Térbeli adatokból megalapozott döntések – középpontban a klímaváltozás és a tájvédelem
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából ismét egyetemünk adott otthont az ACRSA szakmai nyíltnapnak és kerekasztal-beszélgetésnek a napokban. A szervezők és szakemberek elsődleges célja az volt, hogy a résztvevők konszenzusra jussanak abban, miként segíthetik a korszerű távérzékelési és geodéziai módszerek a vízmegtartást, valamint a klíma- és tájvédelmet.
A rendezvény középpontjában a mérhető, térben értelmezhető környezeti információ állt, ezen belül is a felszín, a domborzat, a talajadottságok, a vízháztartás, a felszínborítás és a táj állapotának felmérése, monitorozása és elemzése. A szervező, ACRSA – Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület célja nem csupán a technológiai lehetőségek bemutatása volt, hanem annak áttekintése is, hogy az egyes szakterületek milyen módon kapcsolhatók össze, a jó eredmények elérése érdekében. Az eseményen vízügyi, természetvédelmi, táv- és térinformatikai területen dolgozó szakemberek, biológusok és vegetációkutatók, távérzékelési szakemberek, geodéziai, geoinformatikai és geofizikai mérnökök, földmérők, ökológiai kutatók, az ipari dróntechnológiák és a speciális mérőeszközök alkalmazásának szakmai képviselői és geográfusok vettek részt szép számmal. A rendezvény lehetőséget jelentett a hallgatók számára is, hogy megismerhessék napjaink legújabb kihívásait, illetve a módszertani és műszaki újításokat.
A résztvevőket Prof. Dr. Galambos Péter köszöntötte: „Azt gondoljuk itt, az Óbudai Egyetemen, hogy a különböző technológiai irányok, az egyes szakterületek képviselőinek összefogása elengedhetetlen korunk legnagyobb kihívásainak leküzdésében – hangsúlyozta egyetemünk innovációért felelős rektorhelyettese, aki megemlítette, hogy az intézmény falain belül előremutató kutatások folynak az aszálymonitoring kérdésében is. Hozzátette: egy újgenerációs működési modellre törekvő egyetem számára rendkívül fontos, hogy a kutatási irányokkal és az oktatási portfólióval, kézzelfogható társadalmi és gazdasági haszonnal járó, megfelelő válaszokat adhasson korunk legégetőbb kérdéseire.
Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: örömmel fogadta, hogy mérnökök, geodéták, térinformatikusok, kutatók és döntéshozók együtt vesznek részt a konferencián, mivel a szakemberek előremutató gondolataikkal segíthetik többek közt az egyre súlyosbodó aszályhelyzet kezelését, amely idén nyáron kritikus szintet ért el. Mint fogalmazott, praktikus megoldásokra van szükség, melyek segíthetnek a víz megtartására a tájban. Az adatokat sorolva kifejtette: az elmúlt 126 évben ez volt a legszárazabb nyár, és egész évben rendkívül kevés csapadék hullott. A Duna vízállása rekordalacsonyra süllyedt, a Tisza-tóból pedig nyár végére kifogyott a hasznosítható vízkészlet. Több száz milliárd forintnyi kár érte a mezőgazdaságot, jelenleg is folyik a károk felmérése és számszerűsítése. „Magyarország a vízgazdálkodás tekintetében fordulóponthoz érkezett” – húzta alá. A szakemberek gőzerővel dolgoznak azon, hogy minden lehetséges eszközt felhasználva megfordítsák a tapasztalható negatív tendenciát. Már hónapokkal ezelőtt megjelöltek olyan feladatokat, amelyekben a mérnökök, geodéták, térinformatikusok és kutatók összefogásával előrelépés történhet. A feladatok ellátását modern eszközök is támogatják, és a távérzékelés kiemelt szerepet játszik a hatósági munkában.
Dr. Demény Krisztina, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese kifejtette: az intézmény közös kutatás-fejlesztési tevékenység révén kapcsolódott a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület által szervezett konferenciához, környezetvédelmi, légi távérzékelési, adatkiértékelési, felszínelemzési és természetvédelmi kérdésekben. A közös kutatási és fejlesztési projektekbe a hallgatókat is bevonják, hogy ezáltal valós, gyakorlati kihívások megoldásában működhessenek közre, támogatva akár a települési önkormányzatok, akár a nemzeti parkok munkáját. Ez a partnerség kiváló példája az ipari szereplők bevonásának. Mindemellett a tehetséggondozás is központi szerepet kap, hiszen a kooperáció keretében már számos Tudományos Diákköri Dolgozat és szakdolgozat született, valamint valósult meg közös témavezetéssel. A Rejtő Kar a szervező egyesület egyik tagszervezetével, az Interspect Kft.-vel áll együttműködési megállapodásban. A fenntarthatósági törekvések közül a közös munka leginkább a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez, valamint a klímaváltozás elleni fellépéshez kapcsolódik.
Elismerés a legkiemelkedőbb tevékenységért
Az idei évben Répás Zoltán részesült a Légi Térképészeti és Távérzékelési Emlékéremben. A szakember elsők között alkalmazta Magyarországon a modern pilóta nélküli légijárműveket geodéziai és légi felmérési feladatokban. Munkásságának jelentőségét nem csupán a technológia korai alkalmazása adja, hanem az is, hogy geodéziai szaktudását felhasználva, mérnöki színvonalon járult hozzá az új légi felmérési módszerek gyakorlati alkalmazásához. Úttörő tevékenységével jelentősen segítette az ágazat modernizációját, részt vett szakmai útmutatók kidolgozásában, és fontos szerepet vállalt abban, hogy a korszerű mérnöki megoldások a közigazgatásban is elfogadottá váljanak. Az elismerést Kelemen Ágnes vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkártól, Dr. Bakó Gábortól és Lehoczky Mátétól vehette át, a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Szakmai Bizottságának döntése alapján
A résztvevőket Prof. Dr. Galambos Péter köszöntötte: „Azt gondoljuk itt, az Óbudai Egyetemen, hogy a különböző technológiai irányok, az egyes szakterületek képviselőinek összefogása elengedhetetlen korunk legnagyobb kihívásainak leküzdésében – hangsúlyozta egyetemünk innovációért felelős rektorhelyettese, aki megemlítette, hogy az intézmény falain belül előremutató kutatások folynak az aszálymonitoring kérdésében is. Hozzátette: egy újgenerációs működési modellre törekvő egyetem számára rendkívül fontos, hogy a kutatási irányokkal és az oktatási portfólióval, kézzelfogható társadalmi és gazdasági haszonnal járó, megfelelő válaszokat adhasson korunk legégetőbb kérdéseire.
Kelemen Ágnes, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: örömmel fogadta, hogy mérnökök, geodéták, térinformatikusok, kutatók és döntéshozók együtt vesznek részt a konferencián, mivel a szakemberek előremutató gondolataikkal segíthetik többek közt az egyre súlyosbodó aszályhelyzet kezelését, amely idén nyáron kritikus szintet ért el. Mint fogalmazott, praktikus megoldásokra van szükség, melyek segíthetnek a víz megtartására a tájban. Az adatokat sorolva kifejtette: az elmúlt 126 évben ez volt a legszárazabb nyár, és egész évben rendkívül kevés csapadék hullott. A Duna vízállása rekordalacsonyra süllyedt, a Tisza-tóból pedig nyár végére kifogyott a hasznosítható vízkészlet. Több száz milliárd forintnyi kár érte a mezőgazdaságot, jelenleg is folyik a károk felmérése és számszerűsítése. „Magyarország a vízgazdálkodás tekintetében fordulóponthoz érkezett” – húzta alá. A szakemberek gőzerővel dolgoznak azon, hogy minden lehetséges eszközt felhasználva megfordítsák a tapasztalható negatív tendenciát. Már hónapokkal ezelőtt megjelöltek olyan feladatokat, amelyekben a mérnökök, geodéták, térinformatikusok és kutatók összefogásával előrelépés történhet. A feladatok ellátását modern eszközök is támogatják, és a távérzékelés kiemelt szerepet játszik a hatósági munkában.
Dr. Demény Krisztina, a Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar oktatási dékánhelyettese kifejtette: az intézmény közös kutatás-fejlesztési tevékenység révén kapcsolódott a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület által szervezett konferenciához, környezetvédelmi, légi távérzékelési, adatkiértékelési, felszínelemzési és természetvédelmi kérdésekben. A közös kutatási és fejlesztési projektekbe a hallgatókat is bevonják, hogy ezáltal valós, gyakorlati kihívások megoldásában működhessenek közre, támogatva akár a települési önkormányzatok, akár a nemzeti parkok munkáját. Ez a partnerség kiváló példája az ipari szereplők bevonásának. Mindemellett a tehetséggondozás is központi szerepet kap, hiszen a kooperáció keretében már számos Tudományos Diákköri Dolgozat és szakdolgozat született, valamint valósult meg közös témavezetéssel. A Rejtő Kar a szervező egyesület egyik tagszervezetével, az Interspect Kft.-vel áll együttműködési megállapodásban. A fenntarthatósági törekvések közül a közös munka leginkább a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez, valamint a klímaváltozás elleni fellépéshez kapcsolódik.
Elismerés a legkiemelkedőbb tevékenységért
Az idei évben Répás Zoltán részesült a Légi Térképészeti és Távérzékelési Emlékéremben. A szakember elsők között alkalmazta Magyarországon a modern pilóta nélküli légijárműveket geodéziai és légi felmérési feladatokban. Munkásságának jelentőségét nem csupán a technológia korai alkalmazása adja, hanem az is, hogy geodéziai szaktudását felhasználva, mérnöki színvonalon járult hozzá az új légi felmérési módszerek gyakorlati alkalmazásához. Úttörő tevékenységével jelentősen segítette az ágazat modernizációját, részt vett szakmai útmutatók kidolgozásában, és fontos szerepet vállalt abban, hogy a korszerű mérnöki megoldások a közigazgatásban is elfogadottá váljanak. Az elismerést Kelemen Ágnes vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkártól, Dr. Bakó Gábortól és Lehoczky Mátétól vehette át, a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület Szakmai Bizottságának döntése alapján
