Akik csodákat művelnek az akaratukkal - A Magyar Parasport Napja
Idén 7. alkalommal rendezi meg február 22-én a Magyar Parasport Napját a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége, hogy felhívja a figyelmet a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportolókra, a sport rehabilitációs értékére és embert formáló erejére. Emellett Lélekmozgató címmel hirdettek programot, melybe mások mellett a hallgatók is bekapcsolódhatnak. Az Óbudai Egyetem vezetése számára kiemelten fontos az esélyegyenlőség megteremtése. Az intézmény kötelékében többen sportolnak versenyszerűen paralimpiai számokban, kiváló eredményekkel. Cikkünkkel az ő emberfeletti akaratukra, teljesítményükre is szeretnénk felhívni a figyelmet.
A Magyar Parasport Napjára tartalmas programokkal készülnek a szervezők, köztük nemzetközi konferenciát tartanak, Együtt erősebben, mint valaha! címmel. Idén a jeles nap nagykövet párosa Konkoly Zsófia paralimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó, valamint Rasovszky Kristóf olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok nyíltvízi úszó. Emellett Lélekmozgató címmel programot is hirdettek, melynek keretein belül a belföldi és a külhoni óvodások, diákok, illetve a felsőoktatás hallgatói testnevelés órán kipróbálhatják a szervezet által ajánlott sportjátékokat, illetve érzékenytő eseményeken vehetnek részt.
Jó esélyekkel Párizsba
A XVII. Nyári Paralimpiai Játékokra a fogyatékossággal élő sportolók legrangosabb eseményén 22 sportág legjobbjai mérhetik össze tudásukat, ezúttal már 549 versenyszámban. A Magyar Paralimpiai Csapat minden idők második legsikeresebb paralimpiai szereplésével készülhet a 2024-es játékokra.
Egy kis paralimpia történelem
Az első Paralimpia Játékokat 1960-ban Rómában rendezték meg, 400 tolószékes sportolóval. Érdekesség, hogy kezdetben a versenyeken csak kerekesszékesek vehettek részt. A paralimpia kifejezést az 1988-as Szöuli játékokon használták először. A paralimpikonokat négy kategóriába sorolják: mozgássérültek, központi idegrendszeri mozgászavarban szenvedők, enyhe értelmi sérültek és látássérültek. A paralimpiai játékokon összesen 23 sportágban mérik össze tudásukat a versenyzők.
A versenyek történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó, Trischa Zorn 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 arany volt. Hazánk először az 1972-es Heidelbergi Paralimpián vett részt, Fejes András szerezte meg az első magyar érmet, kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el.
Az 1976-os Torontoi Paralimpián Tauber Zoltán asztaliteniszező szerezte meg Magyarország történetének első paralimpiai aranyérmét. Ugyanebben az évben rendezték meg az első téli paralimpiát, Örnsköldsvikben. A 2016-os Riói paralimpiai játékokon 43 sportolóból álló küldöttség vett részt hazánkból, ez volt az eddigi legnépesebb mezőny.
Érdekképviselet
A mozgáskorlátozott, a látássérült és az értelmi fogyatékos paralimpiai sportolók érdekében megalakuló országos sportszövetségek, mint alapítók 1997. szeptember 13-án hozták létre közös szervezetüket, a Magyar Paralimpiai Bizottságot, melynek első elnöke dr. Galántai Ambrus volt.
Paralimpiai sportágak
A látássérültek labdarúgását bekötött szemmel játsszák, 2×25 percben. Nagyobb sprinteknél kiteszik maguk elé a karjukat, hogy az ütközéseket tompítsák. A kapusok posztjára látó társak kerülnek. A látássérültek dzsúdója nagyon hasonló a hagyományos japán küzdősporthoz, ám a paralimpián csak vakok és gyengénlátók űzhetik, a legsikeresebb országokban a paraversenyzők az épekkel együtt készülnek.
Az ülőröplabda az egyik legrégibb és hazánkban is legismertebb parasport. A pályán az egy méternél magasabb háló fölött kézzel és lábbal is át szabad juttatni a labdát, a labdaérintés pillanatában viszont a törzs valamely részének érintkeznie kell a talajjal. A kerekesszékes curlinget két csapat játssza, mindkét csoport nyolc-nyolc követ csúsztathat a jégpályán egy kijelölt, kör alakú mezőbe. A csapatok négyfősek, a vegyes kategóriában pedig férfi- és női sportolókból állnak. A paralimpián a játékot söprés nélkül játsszák.
Hazai rendezésű para sportesemények
Hazánk már több parasport eseménynek is otthont adott. Ilyen többek közt az U19-es csörgőlabda-világbajnokság, amelyet 2017-ben tartottak meg, 11 ország részvételével. Különlegessége, hogy korábban egy ország sem rendezett még ilyen VB-t, először Magyarország nyerte el a rendezés jogát. A csörgőlabdát férfi és női látássérült, vak és gyengénlátó sportolók játsszák. A Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) sikeresen pályázott az ülő röplabda Európa-bajnokság rendezési jogáért, amelyet 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 16 ország közel 400 európai sportolója részvételével rendeztek meg. Para karate Vb-t a múlt évben rendeztek Budapesten, három fogyatékossági ágban, négy kategóriában szerepeltek magyarok kata, azaz formagyakorlat versenyszámban. Először fordult elő, hogy a vb összes számában volt magyar induló: a hazai színeket a 22 fős karate és a 18 fős para-karate válogatottunk képviselte. A para-karate csapat nemcsak létszámban, hanem eredmények tekintetében is szépen megállta a helyét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2016-tól rendeznek Inkluzív Sportnapot, amelynek keretében a következő évtől már csörgőlabda egyetemi kupát, bajnokságot is tartanak. Magyarországon 1976 óta van jelen a sportág, 1982 óta évenként magyar bajnokságot is rendeznek.
Kisfilmek a Magyar Parasport Napjára – filmajánló
A Csodafedezet című dokumentumfilm, az amputált lábú, kétszeres olimpiai bajnok, Halassy Olivér vízilabdázó életét mutatja be. A film egyik producere, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, dr. Kiss Gergely. A dokumentumfilm 35 perces változata az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.dropbox.com/s/0358r7qnwjmp6mz/A%20csodafedezet_35p_enged%C3%A9llyel.wmv?dl=0
A Lehetetlen határán című dokumentumfilm öt paralimpikon, Dani Gyöngyi, Engelhardt Katalin, Ráczkó Gitta, Becsey János és Szekeres Pál élettörténetét mutatja be, az ő sorsukon keresztül a hazai parasport fejlődését, a fogyatékkal élők mindennapjait követhetjük. A dokumentumfilm 35 perces változata az alábbi linkre kattinta érhető el:
https://www.dropbox.com/s/yogjgq20uxtxnf5/A%20Lehetetlen%20Hat%C3%A1r%C3%A1n%20-%20MPB.mp4?dl=0
A Lecho című 12 perces kisfilm egy kerekesszékbe kényszerülő fiatal sportolóról szóló történet, amely a fogyatékkal élők mindennapi nehézségeit mutatja be. A téma iránt érzékenyítő kisfilm 12 elismerést kapott különböző nemzetközi fesztiválokon. „Az én kezem, az én lábam” a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány filmje, remekül mutatja be 13 perces kisfilmében, hogy mindenki élhet teljes életet. Utóbbi két film megtalálható a YouTube-on.
Az Óbudai Egyetem egyik paralimpiai sportoló munkatársával, Szabó Zitával készült interjúnk itt olvasható:
https://uni-obuda.hu/2024/02/22/szivosnak-kitartonak-kell-lenni-es-sohasem-feladni/
Jó esélyekkel Párizsba
A XVII. Nyári Paralimpiai Játékokra a fogyatékossággal élő sportolók legrangosabb eseményén 22 sportág legjobbjai mérhetik össze tudásukat, ezúttal már 549 versenyszámban. A Magyar Paralimpiai Csapat minden idők második legsikeresebb paralimpiai szereplésével készülhet a 2024-es játékokra.
Egy kis paralimpia történelem
Az első Paralimpia Játékokat 1960-ban Rómában rendezték meg, 400 tolószékes sportolóval. Érdekesség, hogy kezdetben a versenyeken csak kerekesszékesek vehettek részt. A paralimpia kifejezést az 1988-as Szöuli játékokon használták először. A paralimpikonokat négy kategóriába sorolják: mozgássérültek, központi idegrendszeri mozgászavarban szenvedők, enyhe értelmi sérültek és látássérültek. A paralimpiai játékokon összesen 23 sportágban mérik össze tudásukat a versenyzők.
A versenyek történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó, Trischa Zorn 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 arany volt. Hazánk először az 1972-es Heidelbergi Paralimpián vett részt, Fejes András szerezte meg az első magyar érmet, kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el.
Az 1976-os Torontoi Paralimpián Tauber Zoltán asztaliteniszező szerezte meg Magyarország történetének első paralimpiai aranyérmét. Ugyanebben az évben rendezték meg az első téli paralimpiát, Örnsköldsvikben. A 2016-os Riói paralimpiai játékokon 43 sportolóból álló küldöttség vett részt hazánkból, ez volt az eddigi legnépesebb mezőny.
Érdekképviselet
A mozgáskorlátozott, a látássérült és az értelmi fogyatékos paralimpiai sportolók érdekében megalakuló országos sportszövetségek, mint alapítók 1997. szeptember 13-án hozták létre közös szervezetüket, a Magyar Paralimpiai Bizottságot, melynek első elnöke dr. Galántai Ambrus volt.
Paralimpiai sportágak
A látássérültek labdarúgását bekötött szemmel játsszák, 2×25 percben. Nagyobb sprinteknél kiteszik maguk elé a karjukat, hogy az ütközéseket tompítsák. A kapusok posztjára látó társak kerülnek. A látássérültek dzsúdója nagyon hasonló a hagyományos japán küzdősporthoz, ám a paralimpián csak vakok és gyengénlátók űzhetik, a legsikeresebb országokban a paraversenyzők az épekkel együtt készülnek.
Az ülőröplabda az egyik legrégibb és hazánkban is legismertebb parasport. A pályán az egy méternél magasabb háló fölött kézzel és lábbal is át szabad juttatni a labdát, a labdaérintés pillanatában viszont a törzs valamely részének érintkeznie kell a talajjal. A kerekesszékes curlinget két csapat játssza, mindkét csoport nyolc-nyolc követ csúsztathat a jégpályán egy kijelölt, kör alakú mezőbe. A csapatok négyfősek, a vegyes kategóriában pedig férfi- és női sportolókból állnak. A paralimpián a játékot söprés nélkül játsszák.
Hazai rendezésű para sportesemények
Hazánk már több parasport eseménynek is otthont adott. Ilyen többek közt az U19-es csörgőlabda-világbajnokság, amelyet 2017-ben tartottak meg, 11 ország részvételével. Különlegessége, hogy korábban egy ország sem rendezett még ilyen VB-t, először Magyarország nyerte el a rendezés jogát. A csörgőlabdát férfi és női látássérült, vak és gyengénlátó sportolók játsszák. A Magyar Röplabda Szövetség (MRSZ) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) sikeresen pályázott az ülő röplabda Európa-bajnokság rendezési jogáért, amelyet 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 16 ország közel 400 európai sportolója részvételével rendeztek meg. Para karate Vb-t a múlt évben rendeztek Budapesten, három fogyatékossági ágban, négy kategóriában szerepeltek magyarok kata, azaz formagyakorlat versenyszámban. Először fordult elő, hogy a vb összes számában volt magyar induló: a hazai színeket a 22 fős karate és a 18 fős para-karate válogatottunk képviselte. A para-karate csapat nemcsak létszámban, hanem eredmények tekintetében is szépen megállta a helyét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 2016-tól rendeznek Inkluzív Sportnapot, amelynek keretében a következő évtől már csörgőlabda egyetemi kupát, bajnokságot is tartanak. Magyarországon 1976 óta van jelen a sportág, 1982 óta évenként magyar bajnokságot is rendeznek.
Kisfilmek a Magyar Parasport Napjára – filmajánló
A Csodafedezet című dokumentumfilm, az amputált lábú, kétszeres olimpiai bajnok, Halassy Olivér vízilabdázó életét mutatja be. A film egyik producere, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, dr. Kiss Gergely. A dokumentumfilm 35 perces változata az alábbi linkre kattintva érhető el:
https://www.dropbox.com/s/0358r7qnwjmp6mz/A%20csodafedezet_35p_enged%C3%A9llyel.wmv?dl=0
A Lehetetlen határán című dokumentumfilm öt paralimpikon, Dani Gyöngyi, Engelhardt Katalin, Ráczkó Gitta, Becsey János és Szekeres Pál élettörténetét mutatja be, az ő sorsukon keresztül a hazai parasport fejlődését, a fogyatékkal élők mindennapjait követhetjük. A dokumentumfilm 35 perces változata az alábbi linkre kattinta érhető el:
https://www.dropbox.com/s/yogjgq20uxtxnf5/A%20Lehetetlen%20Hat%C3%A1r%C3%A1n%20-%20MPB.mp4?dl=0
A Lecho című 12 perces kisfilm egy kerekesszékbe kényszerülő fiatal sportolóról szóló történet, amely a fogyatékkal élők mindennapi nehézségeit mutatja be. A téma iránt érzékenyítő kisfilm 12 elismerést kapott különböző nemzetközi fesztiválokon. „Az én kezem, az én lábam” a Végtaghiányos Gyermekekért Alapítvány filmje, remekül mutatja be 13 perces kisfilmében, hogy mindenki élhet teljes életet. Utóbbi két film megtalálható a YouTube-on.
Az Óbudai Egyetem egyik paralimpiai sportoló munkatársával, Szabó Zitával készült interjúnk itt olvasható:
https://uni-obuda.hu/2024/02/22/szivosnak-kitartonak-kell-lenni-es-sohasem-feladni/
