Mesterséges intelligencia az orvosi képalkotásban: új utak a rákdiagnosztikában és a terápiában
Új, innovatív képalkotási megoldásokról számolt be Prof. Habib Zaidi, az Óbudai Egyetem kiválósági professzora mesterszakos- és PhD-hallgatóknak, illetve fiatal kutatóknak szóló angol nyelvű edukációs workshopján, amelyet az EKIK PhysCon laborjában tartottak nemrégiben.
Professzor Habib Zaidi az Óbudai Egyetem kiválósági professzora, a Genfi Egyetemi Kórház vezető fizikusa és a PET Műszerfejlesztési és Képalkotó Laboratórium vezetője, valamint a Genfi Egyetem teljes állású professzora, továbbá vendégprofesszor Groningenben és Dél-Dániában. Prof. Zaidi nemzetközileg elismert kutató, aki jelentős mértékben járult hozzá a kvantitatív PET képalkotás, a hibrid képalkotó rendszerek, a számítógépes modellezés és a mélytanulás fejlődéséhez. Több mint 385 lektorált publikációval, jelentős nemzetközi támogatásokkal és díjakkal, valamint kiterjedt szerkesztői tevékenységgel rendelkezik.
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (EKIK) működő Élettani Szabályozások Kutatóközpontban (PhysCon) tartott háromnapos szakmai workshopon a professzor azt mutatta be, miként segíti a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia az orvosi képalkotás fejlődését. Az előadás fókuszában azok a modern vizsgálati módszerek álltak, amelyek többféle képalkotó eljárást kombinálnak, mint például a PET (Pozitron Emissziós Tomográfia - a sejtek anyagcsere-aktivitását ábrázoló fejlett nukleáris medicinai eljárás) és a CT (számítógépes tomográfia, amely a hagyományos 3D-s képeknél pontosabb felbontást ad) hibrid megoldást. Illetve a SPECT (Single-Photon Emission Computed Tomography - egyfoton-emissziós komputertomográfia), amely mélyebb rétegezést képes megmutatni a szervekről.
A hibrid képalkotási megoldásokat már nemcsak a rákkutatásban, hanem a szív- és érrendszeri, illetve a reumatológiai betegségek vizsgálatában is egyre szélesebb körben alkalmazzák. A professzor előadásában bemutatta az evolúcióját annak, hogyan vált az elmúlt ötven évben a mesterséges intelligencia a modern orvoslás egyik legfontosabb eszközévé. A résztvevők megismerhették továbbá, hogyan működik a PET-vizsgálat, amely a testben zajló folyamatokat teszi láthatóvá, valamint a SPECT-vizsgálat, amely hasonló célt szolgál más technikai megoldással. Kiderült, hogy ezeknél a vizsgálatoknál a képminőség rendkívül fontos: már egészen kis pontatlanság is zavaró hibákat okozhat a felvételeken. Szó esett arról is, hogyan lehet a vizsgálatokat minél kisebb sugárterheléssel elvégezni, miközben a képek továbbra is pontosak maradnak. Legyen szó akár a mellkas, az agy, a szív vagy az egész test vizsgálatáról. A workshop egyik fontos üzenete az volt, hogy a molekuláris képalkotás jól kiegészíti a hagyományos eljárásokat, mint a CT-, az MRI- vagy az ultrahang-vizsgálatokat. Professzor Habib Zaidi kitért arra is, milyen módon segít a mesterséges intelligencia a képek elemzésében, például a gyanús területek kijelölésében és a különböző vizsgálatok eredményeinek összehasonlításában.
“Az orvoslás jövőjét a betegre szabott számítógépes modellekben látjuk, amelyek egyre pontosabban képesek leírni az emberi test működését. A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az orvosokat, inkább támogatja őket a pontosabb diagnózis felépítésében, a betegségek lefolyásának előrejelzésében és a legjobb kezelési döntések meghozatalában, kiemelten a rákkutatás területén” - foglalta össze Professzor Habib Zaidi.
Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjában (EKIK) működő Élettani Szabályozások Kutatóközpontban (PhysCon) tartott háromnapos szakmai workshopon a professzor azt mutatta be, miként segíti a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia az orvosi képalkotás fejlődését. Az előadás fókuszában azok a modern vizsgálati módszerek álltak, amelyek többféle képalkotó eljárást kombinálnak, mint például a PET (Pozitron Emissziós Tomográfia - a sejtek anyagcsere-aktivitását ábrázoló fejlett nukleáris medicinai eljárás) és a CT (számítógépes tomográfia, amely a hagyományos 3D-s képeknél pontosabb felbontást ad) hibrid megoldást. Illetve a SPECT (Single-Photon Emission Computed Tomography - egyfoton-emissziós komputertomográfia), amely mélyebb rétegezést képes megmutatni a szervekről.
A hibrid képalkotási megoldásokat már nemcsak a rákkutatásban, hanem a szív- és érrendszeri, illetve a reumatológiai betegségek vizsgálatában is egyre szélesebb körben alkalmazzák. A professzor előadásában bemutatta az evolúcióját annak, hogyan vált az elmúlt ötven évben a mesterséges intelligencia a modern orvoslás egyik legfontosabb eszközévé. A résztvevők megismerhették továbbá, hogyan működik a PET-vizsgálat, amely a testben zajló folyamatokat teszi láthatóvá, valamint a SPECT-vizsgálat, amely hasonló célt szolgál más technikai megoldással. Kiderült, hogy ezeknél a vizsgálatoknál a képminőség rendkívül fontos: már egészen kis pontatlanság is zavaró hibákat okozhat a felvételeken. Szó esett arról is, hogyan lehet a vizsgálatokat minél kisebb sugárterheléssel elvégezni, miközben a képek továbbra is pontosak maradnak. Legyen szó akár a mellkas, az agy, a szív vagy az egész test vizsgálatáról. A workshop egyik fontos üzenete az volt, hogy a molekuláris képalkotás jól kiegészíti a hagyományos eljárásokat, mint a CT-, az MRI- vagy az ultrahang-vizsgálatokat. Professzor Habib Zaidi kitért arra is, milyen módon segít a mesterséges intelligencia a képek elemzésében, például a gyanús területek kijelölésében és a különböző vizsgálatok eredményeinek összehasonlításában.
“Az orvoslás jövőjét a betegre szabott számítógépes modellekben látjuk, amelyek egyre pontosabban képesek leírni az emberi test működését. A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az orvosokat, inkább támogatja őket a pontosabb diagnózis felépítésében, a betegségek lefolyásának előrejelzésében és a legjobb kezelési döntések meghozatalában, kiemelten a rákkutatás területén” - foglalta össze Professzor Habib Zaidi.
