Fiatalkorát Szegeden töltötte, amelyre egész életében büszke volt, és ott is helyezik örök nyugalomra, szűk családi körben.

1969-ben villamosmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), majd 1982-ben közgazdaságtudományok területén szerezte kanditátusi tudományos fokozatát.

1969-től fogva oktatóként is aktív résztvevője volt az egyetemi életnek: a Műegyetem Ipari Üzemgazdaságtan Tanszékén kezdte pályafutását tanársegédként, majd a MÜM Számítástechnikai Intézetében vezető operációkutatóként tett három éves kitérője után 1978-tól két pozícióban is helyt állt: a BME-n adjunktusként és a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (PSZF) Matematika és Statisztika Tanszékén docensként. 1983-tól a PSZF-en főiskolai tanári kinevezést, és ugyanabban az évben a Számítástechnikai Intézet igazgatói kinevezését is átvehette. Innentől kezdve aktív munkaéveiben mindvégig vezetői feladatokat látott el: a PSZF-et 1986. és 1987. között irányította, az Ipari Vezetőképző Intézetben igazgatóhelyettesi és irodavezetői, 1988-tól 1995-ig a BME Egyetemi Informatikai Központjában pedig igazgatói megbízást kapott. Az Óbudai Egyetem jogelődjénél, a Könnyűipari Műszaki Főiskolán 1995-től vállalt feladatokat. Kezdetben a Vállalkozásmenedzsment Tanszék vezetője, 1997-től főigazgatója lett a Főiskolának. A 2000-ben történő integráció során létrejött Budapesti Műszaki Főiskola újonnan megalakuló Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar főigazgatója lett 2000-2007-ig, valamint – ezzel párhuzamosan, illetve még további éveken keresztül - irányította a Vállalkozásmenedzsment Intézetet.

A Budapesti Műszaki Egyetem Ipari Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszékén, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, a Könnyűipari Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Főiskolán és a Nyugat-magyarországi Egyetemen több, mint négy évtizedes oktatási tevékenysége során elsősorban a Vállalkozásgazdaságtan, Információs Rendszerek, Gazdaságstatisztika, Menedzsment, Minőségellenőrzés, Döntéstámogató rendszerek, Gazdasági informatika, Döntéselmélet tantárgyakat tanította. Kutatási területéhez az oktatásmódszertan, döntéselmélet, döntéstámogató rendszerek és a vállalatok hatékonyságának elemzése témakörök tartoztak. Szakmai munkásságát számos hazai és nemzetközi publikáció őrzi.

Több oktatás-módszertani fejlesztés kötődik a nevéhez (doktori értekezés), valamint tantervek, tananyagok kidolgozása a graduális, a posztgraduális oktatás és a mérnöktovábbképzés területén. Aktív részese volt a Keleti Károly Gazdasági Kar vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak megalapításának és tanterve kidolgozásának, a Nyugat-magyarországi Egyetemmel együttműködésben.

Részt vett az ország első MAN (Metropolitan Area Network) hálózatának kiépítésében a BKE és BME között, valamint egyéb innovációs projektekben, illetve vizsgálta az oktatás hatékonyságát is.

Tagja volt számos szakmai szervezetnek és felsőoktatási döntés előkészítő bizottságnak. Tanácsadóként az üzleti szférában is megjelent, hogy szakmai tudását ott is kamatoztathassa.

A Keleti Károly Gazdasági Kar az ő kezdeményezésére sok fiatal, pályakezdő beosztottal indult, akik nagyrészt a végzős évfolyamról kerültek ki. Ma is hálásak azért, hogy személyében olyan vezetőt ismerhettek meg, aki megkövetelte a pontos és igényes munkát, de akinek egyúttal bármikor megfogalmazhatták észrevételeiket, kérdéseiket. Vállalta a tapasztalatlanság kockázatát, megtanította őket dolgozni. Alapvetően határozta meg a későbbi munkavégzéshez való hozzáállásukat, az elkötelezettséget, a gondolkodást, a következetességet, a dokumentálásban pedig a precizitást. Mentorként állt a fiatal oktatók mögött is, hitt a fiatalság erejében.

Közel három évtizedes vezetői múlt után vonult nyugdíjba, majd nem sokkal később betegsége nehezítette meg a megérdemelt pihenését. 2023. június 29-én tért örök nyugalomra. Nyugodjék békében!