A fenntarthatóságért fog össze tizennégy hazai egyetem
Az Óbudai Egyetem is tagja lett a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformjának, amely a Pécsi Tudományegyetemen szeptember 22-én alakult meg. Egyetemünk számára kiemelten fontos a zöld szemlélet, a környezet védelmének ügye. Éppen ezért különös jelentősége van annak, hogy ezen a kiemelt területen működhetünk együtt rangos hazai egyetemekkel – jelentette ki Prof. Dr. Kovács Levente rektor.
Az Óbudai Egyetemen kívül a Pécsi Tudomány Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, a Budapesti Metripolitan Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Semmelweis Egyetem, Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem által aláírt megállapodásban az egyetemek vezetői vállalták a jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztását egymás közt, valamint azt, hogy az intézmények mindennapjaiban felmerülő fenntarthatósági kihívásokra közös megoldásokat keresnek.
A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd - fűzte hozzá.
Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben.
Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy "élhető környezetet hagyjunk az utódainkra", e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.
Prof. Dr. Kovács Levente elmondta: az elmúlt évek megmutatták, hogy a fenntartható gondolkodás nemcsak a mindennapjainkban válik egyre fontosabbá. Mint fogalmazott: az egyetemeknek az egyik legfontosabb feladata, hogy a kutatás-fejlesztés területén olyan technológiákat dolgozzon ki, amelyek az új energiafelhasználási lehetőségek irányába nyitják meg a gondolkodást.
A most aláírt dokumentumban foglaltak szerint az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljának megvalósítását és elérését elősegítő fejlesztések iránt elkötelezett magyar egyetemek közösen kívánnak aktív tevékenységet kifejteni és együttműködni. Megállapodásuk értelmében olyan kölcsönösen előnyös, példaértékű közös tevékenységet folytatnak, amellyel a társadalom, a felsőoktatás és a tudományos közélet számára egyaránt hasznos eredményeket teremtenek meg és érnek el.
ÓE/MTI
A platform létrehozásáról szóló keretmegállapodás aláírása előtt tartott előadásában Raisz Anikó, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a globális kihívásoknak elsősorban helyi megoldásokkal lehet megfelelni, a mostani együttműködés pedig ennek egyik kiváló példája.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaválság és az aszály is megmutatta, nincs fontosabb, mint a teremtett világ védelme, e tekintetben pedig kiemelkedő szerep jut az egyetemeknek. Éppen ezért a képzési struktúra megújításánál a fenntarthatóságot kiemelt helyen kezelik majd - fűzte hozzá.
Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora szerint a megállapodásnak külön aktualitást ad az energiaválság és az, hogy az ember tevékenysége immár bizonyíthatóan kedvezőtlenül befolyásolja a környezetet. Reményét fejezte ki, hogy az intézményeknek egyre több jó gyakorlatot sikerül megosztaniuk egymással a fenntarthatósággal összefüggésben.
Szili Katalin, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi tagja, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke arra hívta fel a figyelmet: az egyetemeknek komoly felelősségük van abban, hogy "élhető környezetet hagyjunk az utódainkra", e tekintetben pedig a baranyai felsőoktatási intézmény élen jár.
Prof. Dr. Kovács Levente elmondta: az elmúlt évek megmutatták, hogy a fenntartható gondolkodás nemcsak a mindennapjainkban válik egyre fontosabbá. Mint fogalmazott: az egyetemeknek az egyik legfontosabb feladata, hogy a kutatás-fejlesztés területén olyan technológiákat dolgozzon ki, amelyek az új energiafelhasználási lehetőségek irányába nyitják meg a gondolkodást.
A most aláírt dokumentumban foglaltak szerint az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljának megvalósítását és elérését elősegítő fejlesztések iránt elkötelezett magyar egyetemek közösen kívánnak aktív tevékenységet kifejteni és együttműködni. Megállapodásuk értelmében olyan kölcsönösen előnyös, példaértékű közös tevékenységet folytatnak, amellyel a társadalom, a felsőoktatás és a tudományos közélet számára egyaránt hasznos eredményeket teremtenek meg és érnek el.
ÓE/MTI
