Már 21 egyetem működik együtt az UniSpace programban
Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán - hangsúlyozta Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával 21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium. Az Óbudai Egyetemet Prof. Dr. Gulácsi László, tudományos rektorhelyettes képviselte. Az együttműködés célja, hogy a hazai űrkutatáshoz és űrtechnológiához kapcsolódó kompetenciával rendelkező egyetemek egy összehangolt, koordinált képzési rendszert alakítsanak ki, szakirányú továbbképzések keretében.
Dr. Ferencz Orsolya felidézte, hogy 2018-ban kezdték a munkát, megalkották Magyarország Űrstratégiáját, majd elindították a HUNOR programot, hogy ismét magyar űrhajós léphessen a világűrbe.
Az UniSpace programot jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is - jegyezte meg.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, ahhoz, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a „kutatási ökoszisztémában”.
Ilyen területként azonosították a digitális, valamint a zöld átállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között - jelentette ki Bódis László.
Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország Űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, a UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek bebizonyították annak sikerességét: az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűrpolitikai tanácsadó képzést folytat. (Az Óbudai Egyetem az Űrtechnológiai szakember képzésben három szakmai tantárgy oktatásában vesz részt.) Úgy vélte, a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.
Az UniSpace programot jelentős felsőoktatási innovációnak nevezte, amelyben a legkiválóbb magyar egyetemek vesznek részt, előbb 17, mostantól pedig az Állatorvosi Egyetem, az Andrássy Egyetem, a Gábor Dénes Egyetem, valamint a Milton Friedman Egyetem csatlakozásával 21 intézmény, és ősztől már angol nyelven is elérhetőek a képzések négy szakirányon. Az oktatók részt vesznek a magyar űrhajósjelöltek kiképzésében is - jegyezte meg.
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára közölte, ahhoz, hogy Magyarország a felsőoktatásban és az innovációban Európa és a világ legjobbjai közé lépjen, kulcsfontosságú az együttműködés az ipari szektor és az egyetemek között. Kitörési pontokat, a jövőben felértékelődő területeket kerestek a „kutatási ökoszisztémában”.
Ilyen területként azonosították a digitális, valamint a zöld átállás, egészséges életmód, továbbá a biztonság és védelem ügyét, ennek keretében pedig az űripart. Az újabb négy intézmény csatlakozása az UniSpace-hez is azt szolgálja, hogy Magyarországon az űrtechnológiai szektor erősödjön és ott legyen Európa legjobbjai között - jelentette ki Bódis László.
Deli Gergely, a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora emlékeztetett arra, hogy Magyarország Űrstratégiáját 2021-ben fogadták el, a UniSpace Magyarország konzorciumot pedig 2022-ben alapították. Az eltelt évek bebizonyították annak sikerességét: az együttműködés gyümölcsöző volt, 2024 elején hetven diplomát adtak át a képzést sikeresen elvégzett szakembereknek, ősztől pedig már angol nyelven is indulnak a képzések.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem űrtechnológiai, a Debreceni Egyetem innovatív táplálkozási és űregészségügyi, az Eötvös Loránd Tudományegyetem űrtudományi, az NKE pedig világűrpolitikai tanácsadó képzést folytat. (Az Óbudai Egyetem az Űrtechnológiai szakember képzésben három szakmai tantárgy oktatásában vesz részt.) Úgy vélte, a részt vevő egyetemek tudásuk legjavából járulnak hozzá a 21. század követelményeinek megfelelni képes szakemberek képzéséhez, a konzorcium pedig úttörő vállalkozásával példát adhat más szektoroknak is.
