Felsőfokú tanulmányait a SOTE Általános Orvosi Karán kezdte, ahol három félévet végzett el, de a képzést rajta kívül álló okok miatt nem tudta befejezni. Tanárai már akkor felfigyeltek rendkívüli kézügyességére és kreativitására.  Tudását zömében autodidakta módon szerezte. Ezután a Fővárosi Vegyesipari Javító Vállalatnál dolgozott, ahol műszerész tanulókat is oktatott.

Az 1980-as évek elején került a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára, ahol az Általános Technológia tantárgy keretében finommechanikai ismereteket adott át a hallgatóknak a laboratóriumi képzéseken. További fontos szerepe volt a gyakorlatok során használt laboreszközök fejlesztésében és javításában. Több évtizedes gyakorlat és hallatlan precizitás jellemezte a szerszámgépek és a kéziszerszámok kezelése terén egyaránt.

Istenadta, sokoldalú tehetség volt, de ezzel sohasem hivalkodott. A Kandóban ezermesterként tartották számon, önzetlenül segített bárkinek, aki hozzá fordult.

Aktív szerepet vállalt a Kandó Sportkör vezetésében. Kitűnő és szenvedélyes, sakkozó volt.  Fiatalon eredményesen játszott csapatbajnokságokon. Idős korában is csak ritkán vesztett főiskolai, egyetemi kihívói ellen.

Nagy hobbija volt a főzés. Barátainak szeretettel készített egyszerű alapanyagokból finom ételeket. A találkozások során sokat mesélt a hosszú életében tapasztalt tanulságos történetekről, fiatal koráról, a szülőfalujában eltöltött évekről. A nótázás sem állt távol tőle. Ismerősei sokszor élvezhették a kellemes hangján megelevenülő szép magyar nótákat. Kérlelhetetlenül őszinte ember volt. Sohasem mérlegelte véleményének esetleges negatív következményeit. Barátait is eszerint válogatta meg. Még a tőle eltérő nézeteket vallók is tisztelték és szerették. Kedves, közösségteremtő, segítőkész személyisége hiányozni fog kollégáinak, barátainak és a hallgatóinak is. Kiváló kollégát, nagyszerű barátot és csodálatos embert vesztettünk távozásával. Nyugodjék békében!