Az Óbudai Egyetem az űrkutatás területén erősítheti hazai és nemzetközi pozícióit a „HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködés Program” keretében
Sikeresen szerepelt egyetemünk „New Horizons in Transatlantic Space Innovation: Advancing Sustainable Robotic and Human-centric Systems for Near-Earth and Cislunar Exploration (HORIZON-X)” pályázata a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett HU-RIZONT Nemzetközi Kiválósági Kutatási Együttműködési Program (2025-1.2.1-HU-RIZONT) felhívásán. Ennek köszönhetően, a következő három évben az űrkutatásban élenjáró és a Times Higher Education rangsorában a világ 103., a QS rangsorban pedig a 119. legjobbjaként számontartott texasi Rice University-vel közösen valósítjuk meg a benyújtott kutatási programot.
Az Egyesület Államok űr-fővárosának is nevezett Houstonban működő magánegyetem hosszú évtizedek óta meghatározó szereplője az ország űrkutatási és űripari ökoszisztémájának. Itt mondta el híres „We choose to go to the Moon” beszédét Kennedy elnök 1962-ben, valamint itt szerezte doktori fokozatát a Kapu Tibort is a Nemzetközi Űrállomásra juttató Axiom-4 küldetés parancsnoka, Peggy Whitson és további három Nobel-díjas tudós is.
Az egyetemen működő Rice Space Institute nemzetközileg elismert kiválósági központ az űrrobotika, az emberes űrrepülés, a fenntartható űrtevékenységek és a ciszlunáris gazdaság kutatásában, amely aktívan kapcsolja össze az akadémiai kutatást a kormányzati és ipari űrprogramokkal. Az intézet innovációs és vállalkozásfejlesztési tevékenységét az Ion innovációs központ egészíti ki, amely Houston egyik kulcsfontosságú technológiai és startup-hubjaként az egyetemi kutatások piacosítását, az ipari együttműködéseket és a mélytechnológiai spin-offok létrejöttét támogatja, különös tekintettel az űripari, a digitális és a duális technológiákra.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kiegészülő nemzetközi konzorciumunk célja egy olyan transzatlanti együttműködés létrehozása, amely jelentősen hozzájárul fenntartható űrtechnológiák fejlesztéséhez és a ciszlunáris űrgazdaság megalapozásához.
A HORIZON-X projekt nemcsak tudományos szempontból ígér új eredményeket, hanem kézzelfogható technológiai újításokat is felmutat majd. A kutatás egyik célja egy mesterséges intelligenciával támogatott, autonóm holdi rover prototípus kifejlesztése, amely extrém körülményeket szimuláló terepi tesztelést követően alkalmas lehet a holdfelszíni vízjég azonosítására. A fejlesztés során keletkező adatok strukturált, visszakereshető adatbázisba kerülnek, hosszú távon is támogatva a további kutatásokat és ipari hasznosítást.
A projekt emellett hozzájárul űrrobotikai rendszerek megbízhatóságának növeléséhez azáltal, hogy a formális módszertanokat és a prognosztikus digitális iker modelleket integrált módon alkalmazza. Ez a megközelítés lehetővé teszi a kritikus rendszerek előrejelző elemzését és az üzemeltetési kockázatok csökkentését.
Az emberközpontú kutatási pillér keretében egy űrruhába integrálható, biometrikus visszacsatoláson alapuló interfészmodul fejlesztése valósul meg, amely az űrhajósok biztonságának és teljesítményének fokozását célozza. A rendszerhez kapcsolódóan egy digitális iker alapú szimulációs környezet is létrejön, amely az ergonómiai és ember-gép interakciós szempontok vizsgálatát szolgálja, és földi – például egészségügyi vagy ipari – alkalmazások számára is releváns lehet.
A projekt átfogó eredményeként egy ciszlunáris fenntarthatósági és űrgazdasági keretrendszert is kidolgozunk, amely alapként szolgál a jövőbeli holdi infrastrukturális és gazdasági tervezéshez. A keretrendszer integrálja az erőforrás-hasznosítás (ISRU), az űrhelyzet-felismerés (SSA), az űrszemét-kezelés és a körkörös gazdaság elveit, valamint a befektetési szempontokat, hozzájárulva a hosszú távon is életképes és felelős űrtevékenységek megalapozásához.
Egyetemünk űrtechnológiai pályázatának vezetését az Egyetemi Kutató és Innovációs Központhoz tartozó SpaceLab biztosítja, amely az elmúlt évek dinamikus fejlesztései révén vált ismertté. A kutatás jelentős mértékben hozzájárul egyúttal a hazai űrszektor nemzetközi láthatóságának és versenyképességének növeléséhez, valamint új lehetőségeket teremt PhD-hallgatók és fiatal kutatók bevonására is.
A HU-RIZONT támogatás elnyerése megerősíti az Óbudai Egyetem pozícióját a nemzetközi űrkutatási és űripari együttműködések élvonalában, és hosszú távon is támogatja Magyarország aktív bekapcsolódását a globális űrgazdaságba és a fenntartható űrtevékenységek alakításába.
Az egyetemen működő Rice Space Institute nemzetközileg elismert kiválósági központ az űrrobotika, az emberes űrrepülés, a fenntartható űrtevékenységek és a ciszlunáris gazdaság kutatásában, amely aktívan kapcsolja össze az akadémiai kutatást a kormányzati és ipari űrprogramokkal. Az intézet innovációs és vállalkozásfejlesztési tevékenységét az Ion innovációs központ egészíti ki, amely Houston egyik kulcsfontosságú technológiai és startup-hubjaként az egyetemi kutatások piacosítását, az ipari együttműködéseket és a mélytechnológiai spin-offok létrejöttét támogatja, különös tekintettel az űripari, a digitális és a duális technológiákra.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kiegészülő nemzetközi konzorciumunk célja egy olyan transzatlanti együttműködés létrehozása, amely jelentősen hozzájárul fenntartható űrtechnológiák fejlesztéséhez és a ciszlunáris űrgazdaság megalapozásához.
A HORIZON-X projekt nemcsak tudományos szempontból ígér új eredményeket, hanem kézzelfogható technológiai újításokat is felmutat majd. A kutatás egyik célja egy mesterséges intelligenciával támogatott, autonóm holdi rover prototípus kifejlesztése, amely extrém körülményeket szimuláló terepi tesztelést követően alkalmas lehet a holdfelszíni vízjég azonosítására. A fejlesztés során keletkező adatok strukturált, visszakereshető adatbázisba kerülnek, hosszú távon is támogatva a további kutatásokat és ipari hasznosítást.
A projekt emellett hozzájárul űrrobotikai rendszerek megbízhatóságának növeléséhez azáltal, hogy a formális módszertanokat és a prognosztikus digitális iker modelleket integrált módon alkalmazza. Ez a megközelítés lehetővé teszi a kritikus rendszerek előrejelző elemzését és az üzemeltetési kockázatok csökkentését.
Az emberközpontú kutatási pillér keretében egy űrruhába integrálható, biometrikus visszacsatoláson alapuló interfészmodul fejlesztése valósul meg, amely az űrhajósok biztonságának és teljesítményének fokozását célozza. A rendszerhez kapcsolódóan egy digitális iker alapú szimulációs környezet is létrejön, amely az ergonómiai és ember-gép interakciós szempontok vizsgálatát szolgálja, és földi – például egészségügyi vagy ipari – alkalmazások számára is releváns lehet.
A projekt átfogó eredményeként egy ciszlunáris fenntarthatósági és űrgazdasági keretrendszert is kidolgozunk, amely alapként szolgál a jövőbeli holdi infrastrukturális és gazdasági tervezéshez. A keretrendszer integrálja az erőforrás-hasznosítás (ISRU), az űrhelyzet-felismerés (SSA), az űrszemét-kezelés és a körkörös gazdaság elveit, valamint a befektetési szempontokat, hozzájárulva a hosszú távon is életképes és felelős űrtevékenységek megalapozásához.
Egyetemünk űrtechnológiai pályázatának vezetését az Egyetemi Kutató és Innovációs Központhoz tartozó SpaceLab biztosítja, amely az elmúlt évek dinamikus fejlesztései révén vált ismertté. A kutatás jelentős mértékben hozzájárul egyúttal a hazai űrszektor nemzetközi láthatóságának és versenyképességének növeléséhez, valamint új lehetőségeket teremt PhD-hallgatók és fiatal kutatók bevonására is.
A HU-RIZONT támogatás elnyerése megerősíti az Óbudai Egyetem pozícióját a nemzetközi űrkutatási és űripari együttműködések élvonalában, és hosszú távon is támogatja Magyarország aktív bekapcsolódását a globális űrgazdaságba és a fenntartható űrtevékenységek alakításába.
