Rektorválasztásra készülve
Az Óbudai Egyetem nemcsak láthatóvá vált, de sok szempontból berobbant a nemzetközi köztudatba – emelte ki Prof. Dr. Kovács Levente rektor azon az összdolgozói értekezleten, amelyen bemutatta rektori terveinek megvalósítását, az elmúlt öt évben elért eredményeket és jövőbeni terveket. A fórumon Dr. Cser-Palkovics András, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke elismerően szólt a rektor irányítása alatt megvalósult, kiegyensúlyozott működésről és a gyorsütemben megvalósított tervekről. Az esemény levezető elnöke Prof. Dr. Molnár András általános rektorhelyettes volt.
A számos kihívás ellenére az Óbudai Egyetemet az elmúlt öt évben a stabilitás, a nyugodt, kiszámítható növekedés jellemezte – jelentette ki Dr. Cser-Palkovics András.
Kiemelte: az állam által elvárt indikátorok teljesítése a magas színvonalon irányított intézményben, közös munka eredménye. Az alapítvány továbbra is garantálja az egyetem kiegyensúlyozott, autonóm működését – jelentette ki a kuratóriumi elnök, aki elismerően beszélt egyebek mellett az energiaválság sikeres menedzseléséről, valamint az ipari partnerekkel kialakított szoros együttműködésekről.
Prof. Dr. Kovács Levente emlékeztetett: egyik fő célkitűzése az volt, hogy az Óbudai Egyetem a XXI. századi ipar kihívásainak megfelelően új és fenntartható fejlődési pályára álljon, valamint hogy a képzési profiljába tartozó kutatásokban és ipari fejlesztések tekintetében hazánk a Kárpát-medence és a közép-kelet-európai régió meghatározó egyetemévé váljon. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljunk, szükség volt a hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítására, felkészült oktatókra, minőségi hallgatókra, jól működő, erős nemzetközi kapcsolatok kialakítására, sikeres pályázatokra, erős kutatás-fejlesztési tevékenységre, stabil céges kapcsolati hálóra, nemzetközi elismertségre, társadalmi szerepvállalásra.
Az oktatás szabályozási körének ismertetésekor kiemelte a lemorzsolódás csökkentése érdekében tett intézkedéseket, megvalósított elképzeléseket, köztük az F-tanterv bevezetését, a minőségi követelményeket, a tehetséggondozást, a gyakorlatorientált képzést a hallgatói mentorálás erősítését. Az egyik legnagyobb eredménynek a hallgatói létszám kiugró emelkedését nevezte.
Felidézte: az elmúlt öt év során óriásit lépett előre az egyetem intézményi és portfólió-bővítés tekintetében is: képzési palettája mára a teljes magyar műszaki felsőoktatás spektrumát felöleli. Ennek kapcsán kiemelte az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2020-as csatlakozását, a jelentős számú új szak megjelenését. Beszélt továbbá a kampuszbővítésekről, valamint a felsőoktatásban egyedülálló módon három science park egyetemi projekt keretében megvalósuló beruházásairól.
Az eredmények közé sorolta: két és félszeresére nőtt az egyetemi tanárok, megkétszereződött a PhD-hallgatók és a habilitáltak száma, az Innováció Menedzsment Doktori Iskola létrehozását. A legjelentősebb lépésnek a modellváltást, míg a legjelentősebb folyamatnak a MAB-akkreditációs eljárás nevezte meg. Említést tett arról is, hogy az egyetem egyik legnagyobb ereje összetartó közösségében rejlik, melyet folyamatosan sikerült építeni, ápolni közösségépítő programok révén. Az oktatói és oktatásszervezési fejlesztések közül kiemelte a bürokratikus folyamatok racionalizálását, a veszélyben lévő doktori képzés, a digitális oktatás szerepének erősítését. Jelentős előrelépésnek nevezte a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium és az Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium átvételét, valamint a Köznevelési Iroda létrehozását.
A legkiemelkedőbb eredmények közül a rektor kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsoraiban (THE, QS) történt előrelépést: „az Óbudai Egyetem a negyedik legjobbkén rangsorolt felsőoktatási intézmény Magyarországon, egyúttal a legjobb helyen jegyzett műszaki egyetem. Emellett a legjobb kutatási minőségi pontszámmal rendelkező hazai egyetem, a V4 régió műszaki egyetemei között.
Kiemelte mindemellett az Óbudai Egyetem két évvel ezelőtt indított, rendkívül sikeres Kiválósági Programját, melynek köszönhetően jelentősen gyarapodott a minőségi kutatók száma. Itt tett említést arról, hogy rendkívüli mértékben nőtt a kimagasló színvonalú, nemzetközileg jegyzett minőségi publikációk és citációk száma is. Összességében a legmagasabban nőtt az egyetem nemzetközi láthatósága és kiválósága a hazai felsőoktatási intézmények között. A tudományos (K+F+I) fejlesztésekre térve a decentralizált fejlesztés, a kutatási keretösszeg allokálása, az akadémiai életpályamodell kidolgozása, a publikációs tevékenység pénzügyi ösztönzése, az oktatás színvonalára visszaható kutatások támogatása, valamint a nemzetközi tudományos életbe beágyazódás erősítésének jelentőségét hangsúlyozta.
Az egyetemi infrastruktúra jelentősen bővült az elmúlt években: az Ybl Kar és a Corvinus székesfehérvári székhelyének, a két köznevelési intézmény, a Médiaworks épületének átvételével, a PPP épületek kiváltásával, illetve a salgótarjáni ingatlan kiváltásával.
Megjelent a befektetői egyetemi szemlélet, melynek folyományaként Magyarországon, egyedülálló módon, egyetemi közreműködéssel megalakult a venture stúdióként is működő Obuda Uni Venture Capital.
A rektor prezentációjában a legfontosabb lépések között említette a modellváltásnak is köszönhető bérrendezést, melynek során minden, az akadémiai területen dolgozó munkavállaló fizetését sikerült megduplázni, az üzemeltetést, működést támogató dolgozók bérét tavaly 10, idén pedig 15 százalékkal megemelni.
A tervekről
Prof. Dr. Kovács Levente kijelentette: elkötelezett a kiegyensúlyozott és dinamikus növekedés mellett. A munka folytatására tett ígéretet, melynek sikerességéhez továbbra is csapatmunkára lesz szükség. Az egyetem sikerességét a minőségi oktatók, kutatók, hallgatók, kutatás-fejlesztési, tudományos aktivitás és a kiszámítható, precíz adminisztráció biztosíthatja. Az elért eredményeket stabilizálni, a növekedési pályát pedig fent kell tartani. A rektor a hatékony és versenyképes egyetem zálogát az oktatás, kutatás, innováció hármasában látja, melynek védjegye a hallgató. Összegzésében az erősségek mellett említést tett arról is, hogy még több oktatóra, kutatóra lesz szükség a jövőben, növelni kell az MSc- és PhD-hallgatói létszámot, jobban centralizálni a széttagolt kampuszok elhelyezkedését, erősíteni az információáramlás minőségét. A veszélyek közé sorolta a generációs kihívások kezelését, az EU-s diszkriminációt, az oktatás-támogató személyzet hiányát. A lehetőségekről szólva a nemzetközi rangsorokban történő további előrelépést, az akadémiai életpálya-modell kidolgozását, a science parkok létrehozását emelte ki.
A rektor hangsúlyozta: az innovatív, befektetői egyetemről szóló elképzelés az akadémiai oldal, az ipari szereplők, a kormányzat, az egyetemi közösség és a civil társadalom együttműködése révén valósulhat meg. Stratégiája építőköveinek az oktatás, kutatás, infrastrukturális háttér egységét jelölte meg. A programjában foglaltak szerint az oktatás terén még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a beiskolázási kampányra, a minőségi követelmények erősítése, az MSc és PhD képzés erősítése, az utánpótlás nevelésre, a nemzetköziesítésre. A minőségi szélesítés részét képezi az innováció-menedzsment, az oktatás erősítése a határon túli intézményekben és a vidéki helyszíneken. További cél a hallgatói létszám jelentős növelése, kutatás terén a stratégiai irányok szélesítése, tudományos teljesítmény növelése, az ipari kutatás és hasznosítás, valamint az ESG és green metric. A kiemelt kutatási területek közé be kell emelni a zöld energiát és az okos építészetet. A rektor bemutatta még a tudományos és innovációs parkok tervezett elemeit, az egyetem innovációs terveit, az ÓE ökoszisztéma fejlesztéséről szóló elképzeléseket. Ismertette az Initium Zrt. (tudományos-technológiai transzfer cég) létrehozásáról szóló terveket, a szellemi tulajdon jutalmazása rendszerének bevezetését, a humánpolitikai és intézményfejlesztési célokat, melyben szerepel a kollégiumi férőhelyek számának növelése, a teljes elektronikus ügyintézés bevezetése, a környezettudatos és energiaoptimalizált infrastruktúra használat kialakítása is.
Prof. Dr. Kovács Levente megerősítette: „a tudásalapú társadalom létrehozására törekszünk. A cél, hogy nemzetközileg jegyzett, innovatív, befektető egyetemmé váljunk, melyhez többek közt a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány további támogatására, új típusú tantervek bevezetésére, a tehetséggondozás erősítésére, újabb doktori iskola létrehozására, ipari tanszékek létesítésére, ipar-orientált tudományos kiválóságra, az innovációs ökoszisztéma erősítésére elengedhetetlenül szükség van. Továbbra is a XXI. század meghatározó műszaki egyetemévé kívánom tenni az Óbudai Egyetemet!”
Kiemelte: az állam által elvárt indikátorok teljesítése a magas színvonalon irányított intézményben, közös munka eredménye. Az alapítvány továbbra is garantálja az egyetem kiegyensúlyozott, autonóm működését – jelentette ki a kuratóriumi elnök, aki elismerően beszélt egyebek mellett az energiaválság sikeres menedzseléséről, valamint az ipari partnerekkel kialakított szoros együttműködésekről.
Prof. Dr. Kovács Levente emlékeztetett: egyik fő célkitűzése az volt, hogy az Óbudai Egyetem a XXI. századi ipar kihívásainak megfelelően új és fenntartható fejlődési pályára álljon, valamint hogy a képzési profiljába tartozó kutatásokban és ipari fejlesztések tekintetében hazánk a Kárpát-medence és a közép-kelet-európai régió meghatározó egyetemévé váljon. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljunk, szükség volt a hatékonyabb szervezeti struktúra kialakítására, felkészült oktatókra, minőségi hallgatókra, jól működő, erős nemzetközi kapcsolatok kialakítására, sikeres pályázatokra, erős kutatás-fejlesztési tevékenységre, stabil céges kapcsolati hálóra, nemzetközi elismertségre, társadalmi szerepvállalásra.
Az oktatás szabályozási körének ismertetésekor kiemelte a lemorzsolódás csökkentése érdekében tett intézkedéseket, megvalósított elképzeléseket, köztük az F-tanterv bevezetését, a minőségi követelményeket, a tehetséggondozást, a gyakorlatorientált képzést a hallgatói mentorálás erősítését. Az egyik legnagyobb eredménynek a hallgatói létszám kiugró emelkedését nevezte.
Felidézte: az elmúlt öt év során óriásit lépett előre az egyetem intézményi és portfólió-bővítés tekintetében is: képzési palettája mára a teljes magyar műszaki felsőoktatás spektrumát felöleli. Ennek kapcsán kiemelte az Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2020-as csatlakozását, a jelentős számú új szak megjelenését. Beszélt továbbá a kampuszbővítésekről, valamint a felsőoktatásban egyedülálló módon három science park egyetemi projekt keretében megvalósuló beruházásairól.
Az eredmények közé sorolta: két és félszeresére nőtt az egyetemi tanárok, megkétszereződött a PhD-hallgatók és a habilitáltak száma, az Innováció Menedzsment Doktori Iskola létrehozását. A legjelentősebb lépésnek a modellváltást, míg a legjelentősebb folyamatnak a MAB-akkreditációs eljárás nevezte meg. Említést tett arról is, hogy az egyetem egyik legnagyobb ereje összetartó közösségében rejlik, melyet folyamatosan sikerült építeni, ápolni közösségépítő programok révén. Az oktatói és oktatásszervezési fejlesztések közül kiemelte a bürokratikus folyamatok racionalizálását, a veszélyben lévő doktori képzés, a digitális oktatás szerepének erősítését. Jelentős előrelépésnek nevezte a VI. kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium és az Orchidea Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium átvételét, valamint a Köznevelési Iroda létrehozását.
A legkiemelkedőbb eredmények közül a rektor kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsoraiban (THE, QS) történt előrelépést: „az Óbudai Egyetem a negyedik legjobbkén rangsorolt felsőoktatási intézmény Magyarországon, egyúttal a legjobb helyen jegyzett műszaki egyetem. Emellett a legjobb kutatási minőségi pontszámmal rendelkező hazai egyetem, a V4 régió műszaki egyetemei között.
Kiemelte mindemellett az Óbudai Egyetem két évvel ezelőtt indított, rendkívül sikeres Kiválósági Programját, melynek köszönhetően jelentősen gyarapodott a minőségi kutatók száma. Itt tett említést arról, hogy rendkívüli mértékben nőtt a kimagasló színvonalú, nemzetközileg jegyzett minőségi publikációk és citációk száma is. Összességében a legmagasabban nőtt az egyetem nemzetközi láthatósága és kiválósága a hazai felsőoktatási intézmények között. A tudományos (K+F+I) fejlesztésekre térve a decentralizált fejlesztés, a kutatási keretösszeg allokálása, az akadémiai életpályamodell kidolgozása, a publikációs tevékenység pénzügyi ösztönzése, az oktatás színvonalára visszaható kutatások támogatása, valamint a nemzetközi tudományos életbe beágyazódás erősítésének jelentőségét hangsúlyozta.
Az egyetemi infrastruktúra jelentősen bővült az elmúlt években: az Ybl Kar és a Corvinus székesfehérvári székhelyének, a két köznevelési intézmény, a Médiaworks épületének átvételével, a PPP épületek kiváltásával, illetve a salgótarjáni ingatlan kiváltásával.
Megjelent a befektetői egyetemi szemlélet, melynek folyományaként Magyarországon, egyedülálló módon, egyetemi közreműködéssel megalakult a venture stúdióként is működő Obuda Uni Venture Capital.
A rektor prezentációjában a legfontosabb lépések között említette a modellváltásnak is köszönhető bérrendezést, melynek során minden, az akadémiai területen dolgozó munkavállaló fizetését sikerült megduplázni, az üzemeltetést, működést támogató dolgozók bérét tavaly 10, idén pedig 15 százalékkal megemelni.
A tervekről
Prof. Dr. Kovács Levente kijelentette: elkötelezett a kiegyensúlyozott és dinamikus növekedés mellett. A munka folytatására tett ígéretet, melynek sikerességéhez továbbra is csapatmunkára lesz szükség. Az egyetem sikerességét a minőségi oktatók, kutatók, hallgatók, kutatás-fejlesztési, tudományos aktivitás és a kiszámítható, precíz adminisztráció biztosíthatja. Az elért eredményeket stabilizálni, a növekedési pályát pedig fent kell tartani. A rektor a hatékony és versenyképes egyetem zálogát az oktatás, kutatás, innováció hármasában látja, melynek védjegye a hallgató. Összegzésében az erősségek mellett említést tett arról is, hogy még több oktatóra, kutatóra lesz szükség a jövőben, növelni kell az MSc- és PhD-hallgatói létszámot, jobban centralizálni a széttagolt kampuszok elhelyezkedését, erősíteni az információáramlás minőségét. A veszélyek közé sorolta a generációs kihívások kezelését, az EU-s diszkriminációt, az oktatás-támogató személyzet hiányát. A lehetőségekről szólva a nemzetközi rangsorokban történő további előrelépést, az akadémiai életpálya-modell kidolgozását, a science parkok létrehozását emelte ki.
A rektor hangsúlyozta: az innovatív, befektetői egyetemről szóló elképzelés az akadémiai oldal, az ipari szereplők, a kormányzat, az egyetemi közösség és a civil társadalom együttműködése révén valósulhat meg. Stratégiája építőköveinek az oktatás, kutatás, infrastrukturális háttér egységét jelölte meg. A programjában foglaltak szerint az oktatás terén még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a beiskolázási kampányra, a minőségi követelmények erősítése, az MSc és PhD képzés erősítése, az utánpótlás nevelésre, a nemzetköziesítésre. A minőségi szélesítés részét képezi az innováció-menedzsment, az oktatás erősítése a határon túli intézményekben és a vidéki helyszíneken. További cél a hallgatói létszám jelentős növelése, kutatás terén a stratégiai irányok szélesítése, tudományos teljesítmény növelése, az ipari kutatás és hasznosítás, valamint az ESG és green metric. A kiemelt kutatási területek közé be kell emelni a zöld energiát és az okos építészetet. A rektor bemutatta még a tudományos és innovációs parkok tervezett elemeit, az egyetem innovációs terveit, az ÓE ökoszisztéma fejlesztéséről szóló elképzeléseket. Ismertette az Initium Zrt. (tudományos-technológiai transzfer cég) létrehozásáról szóló terveket, a szellemi tulajdon jutalmazása rendszerének bevezetését, a humánpolitikai és intézményfejlesztési célokat, melyben szerepel a kollégiumi férőhelyek számának növelése, a teljes elektronikus ügyintézés bevezetése, a környezettudatos és energiaoptimalizált infrastruktúra használat kialakítása is.
Prof. Dr. Kovács Levente megerősítette: „a tudásalapú társadalom létrehozására törekszünk. A cél, hogy nemzetközileg jegyzett, innovatív, befektető egyetemmé váljunk, melyhez többek közt a Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány további támogatására, új típusú tantervek bevezetésére, a tehetséggondozás erősítésére, újabb doktori iskola létrehozására, ipari tanszékek létesítésére, ipar-orientált tudományos kiválóságra, az innovációs ökoszisztéma erősítésére elengedhetetlenül szükség van. Továbbra is a XXI. század meghatározó műszaki egyetemévé kívánom tenni az Óbudai Egyetemet!”
