Évről évre növekvő népszerűségnek örvend az Ybl Konferencia
Négy év után már hagyományosnak tekinthető az Ybl Miklós Építéstudományi Kar által szervezett éves konferencia, melyet idén május 8-án rendeztek meg a patinás Thököly úti épületben. Az idei esemény fókuszába Kelet-Közép Európa identitása, építési kultúrája és közösségei kerültek (East Central Europe: Let’s Build Together”), de természetesen ez a mottó nem korlátozni, inkább inspirálni szándékozta az előadókat.
Ennek megfelelően idén is rendkívüli sokszínűek voltak a témák, amelyekkel a közel 140 előadó és nagyszámú kiállító jelentkezett. Huszonhárom szekcióban, két nyelven mutatták be kutatásaikat a hazai és nemzetközi színtérről érkező kutatók, szakmagyakorlók és oktatók.
Dr. Horkai András egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes köszöntötte a résztvevőket, köszönetet mondva mindazoknak, akik részt vettek a szervezésben, kiemelten a konferenciasorozat alapítóinak, Dr. Habil. Sugár Viktória fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettesnek és Dr. Habil. Fáczányi Zsuzsanna kutatási dékánhelyettesnek, valamint Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Prof. Dr. Anthony Gall dékán támogatásáért.
Prof. Dr. Anthony Gall hangsúlyozta, hogy a konferencia az elmúlt négy év során jelentős fejlődésen ment keresztül: az előadói kör és a feldolgozott témák palettája oly mértékben szélesedett, hogy mára minden résztvevő rálelhet a számára legrelevánsabb területekre. A hallgatóságot köszöntve rámutatott: az esemény karakterét maguk a jelenlévők formálják, évről évre életre hívva egy nemzetközi tudományos közösséget. Kitért arra is, hogy a kutatások valódi értéke a tudásmegosztásban és a különböző kérdéskörök mentén kialakuló szakmai diskurzusban manifesztálódik. Az Ybl Kar dékánjaként háláját fejezte ki a háttérben dolgozó szervezőknek és kollégáknak, akiknek áldozatos munkája lehetővé tette a rendezvény megvalósulását.
Dr. habil. Sugár Viktória fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettes az Óbudai Egyetem vezetése és a szervezőbizottság nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Alapítóként örömmel konstatálta az esemény iránti folyamatosan növekvő érdeklődést. Az idei mottóra reflektálva rávilágított a közép-európai értékek jelentőségére, valamint az ezek köré épülő témakörök inspiráló sokszínűségére. Zárásként méltatta a kar összetartó közösségét, amely a konferencia professzionális, tudományos nívója mellett azt a családias légkört is megteremti, amely az intézmény mindennapjait szintén áthatja.
Idén először egy külföldi szaktekintély, Prof. Richard P. Anderson, az Edinburgh-i Egyetem építészettörténeti és -elméleti tanszékének képviselője tartotta meg a plenáris előadást Közép-Kelet Európa építészetének alakulásáról a hidegháború idején. A jelenleg is aktív kutatás friss eredményeit bemutató prezentációban az építészet és építés ügye tágabb történelmi és közösségi kontextusban jelent meg, feltárva a kapcsolatrendszert az akkori magyar, lengyel, román, csehszlovák, kelet-német szakmai diskurzusok között, amelyek alapvetően hasonló szakmapolitikai problémafelvetések és érdeklődések mentén zajlottak. A skóciai professzor szemléletformáló előadása egy külső nézőpontból tekintett a hidegháború idején zajló folyamatokra, a régió viszonyára a modernizmussal, a hazai CIAM csoport munkásságára, és azokra a városi léptékben is jelentős építészeti alkotásokra, amelyek a mai napig jelentősen formálják az épített örökségünket és gondolkodásunkat. Az előadás és a kutatás egyik legizgalmasabb aspektusa annak a háttérnek a bemutatása, amely a hivatalos agenda - a reprezentatív dokumentumok, politikai látogatások és gondosan beállított fotók - mögött, a valódi szakmai terepen zajlottak.
Három szakaszban, összesen nyolc teremben zajlottak az előadások, a programot idén is szekciónként tematizálva és nyelvi bontásban rendezték meg. A fenntarthatóság - illeszkedve a kar profiljához és korunk aktuális kihívásaihoz - továbbra is jelentős szerepet játszott a szekciókban, épülettől a városi léptékig vizsgálva a problémát. Mérnöki eredmények, infrastruktúra-fejlesztések, innovatív technológiák és algoritmizált tervezési módszertanok jövőbemutató témái mellett idén is szép számban megjelentek az épített örökség védelmére, kezelésére, a helyi és népi építészeti értékek megmentésére és tanulságaira összpontosító kutatások is.
A tavalyi évhez képest változást jelentett, hogy ez alkalommal az Ybl által gesztorált Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola doktoranduszai már nem önálló ülésen, hanem témáik szerint a megfelelő szekciókban mutatják be a kutatásaikat - létszámukat és a témák változatosságát tekintve is szélesebb kört jelent az idén második évébe lépő fiatal, dinamikusan fejlődő Doktori Iskola közössége.
Szintén újdonság, hogy az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program díjazottjai is bemutatták gyakorlati eredményeiket és projekt-alapú kutatásaikat a „Térhasználat művészeti intézményekben” szekció keretén belül. A mesterszakos hallgatók a kutatói utánpótlásképzés bázisát jelentik és a konferencia számára is friss, a legújabb generáció szempontjait tükröző jövőbemutató gondolatokkal gazdagították a konferencia programját.
A szakma és közösség kölcsönhatása más elméleti kutatásoknak is a homlokterébe került - a 20. és 21. századi útkeresés, a kortárs tendenciák és alternatív térdimenziók több szekciót is tematizáltak, olyan, a szakma jövőjét és jelenét meghatározó előadásokkal, mint az építészoktatás aktuális kérdései, a női építészek életpálya-modelljei, illetve az építészet és művészet önreflexív, kritikai jellegű határterületei.
Végig nézve a programot elmondható, hogy az előadók által hozott témák sokszínűségének köszönhetően a konferencia jó lenyomata az építész - és tágabb értelemben a mérnöki - szakma egyre szélesebb horizontjának, amely a „mainstream” gazdasági-építőipari fejlesztések mellett évről évre több társadalmi, közösségi, helyi értéket és kérdéskört feszeget.
A rendezvény az Ybl Kar szervezőbizottságának erőfeszítései mellett idén is sokat köszönhet támogatóinak: a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Magyar Építőipar, a Magyar Építőművészet, a Metszet és az Ybl Journal of the Built Environment folyóiratoknak, amelyek a rendezvény megvalósítását, illetve az azt követő tudományos közlemények megjelentetését lehetővé teszik.
Dr. Horkai András egyetemi adjunktus, tanszékvezető-helyettes köszöntötte a résztvevőket, köszönetet mondva mindazoknak, akik részt vettek a szervezésben, kiemelten a konferenciasorozat alapítóinak, Dr. Habil. Sugár Viktória fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettesnek és Dr. Habil. Fáczányi Zsuzsanna kutatási dékánhelyettesnek, valamint Prof. Dr. Kovács Levente rektor és Prof. Dr. Anthony Gall dékán támogatásáért.
Prof. Dr. Anthony Gall hangsúlyozta, hogy a konferencia az elmúlt négy év során jelentős fejlődésen ment keresztül: az előadói kör és a feldolgozott témák palettája oly mértékben szélesedett, hogy mára minden résztvevő rálelhet a számára legrelevánsabb területekre. A hallgatóságot köszöntve rámutatott: az esemény karakterét maguk a jelenlévők formálják, évről évre életre hívva egy nemzetközi tudományos közösséget. Kitért arra is, hogy a kutatások valódi értéke a tudásmegosztásban és a különböző kérdéskörök mentén kialakuló szakmai diskurzusban manifesztálódik. Az Ybl Kar dékánjaként háláját fejezte ki a háttérben dolgozó szervezőknek és kollégáknak, akiknek áldozatos munkája lehetővé tette a rendezvény megvalósulását.
Dr. habil. Sugár Viktória fenntarthatóságért és kiemelt fejlesztésekért felelős rektorhelyettes az Óbudai Egyetem vezetése és a szervezőbizottság nevében üdvözölte az egybegyűlteket. Alapítóként örömmel konstatálta az esemény iránti folyamatosan növekvő érdeklődést. Az idei mottóra reflektálva rávilágított a közép-európai értékek jelentőségére, valamint az ezek köré épülő témakörök inspiráló sokszínűségére. Zárásként méltatta a kar összetartó közösségét, amely a konferencia professzionális, tudományos nívója mellett azt a családias légkört is megteremti, amely az intézmény mindennapjait szintén áthatja.
Idén először egy külföldi szaktekintély, Prof. Richard P. Anderson, az Edinburgh-i Egyetem építészettörténeti és -elméleti tanszékének képviselője tartotta meg a plenáris előadást Közép-Kelet Európa építészetének alakulásáról a hidegháború idején. A jelenleg is aktív kutatás friss eredményeit bemutató prezentációban az építészet és építés ügye tágabb történelmi és közösségi kontextusban jelent meg, feltárva a kapcsolatrendszert az akkori magyar, lengyel, román, csehszlovák, kelet-német szakmai diskurzusok között, amelyek alapvetően hasonló szakmapolitikai problémafelvetések és érdeklődések mentén zajlottak. A skóciai professzor szemléletformáló előadása egy külső nézőpontból tekintett a hidegháború idején zajló folyamatokra, a régió viszonyára a modernizmussal, a hazai CIAM csoport munkásságára, és azokra a városi léptékben is jelentős építészeti alkotásokra, amelyek a mai napig jelentősen formálják az épített örökségünket és gondolkodásunkat. Az előadás és a kutatás egyik legizgalmasabb aspektusa annak a háttérnek a bemutatása, amely a hivatalos agenda - a reprezentatív dokumentumok, politikai látogatások és gondosan beállított fotók - mögött, a valódi szakmai terepen zajlottak.
Három szakaszban, összesen nyolc teremben zajlottak az előadások, a programot idén is szekciónként tematizálva és nyelvi bontásban rendezték meg. A fenntarthatóság - illeszkedve a kar profiljához és korunk aktuális kihívásaihoz - továbbra is jelentős szerepet játszott a szekciókban, épülettől a városi léptékig vizsgálva a problémát. Mérnöki eredmények, infrastruktúra-fejlesztések, innovatív technológiák és algoritmizált tervezési módszertanok jövőbemutató témái mellett idén is szép számban megjelentek az épített örökség védelmére, kezelésére, a helyi és népi építészeti értékek megmentésére és tanulságaira összpontosító kutatások is.
A tavalyi évhez képest változást jelentett, hogy ez alkalommal az Ybl által gesztorált Építészet, Design és Technológia Doktori Iskola doktoranduszai már nem önálló ülésen, hanem témáik szerint a megfelelő szekciókban mutatják be a kutatásaikat - létszámukat és a témák változatosságát tekintve is szélesebb kört jelent az idén második évébe lépő fiatal, dinamikusan fejlődő Doktori Iskola közössége.
Szintén újdonság, hogy az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program díjazottjai is bemutatták gyakorlati eredményeiket és projekt-alapú kutatásaikat a „Térhasználat művészeti intézményekben” szekció keretén belül. A mesterszakos hallgatók a kutatói utánpótlásképzés bázisát jelentik és a konferencia számára is friss, a legújabb generáció szempontjait tükröző jövőbemutató gondolatokkal gazdagították a konferencia programját.
A szakma és közösség kölcsönhatása más elméleti kutatásoknak is a homlokterébe került - a 20. és 21. századi útkeresés, a kortárs tendenciák és alternatív térdimenziók több szekciót is tematizáltak, olyan, a szakma jövőjét és jelenét meghatározó előadásokkal, mint az építészoktatás aktuális kérdései, a női építészek életpálya-modelljei, illetve az építészet és művészet önreflexív, kritikai jellegű határterületei.
Végig nézve a programot elmondható, hogy az előadók által hozott témák sokszínűségének köszönhetően a konferencia jó lenyomata az építész - és tágabb értelemben a mérnöki - szakma egyre szélesebb horizontjának, amely a „mainstream” gazdasági-építőipari fejlesztések mellett évről évre több társadalmi, közösségi, helyi értéket és kérdéskört feszeget.
A rendezvény az Ybl Kar szervezőbizottságának erőfeszítései mellett idén is sokat köszönhet támogatóinak: a Nemzeti Kulturális Alapnak, a Magyar Építőipar, a Magyar Építőművészet, a Metszet és az Ybl Journal of the Built Environment folyóiratoknak, amelyek a rendezvény megvalósítását, illetve az azt követő tudományos közlemények megjelentetését lehetővé teszik.
