Konferencia Temesváron az ÓE támogatásával és részvételével
1823. november 3-án a magyar tudománytörténet fontos dokumentuma született meg Temesváron. Bolyai János ekkor írta meg édesapjának Bolyai Farkasnak felfedezését a párhuzamossági axióma tagadásán alapuló geometriai tanait. Ez alkalomból szerveztek konferenciát és kiállítást a temesvári Új Évezred Református Központban, amelyet az Óbudai Egyetem támogatásával és részvételével rendeztek meg november 2-5. között.
Bolyai János életművére, korszakalkotó elméletére szerettük volna felhívni a figyelmet, mikor a temesvári Bartók Béla Alapítvány, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsága – Bánsági Munkabizottság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a Szimmetria Alapítvány vezetőivel és munkatársaival a Bolyai 200 Tudományos és Művészeti Fesztivál megrendezése mellett döntöttünk – emlékeztetett Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a rendezvénysorozat megszervezésének körülményeiről.
Bolyai sajnos nem érhette meg, hogy a tudományos világ megértse és értékelje korszakos felfedezését – fogalmazott a rektor. Sokkal tartozunk neki, és nekünk, magyar tudósoknak kötelező feladatunk emlékének életben tartása és folyamatos tisztelgés munkássága előtt – tette hozzá.
Semmiből egy új, más világot teremtett
„(…) ha meglátja Édes Apám, megesmeri; most többet nem szollhatok, tsak annyit, hogy semmiből egy ujj más világot teremtettem: mindaz, valamit eddig küldöttem, tsak kártyaház a’ toronyhoz képest” — írta Bolyai János Temesváron 1823. november 3-án édesapjának. A tények őt igazolták, és a kétkedőket cáfolta: a modern matematika XIX. és XX. században bekövetkezett fejlődése nagymértékben köszönhető Bolyai munkásságának. A tudós elméletei gyökeresen változtatták meg világképünket, a végtelen megértését tette lehetővé a matematika módszereivel. A relativitáselmélet, az űrkutatás, a legkorszerűbb anyagtudományok, az orvostudomány számos felfedezése mind-mind Bolyai korszakalkotó elméletére épül.
A november 3-i megnyitót követően, november 4-én egész napos konferencián különböző tudományterületek felől elemezték Bolyai munkásságát és hatását.
Prof. Dr. Kovács Levente a matematikának és az interdiszciplinaritásnak személyre szabott orvoslásban betöltött szerepéről tartott előadást.
Dr. Nagy Dénes, a Nemzetközi Szimmetria Társaság elnöke, Dr. Kása Zoltán, az Erdélyi Magyar Sapientia Egyetem professor emeritusa a Bolyaiak tudománytörténetben és a művészetben betöltött szerepéről tartottak előadást.
Prof. Dr. Bitay Enikő, az Erdélyi Magyar Sapientia és az Óbudai Egyetem oktatója az interdiszciplináris kutatások jelentőségéről szólva Bolyai Jánost egyszemélyes interdiszciplináris gondolkodónak nevezte.
Prof. Dr. Dr. Bokor József, akadémikus, a Hun-Ren Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos igazgatója és Dr. Szabó Zoltán, a SZTAKI kutatója Bolyai hiperbolikus geometriaelméletének a rendszerelméletre gyakorolt hatásairól szóló előadásukban. Prof. Dr. Nagy László, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke Bolyai János elméletét a gravitáció szemszögéből vizsgálta rendkívül érdekes előadásában.
Bolyai – Makovecz – Kós Károly
A magyar építészettörténet két nagy alakja találkozott jelképesen a Bolyai 200 konferencia utolsó napján, vasárnap délelőtt. A Makovez Imre által tervezett, különleges és egyedi Új Ezredév Református Központban Temesvár nagy szülöttjéről, Kós Károly építészről az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának, dékánja, Prof. Dr. Gall Anthony tartott előadást.