikai megfelelés, a klinikai és gazdasági evidencia, valamint a közérthető kommunikáció egymásra utalt. „Az „ötlettől a haszonig” vezető út ma már csak úgy járható, ha a technológia, az orvoslás, a közgazdaságtan, a szabályozás és a tudománykommunikáció egy nyelvet kezd beszélni – és ebben a munkában az EKIK szakmai műhelyei hónapról hónapra kézzelfogható kapaszkodókat adnak.” – foglalta össze Dr. habil Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója, az EKIK műhely szakmai vezetője.
Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az AI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés új típusú hibákat és félrevezető eredményeket is hozhat.
Az előadás egyik kulcskérdése az volt, miért hívják vissza az AI-megoldásokat, ha a modellek sokszor jól teljesítenek? A válasz lényege, hogy a modellek „jól teljesíthetnek”, de önmagukban nem „okosak”, sérülékenyek, hiányosságaik miatt félrevezethetők, és a valós, új klinikai környezetben könnyebben hibás eredményeket produkálhatnak, mint a tesztadatokon. Külön figyelmeztető jel, hogy a társadalomban sokszor nincs megfelelő veszélyérzet az MI-eszközök használatával kapcsolatban. A felhasználók, és gyakran a betegek is, hajlamosak kevésbé megkérdőjelezni az AI-alapú eredményeket. Lehetséges irányok a minőség javítására az olyan tanítási és optimalizálási megoldások, ahol a modellek finomhangolása történik az adott felhasználási helyen. Az előadás érintette továbbá az American Heart Association (AHA, Amerikai Szív Társaság) TRUE-AIM minőségbiztosítási kezdeményezését, amelynek célja növelni a transzparenciát, a reprodukálhatóságot, és a mesterséges intelligencia modellek megbízhatóságát és minőségét az orvoskutatásokban. Kolossváry Márton hangsúlyozta, hogy Magyarországon bármilyen orvosi kutatáshoz engedély szükséges, azaz az etikai és jogi szabályozási megfelelés nem megkerülhető.
Érték, evidencia, döntés: mit ér egy egészségügyi innováció?
Prof. Dr. Péntek Márta, az MTA Doktora (EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont; egyetemi tanár; EDHT elnök) előadása a klinikai és gazdasági értékelés oldaláról közelített: honnan tudjuk, mi ér valamit – és mit érünk el vele? A kiindulópont egyszerű, az új technológiának (többlet)értéket kell adnia (egészségnyereség: élettartam, életminőség), miközben a cél az, hogy a felhasznált forrásokból a lehető legtöbb érték jöjjön létre. Ezért az egészségügyben folyamatosan választásokra kényszerülünk: mit használjunk, mire költsünk? Az előadás két, egymást kiegészítő területet emelt ki, a bizonyítékon alapuló orvoslást, valamint az egészséggazdaságtani értékelést, és az ezeket átfogó egészségügyi technológiai értékelést (HTA). Az MI megjelenésével felmerül a kérdés, alkalmazása hogyan befolyásolja a döntéshozatalt az egészségügyi technológiák terén? Az orvostudományi bizonyítékok egyik alapforrása a szakirodalom szisztematikus, megismételhető elemzése. Ez azonban idő- és munkaigényes folyamat, felmerül az MI alkalmazása (pl. releváns publikációs lekeresése, kiválogatása, adatkinyerés a közleményekből). A kutatások azt igazolták, hogy a részfeladatokban ma már segítség ugyan az MI, de egyelőre nem alkalmas arra, hogy önmagában a döntéshozatalt megbízhatóan alátámasztó, teljes szisztematikus szakirodalmi elemzést végezzen. Az AI-alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálatainak tervezésének minősége, transzparens és standardizált közlése alapvető jelentőségű a tudományos bizonyítékok létrehozásában és értékelésében. Kutatásuk során 24 irányelvet azonosítottak az MI alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálataira vonatkozóan, ezek azonban jelentős heterogenitást mutattak. Egyelőre nincs egyértelmű konszenzusos ajánlás, amely iránymutatást adna az MI alapú orvosi technológiák fejlesztőinek, a klinikai vizsgálatok tervezőinek és kivitelezőknek.
Prof. Dr Péntek Márta kitért arra is, hogy a gazdasági és finanszírozási döntésekhez három feltétel együttállása szükséges: magas szintű evidencia a klinikai hatékonyságra, megfelelő költséghatékonyság és elfogadható költségvetési hatás. Pozitív finanszírozói döntés esetén sem automatikus azonban az új egészségügyi technológia valódi sikere és értékteremtése, azaz, hogy használni fogják az új innovatív technológiát és valós egészségjavulás jön létre. Az MI-alapú eszközök esetében különösen nagy kérdés azok elfogadottsága a páciensek oldaláról. Egy 2021-es, 40 év feletti hazai lakossági felmérésben a válaszadók mintegy 54,4%-a választaná a robot-asszisztált műtétet, míg 33,6%-a választaná a MI-alapú radiológiai képelemzést. Úgy tűnik tehát, hogy az elfogadottság egyértelműen technológia- és helyzetfüggő. A döntésben meghatározó tényező volt a digitális egészségműveltség, az életkor azonban nem. A gyakorlati bevezetést további akadályok is nehezíthetik, például otthoni ápolást, gondozást segítő robotok esetén sok esetben a gondozott otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy biztonságosan mozogjon benne. Az üzenet mégis előre mutat: az MI itt van – tanuljuk, féljük, használjuk, újratanuljuk, és ez még sokáig így lesz. A technológiák gyorsabban szövik át az életünket, mint ahogyan a tudományos módszerek és bizonyítékok fejlődnek, ezért a multidiszciplináris együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha.
„Valahol utat tévesztettünk” – a tudománykommunikáció mint túlélési feltétel
Dr. Szigeti Gyula Péter, PhD (EKIK MedTech Kutató és Innovációs Központ; Pályázati Iroda vezető) provokatív felütéssel beszélt a tudománykommunikáció súlyáról. Az ipari forradalom óta a kutatás egyre közvetlenebb társadalmi és gazdasági igényeket szolgál ki, a tudás mércéje sokszor a „hasznosság” lett. A 21. század komplex, összefonódó határterületei, mint például a részecskefizika, génsebészet, bionika, hálózatelmélet, azonban új veszélyeket is hoztak: „nagyipari” publikációs kényszert, amely futószalaggá alakíthatja a kutatást. A probléma következménye egy hatalmas, de sokszor „néma könyvtár”, ami azt jelenti, hogy számos cikk visszhang nélkül marad. Az előadásban elhangzott példák szerint bizonyos területeken a publikációk jelentős része idézetlen marad, miközben a tudomány „hallgatása” teret enged a tévhiteknek, és ha a tudomány nyelve érthetetlen, a döntéshozók is könnyebben elbizonytalanodnak. Szigeti Gyula szerint a megoldás a hiteles, érthető és hatékony tudománykommunikáció, amely nem luxus, hanem a 21. századi tudomány fenntarthatóságának egyik kulcsa. A kutatóknak is megéri, hiszen a tudományos kommunikáció magasabb számú idézettséget, nagyobb társadalmi bizalmat, gyorsabb innovációs folyamatokat és nem mellesleg, hatékonyabb pályázati előnyt jelentenek.
Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás – eredmények Óbudai Egyetemen
Prof. Dr. Gulácsi László, az MTA Doktora (tudományos rektorhelyettes, Óbudai Egyetem) és Dr. Berek László (könyvtárigazgató, Egyetemi Könyvtár) „Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás; eredmények az Óbudai Egyetemen” című előadásukban az orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás egyetemi eredményeit, valamint publikációs és hivatkozási mutatóit mutatták be. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a health és a medical azaz az orvosi, élettani és egészségügyi kutatások és ezek eredményei mennyire fontosak az Óbudai Egyetem kutatási és publikációs portfóliójában és ebben milyen tendenciák látszanak. Vizsgálták ezen kutatások nemzetközi beágyazódottságát és nemzetközi kapcsolatait.
Az Óbudai Egyetem munkatársaitól 2023-2025 között (3 év) megjelent 2809 publikációból mintegy 515 volt orvosi egészség és egészségügyi témájú, míg a 20 233 összes citációból (hivatkozásból) 4335 volt az, amelyet ezek a publikációk kaptak. Ami ennél is fontosabb egyetemünk számára az a publikációk ’Field Weigheted Citation Impactja FWCI’, ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott kutatás eredményét a hazai és nemzetközi tudományos világ mennyire tartja fontosnak. Ez egy nemzetközileg széles körben használt mutató, amely a tudományos minőséget méri (a magasabb szám a jobb). Ezen mutató szerint az orvosi kutatások interdiszciplinaritás eredményeit közlő publikációk FWCI mutatója jelentősen magasabb volt (2,3), mint az összes publikációk FWCI átlaga (1,7) 2024-ben. Ezen terület publikáció számosságban jelentősen növekszik, minőségben pedig a felső szegmenst reprezentálja. Mindez jól jelzi, hogy az egészségügyi fókusz nemcsak jelen van, hanem szignifikáns mérhető hatást is mutat. A februári EKIK műhely közös üzenete az, hogy az egészségügyi innovációk (különösen az AI) soha nem látott tempóban érkeznek, miközben a módszertani szigor, az etikai megfelelés, a klinikai és gazdasági evidencia, valamint a közérthető kommunikáció egymásra utalt. „Az „ötlettől a haszonig” vezető út ma már csak úgy járható, ha a technológia, az orvoslás, a közgazdaságtan, a szabályozás és a tudománykommunikáció egy nyelvet kezd beszélni – és ebben a munkában az EKIK szakmai műhelyei hónapról hónapra kézzelfogható kapaszkodókat adnak.” – foglalta össze Dr. habil Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója, az EKIK műhely szakmai vezetője.
