Már az otthonápolásban is segíthetnek a robotok?
Készen áll egy otthoni ápolást segítő robotra? A Bristol-i Egyetemmel közös kutatás eredményeiről számoltak be kutatóink nemzetközi konferencián, a közelmúltban.
Az eseményen Prof. Dr. Kovács Levente, Prof. Dr. Péntek Márta, Golicki Dominik, Prof. Dr. Gulácsi László, Prof. Dr. Haidegger Tamás, Dr. Zrubka Zsombor és Dr. Baji Petra vett részt. A kutatás angol nyelven beadott címe: Ready for a social robot? Results of a cross-sectional survey among informal caregivers in Hungary and Poland. ISPOR Europe 2024
https://www.ispor.org/docs/default-source/euro2024/tkp23-1pentek-baji-gulacsi-haidegger-zrubkarobot-dce-informal-caregiverispor-europe-2024poster2024final141699-pdf.pdf?sfvrsn=7be22a0a_0
Professzor Dr. Péntek Márta vezetésével, a Bristol-i Egyetemmel (Dr. Petra Baji) együttműködésben a kutatócsoport egy kétországos keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban mérte fel a családtagot tartósan gondozó lakosok (informális gondozók) körében az otthoni gondozási helyzetek fő jellemzőit, a gondozottak és gondozók digitális szokásait, robotokkal szerzett korábbi tapasztalatait. Az eredményeket az International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR, az egészségügyi közgazdaságtan és kimenetel mérés kutatások egyik legnagyobb nemzetközi szakmai szervezete) éves európai tudományos konferenciáján mutatták be, melynek vezető témája a „Generating Evidence Toward Health and Well-Being” volt.
Az idősödő társadalmakban egyre nő a családtagok által nyújtott gondozás (informális gondozás) szerepe, amely hosszú távon befolyásolhatja a gondozó saját egészségi állapotát, életminőségét és munkaképességét is, ezért társadalmilag is jelentős terület. A gondozást segítő robotok részben megoldást jelenthetnek az informális gondozás támogatására. Az azonban nagyon kevéssé ismert, mennyire alkalmasak jelenleg a gondozás körülményei robotok bevezetésére és milyen lenne az elfogadottságuk a gondozást végző családtagok részéről.
A Magyarországon és Lengyelországon, 400-400 informális gondozó körében végzett kutatásban a gondozást végzők többsége nő volt és megközelítőleg a gondozók fele lakott egy háztartásban a gondozottal. Elsőként igazolódott be, hogy a családtagot gondozók megközelítőleg egynegyede nem használ internetet. A gondozott családtagok több mint a fele nem szokott az interneten böngészni és kb. kétharmaduk nem használja kommunikációra az internetet. Továbbá, a gondozók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a gondozott családtag otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy azon belül mozogjon. A gondozók kevesebb mint egyharmada látott már valaha (bármilyen típusú) robotot.
A kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a digitális szokások korlátozottsága a gondozók és a gondozottak részéről, valamint a gondozásra szoruló személyek otthonának kialakítása jelentősen akadályozhatja a szociális robotok otthoni gondozásban való bevezetését és elfogadottságát. Ezekkel a tényezőkkel foglalkozni kell a szociális robotok tervezése, fejlesztése, piacra jutása és menedzsmentje során.
A kutatás a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (TKP2021-NKTA-36, Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékel) támogatásával valósult meg.
https://www.ispor.org/docs/default-source/euro2024/tkp23-1pentek-baji-gulacsi-haidegger-zrubkarobot-dce-informal-caregiverispor-europe-2024poster2024final141699-pdf.pdf?sfvrsn=7be22a0a_0
Professzor Dr. Péntek Márta vezetésével, a Bristol-i Egyetemmel (Dr. Petra Baji) együttműködésben a kutatócsoport egy kétországos keresztmetszeti kérdőíves vizsgálatban mérte fel a családtagot tartósan gondozó lakosok (informális gondozók) körében az otthoni gondozási helyzetek fő jellemzőit, a gondozottak és gondozók digitális szokásait, robotokkal szerzett korábbi tapasztalatait. Az eredményeket az International Society for Pharmacoeconomics and Outcomes Research (ISPOR, az egészségügyi közgazdaságtan és kimenetel mérés kutatások egyik legnagyobb nemzetközi szakmai szervezete) éves európai tudományos konferenciáján mutatták be, melynek vezető témája a „Generating Evidence Toward Health and Well-Being” volt.
Az idősödő társadalmakban egyre nő a családtagok által nyújtott gondozás (informális gondozás) szerepe, amely hosszú távon befolyásolhatja a gondozó saját egészségi állapotát, életminőségét és munkaképességét is, ezért társadalmilag is jelentős terület. A gondozást segítő robotok részben megoldást jelenthetnek az informális gondozás támogatására. Az azonban nagyon kevéssé ismert, mennyire alkalmasak jelenleg a gondozás körülményei robotok bevezetésére és milyen lenne az elfogadottságuk a gondozást végző családtagok részéről.
A Magyarországon és Lengyelországon, 400-400 informális gondozó körében végzett kutatásban a gondozást végzők többsége nő volt és megközelítőleg a gondozók fele lakott egy háztartásban a gondozottal. Elsőként igazolódott be, hogy a családtagot gondozók megközelítőleg egynegyede nem használ internetet. A gondozott családtagok több mint a fele nem szokott az interneten böngészni és kb. kétharmaduk nem használja kommunikációra az internetet. Továbbá, a gondozók több mint egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a gondozott családtag otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy azon belül mozogjon. A gondozók kevesebb mint egyharmada látott már valaha (bármilyen típusú) robotot.
A kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a digitális szokások korlátozottsága a gondozók és a gondozottak részéről, valamint a gondozásra szoruló személyek otthonának kialakítása jelentősen akadályozhatja a szociális robotok otthoni gondozásban való bevezetését és elfogadottságát. Ezekkel a tényezőkkel foglalkozni kell a szociális robotok tervezése, fejlesztése, piacra jutása és menedzsmentje során.
A kutatás a Nemzet Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (TKP2021-NKTA-36, Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékel) támogatásával valósult meg.
