Közös alapokon nyugvó jóllét az Óbudai Egyetemen
Meghatározó mérföldkőhöz érkezett az Óbudai Egyetem jólléti programja. A témában tartott workshopon az intézmény összes karának képviselői egy asztalhoz ültek, hogy közösen gondolkodjanak a jólléti stratégiáról. A találkozó legfontosabb üzenete az összefogás erejében rejlett, rávilágítva arra, hogy a mentális és fizikai jólét biztosítása nem korlátozódhat az egyes karok belső ügyeire, hanem az egész egyetemet érintő, közös felelősségvállalást igényel.
A rendezvény elsődleges célja nem az újabb elméleti programok kidolgozása volt, hanem a jelenleg is működő, értékes gyakorlatok számbavétele. A résztvevők feltérképezték azokat a kezdeményezéseket, amelyek már most is támogatják a hallgatók, az oktatók és a munkavállalók mindennapjait. A közös munka során ugyanakkor fény derült arra is, hogy bár az egyetemen számos kiváló program fut, ezek sokszor láthatatlanok maradnak a többi kar számára, ami jelentős különbségeket eredményez az elérhető lehetőségek terén.
A párbeszéd során a karok képviselői közösen határozták meg a jóllét legfontosabb alappilléreit, amelyek nem előre gyártott definíciókon, hanem a mindennapi tapasztalatokon és a közvetlen visszajelzéseken alapulnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a valódi jóllét magában foglalja a mentális, testi és lelki egyensúlyt, a közösséghez tartozás élményét, valamint a jövőbiztonságot és az életpálya-támogatást. Emellett kiemelt hangsúlyt kapott a karok közötti esélyegyenlőség megteremtése, a támogató fizikai és tanulási környezet kialakítása, a reziliencia és a megküzdési képesség fejlesztése, valamint a munka és a magánélet harmonikus egyensúlya egy befogadó, inkluzív egyetemi kultúrán belül. Különösen figyelemre méltó szakmai visszaigazolásként szolgált a felismerés, miszerint a közösen azonosított értékek szinte teljes egészében lefedik a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nemzetközileg elismert jólléti modelljét. Ez a párhuzam is bizonyítja, hogy az Óbudai Egyetem törekvései és igényei szervesen illeszkednek a modern, globális felsőoktatási trendekhez. A jövőre nézve a workshop egyik legfontosabb célkitűzése a meglévő jó gyakorlatok láthatóvá és hozzáférhetővé tétele lett. A cél nem a kari sajátosságok feladása, hanem az értékes tapasztalatok megosztása, hogy a sikeres programok minden karon megjelenhessenek, fokozatosan kiegyenlítve az eltéréseket. A résztvevők konszenzusa szerint a jóllét akkor válhat az egyetemi élet természetes részévé, ha a folyamatok átláthatóak, az információk könnyen elérhetőek, az együttműködés pedig nem plusz feladatot, hanem valódi segítséget jelent az egységek számára. A találkozón egy „közös nyelv” és egy összehangolt szemléletmód alapjait fektették le, amelynek köszönhetően a jóllét a jövőben minden egyetemi polgár számára elérhető valósággá válhat.
A párbeszéd során a karok képviselői közösen határozták meg a jóllét legfontosabb alappilléreit, amelyek nem előre gyártott definíciókon, hanem a mindennapi tapasztalatokon és a közvetlen visszajelzéseken alapulnak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a valódi jóllét magában foglalja a mentális, testi és lelki egyensúlyt, a közösséghez tartozás élményét, valamint a jövőbiztonságot és az életpálya-támogatást. Emellett kiemelt hangsúlyt kapott a karok közötti esélyegyenlőség megteremtése, a támogató fizikai és tanulási környezet kialakítása, a reziliencia és a megküzdési képesség fejlesztése, valamint a munka és a magánélet harmonikus egyensúlya egy befogadó, inkluzív egyetemi kultúrán belül. Különösen figyelemre méltó szakmai visszaigazolásként szolgált a felismerés, miszerint a közösen azonosított értékek szinte teljes egészében lefedik a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nemzetközileg elismert jólléti modelljét. Ez a párhuzam is bizonyítja, hogy az Óbudai Egyetem törekvései és igényei szervesen illeszkednek a modern, globális felsőoktatási trendekhez. A jövőre nézve a workshop egyik legfontosabb célkitűzése a meglévő jó gyakorlatok láthatóvá és hozzáférhetővé tétele lett. A cél nem a kari sajátosságok feladása, hanem az értékes tapasztalatok megosztása, hogy a sikeres programok minden karon megjelenhessenek, fokozatosan kiegyenlítve az eltéréseket. A résztvevők konszenzusa szerint a jóllét akkor válhat az egyetemi élet természetes részévé, ha a folyamatok átláthatóak, az információk könnyen elérhetőek, az együttműködés pedig nem plusz feladatot, hanem valódi segítséget jelent az egységek számára. A találkozón egy „közös nyelv” és egy összehangolt szemléletmód alapjait fektették le, amelynek köszönhetően a jóllét a jövőben minden egyetemi polgár számára elérhető valósággá válhat.
