Mérhető az egészség? - Innovációs kihívások az egészségügyben
Egyetemünk két kiváló munkatársa, Prof. Dr. Péntek Márta és Prof. Dr. Gulácsi László aktuális tudományos kutatási témákban publikált.
Mérhető az egészség?
Az Óbudai Egyetem Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpontjában Prof. Péntek Márta DSc irányításával, nagyszabású kutatás során, 10.324 magyar felnőtt egészségi állapotát elemezte az EQ-5D-5L kérdőívvel. Kiderült, hogy a leggyakoribb probléma a fájdalom és a rossz közérzet, illetve az életkor előrehaladtával gyakoribbak a mozgás- és önellátási nehézségek. Az így kialakított normaértékek fontos szerepet játszanak az új gyógyszerek és orvosi eszközök értékelésében.
Az EQ-5D-5L kiemelt jelentőségű mérce nemzetközi és hazai szinten egyaránt, az új gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más technológiák klinikai vizsgálataiban és egészség-gazdaságtani értékelésében. Ezzel az eszközzel magát az egészséget mérjük, amely laboratóriumi vagy műszeres eljárásokkal nem mérhető. Jelentősége és használata hasonlítható más műszeres mérésekhez (például a távolságmérés során alkalmazott mértékegységekéhez, a méterhez), mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszi a nagyon különböző egészségi állapotokat. Ez az egyszerű, könnyen kitölthető, standardizált és validált kérdőív az egészség öt területét vizsgálja: mozgékonyság, önellátás, szokásos tevékenységek, fájdalom/fossz közérzet, szorongás/depresszió. A válaszadóknak egy ötfokozatú skálán kell megjelölniük, hogy az adott egészség-területen (doménben) milyen szintű problémája van.
Az Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON, kutatásvezető: Prof. Dr. Péntek Márta, DSc) vezetésével nyolc olyan korábbi, a hazai felnőtt lakosságra reprezentatív keresztmetszeti felmérés adatainak összevont elemzését végezték el, amelyekben a lakosság egészségi állapotát az EQ-5D-5L kérdőívvel mérték fel. A kutatás érdekessége, hogy a nyolc felmérésből hat online, kettő pedig komputerrel segített interjú típusú vizsgálat volt. Így a lakossági EQ-5D-5L életkor, nem és iskolázottság szerinti normaértékek meghatározása mellett azt is tudták elemezni, hogy a kétféle vizsgálati módozat (eltérő toborzás, minta, kérdőíves adatfelvételi mód) mennyiben eltérő eredményt ad.
Összesen 10.324 lakos adatait dolgozták fel. A válaszadók között legtöbben a fájdalom/rossz közérzet területén jeleztek problémát. Az életkorral nő az egészségproblémák előfordulása: ahogy idősödünk, úgy egyre több gond van az egészséggel. Kivételnek tűnik a hangulati élet (szorongás/depresszió), ahol minden korcsoportban megközelítően azonos arányban (25-31%) érintettek az emberek, és figyelemre méltó, hogy már a legfiatalabb felnőttek között is minden negyediknél jelentkezik hangulati probléma.
Forrás: saját szerkesztés (Péntek, M., Jáger, V., Kincses, Á. et al. Population norms for the EQ-5D-5L for Hungary: comparison of online surveys and computer assisted personal interviews. Eur J Health Econ (2025), https://doi.org/10.1007/s10198-024-01755-2 ( https://rdcu.be/eaP1L Creative Commons Attribution 4.0 International License alapján).
A fájdalom/rossz közérzet területén is hasonló arányú a problémák előfordulása a fiatalok körében (24-28%), de az 55 éves kor feletti korcsoportokban már a válaszadók több mint fele számol be fájdalomról vagy rossz közérzetről. A kor előrehaladtával előtérbe kerülnek a mozgásproblémák: a 65 év feletti korcsoportokban a lakosok több mint felének problémát jelent a járás, és kisebb arányban, de fokozatosan nehezítetté válik a szokásos tevékenységek (munka, tanulás, házimunka, családi vagy szabadidős aktivitások) elvégzése is. Az alapvető önellátás (tisztálkodás, öltözés) a 75+ korosztályban megközelítőleg minden harmadik embernél problémát jelent.
A kétféle vizsgálati mód összehasonlításában szignifikánsan jobb értékeket mértek a komputerrel segített személyes interjú mintában, kivéve a 65-74 éves (nincs jelentős különbség) és a 75+ éves (jobb eredmény az online mintában) korcsoportokat.
Ismereteink szerint a jelen kutatás a legnagyobb EQ-5D-5L lakossági vizsgálat hazánkban és a régióban egyaránt. Az EQ-5D-5L lakossági normaértékek referenciaként használhatók klinikai vizsgálatokban és költséghatékonysági elemzésekben. Nemzetközi szinten is jelentős új módszertani eredménynek tekinthető annak igazolása, hogy betegfelmérések lakossági normaértékkel való összehasonlításakor figyelembe kell venni, milyen vizsgálati elrendezésben történt a normaérték kialakításához az adatfelvétel.
A kutatás a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatja, az Óbudai Egyetem „Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése” (TKP2021-NKTA-36) projekt keretében.
A teljes cikk nyílt hozzáféréssel elérhető: https://rdcu.be/eaP1L
Péntek, M., Jáger, V., Kincses, Á. et al. Population norms for the EQ-5D-5L for Hungary: comparison of online surveys and computer assisted personal interviews. Eur J Health Econ (2025), https://doi.org/10.1007/s10198-024-01755-2
Prof. Dr. Péntek Márta
egyetemi tanár,
az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke
Hatékonyság, minőség és innováció a gyógyászatban
A digitális orvostechnikai eszközök az új egészségügyi technológia részei. Felmerül a kérdés, hogy mire jók, milyen területen hoz(hat)nak eredményt a digitális orvostechnikai eszközök - mi a cél és tudjuk-e mérni ezek eredményét, hasznát? A legfontosabbak: a hatékonyság növekedése, a minőség (egészségügyi ellátás) javítása, a költség-hatékonyság, a hozzáférés (egészségügyi ellátás) javítása, a beteg központúság, javítása, illetve a személyre szabott orvoslás megvalósítása. Azt, hogy új, potenciálisan innovatív technológia ezeknek a céloknak eleget tesz – bizonyítani kell.
Egyetemünk NKFIH - TKP 2021-NKTA-36 projektjének keretében február 13-án rendezték meg a „Digitális orvostechnikai eszközök értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás” oktatási programot. Az eseményre többek között az orvosi eszközök gyártóit, forgalmazóit hívták meg. Az Európai Unió az orvostechnikai eszköz iparágra jelentős hatást gyakorló „Regulation (EU) 2017/745 on medical devices (MDR)” rendelete új kihívások elé állítja az eszköz, szoftver és bármely, az egészségügyben alkalmazandó termékek, szolgáltatások fejlesztőit, gyártóit és forgalmazóit, különösen nagy a kihívás az AI területén. Ez a hatás olyan erős, hogy átrendezi a piacot, új területet nyitva az innovációs versenynek. Az MDR célkitűzései közül a legfontosabb azt kiemelni, hogy a korábbi gyakorlathoz képest nem engedi az EU piacra helyezni, illetve piacon tartani az orvostechnikai eszközöket megfelelő klinikai bizonyítékok hiányában, amelyek az elfogadható haszon-kockázat arányt is mutatják. Észak-Amerikában ez már régóta alkalmazott gyakorlat. Az MDR, az orvostechnikai eszköz (klinikai) hatásával és biztonságosságával kapcsolatos tudományos bizonyítékokat a tudományos alapú egészségügy és az egészségügyi technológiaelemzés koncepcióit és eszköztárát kívánja alkalmazni az orvostechnikai eszköz iparágra. Hazánkban ezeket még kevéssé alkalmazzák, holott ez a módszertan az innováció fontos része. Segítségével mérhető az érték, amelynek létrehozása minden innováció legfőbb célja és lényege.
A mérhetőség szempontjából lényeges lehet, hogy az innováció inkrementális vagy radikális (disruptive) innováció. Ha az innováció inkrementális, azaz meglévő termék, szolgáltatás fokozatos fejlesztése zajlik, akkor megvan az esélye annak. hogy az eredmény értéke (value) mérésére valamiféle validált kimenet (outcome) mérce áll rendelkezésre, amellyel az innováció eredménye, értéke mérhető.
Abban az esetben azonban, ha az innováció radikális (disruptive) innováció, azaz olyan területen jelentkezik az innováció értéke (value), haszna (benefit) amely korábban nem volt elérhető, akkor megvan az esélye annak, hogy az érték és eredmény mérésére nem áll rendelkezésre validált mérce. Ebben az esetben fordul elő (és erre nagyon jó szakirodalmi példák vannak), hogy van eredmény (érték) adott esetben jelentős, viszont ezt nem tudjuk mérni. Ilyenkor mércét kell fejleszteni, amely fejlesztés fontos része az innovációnak - különben a piaci siker késik vagy el is maradhat. A mérce (outcome) fontossága azonban egy fontos eleme a figyelembe veendő szempontoknak.
Az egészségügyi technológiaelemzés módszertanát célszerű már a fejlesztés kezdetétől, még inkább azt megelőzően, alkalmazni, hiszen többek között ez az a módszertan, amely az ISO 56001 Innovation management standardban foglalt innovációs folyamat egyes lépéseit is megalapozza.
(Bővebben: https://uni-obuda.hu/tkp/)
Prof. Dr. Gulácsi László
tudományos rektorhelyettes
lead auditor ISO 56001 Innovation Management
Az Óbudai Egyetem Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpontjában Prof. Péntek Márta DSc irányításával, nagyszabású kutatás során, 10.324 magyar felnőtt egészségi állapotát elemezte az EQ-5D-5L kérdőívvel. Kiderült, hogy a leggyakoribb probléma a fájdalom és a rossz közérzet, illetve az életkor előrehaladtával gyakoribbak a mozgás- és önellátási nehézségek. Az így kialakított normaértékek fontos szerepet játszanak az új gyógyszerek és orvosi eszközök értékelésében.
Az EQ-5D-5L kiemelt jelentőségű mérce nemzetközi és hazai szinten egyaránt, az új gyógyszerek, orvostechnikai eszközök és más technológiák klinikai vizsgálataiban és egészség-gazdaságtani értékelésében. Ezzel az eszközzel magát az egészséget mérjük, amely laboratóriumi vagy műszeres eljárásokkal nem mérhető. Jelentősége és használata hasonlítható más műszeres mérésekhez (például a távolságmérés során alkalmazott mértékegységekéhez, a méterhez), mérhetővé és összehasonlíthatóvá teszi a nagyon különböző egészségi állapotokat. Ez az egyszerű, könnyen kitölthető, standardizált és validált kérdőív az egészség öt területét vizsgálja: mozgékonyság, önellátás, szokásos tevékenységek, fájdalom/fossz közérzet, szorongás/depresszió. A válaszadóknak egy ötfokozatú skálán kell megjelölniük, hogy az adott egészség-területen (doménben) milyen szintű problémája van.
Az Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON, kutatásvezető: Prof. Dr. Péntek Márta, DSc) vezetésével nyolc olyan korábbi, a hazai felnőtt lakosságra reprezentatív keresztmetszeti felmérés adatainak összevont elemzését végezték el, amelyekben a lakosság egészségi állapotát az EQ-5D-5L kérdőívvel mérték fel. A kutatás érdekessége, hogy a nyolc felmérésből hat online, kettő pedig komputerrel segített interjú típusú vizsgálat volt. Így a lakossági EQ-5D-5L életkor, nem és iskolázottság szerinti normaértékek meghatározása mellett azt is tudták elemezni, hogy a kétféle vizsgálati módozat (eltérő toborzás, minta, kérdőíves adatfelvételi mód) mennyiben eltérő eredményt ad.
Összesen 10.324 lakos adatait dolgozták fel. A válaszadók között legtöbben a fájdalom/rossz közérzet területén jeleztek problémát. Az életkorral nő az egészségproblémák előfordulása: ahogy idősödünk, úgy egyre több gond van az egészséggel. Kivételnek tűnik a hangulati élet (szorongás/depresszió), ahol minden korcsoportban megközelítően azonos arányban (25-31%) érintettek az emberek, és figyelemre méltó, hogy már a legfiatalabb felnőttek között is minden negyediknél jelentkezik hangulati probléma.
Forrás: saját szerkesztés (Péntek, M., Jáger, V., Kincses, Á. et al. Population norms for the EQ-5D-5L for Hungary: comparison of online surveys and computer assisted personal interviews. Eur J Health Econ (2025), https://doi.org/10.1007/s10198-024-01755-2 ( https://rdcu.be/eaP1L Creative Commons Attribution 4.0 International License alapján).
A fájdalom/rossz közérzet területén is hasonló arányú a problémák előfordulása a fiatalok körében (24-28%), de az 55 éves kor feletti korcsoportokban már a válaszadók több mint fele számol be fájdalomról vagy rossz közérzetről. A kor előrehaladtával előtérbe kerülnek a mozgásproblémák: a 65 év feletti korcsoportokban a lakosok több mint felének problémát jelent a járás, és kisebb arányban, de fokozatosan nehezítetté válik a szokásos tevékenységek (munka, tanulás, házimunka, családi vagy szabadidős aktivitások) elvégzése is. Az alapvető önellátás (tisztálkodás, öltözés) a 75+ korosztályban megközelítőleg minden harmadik embernél problémát jelent.
A kétféle vizsgálati mód összehasonlításában szignifikánsan jobb értékeket mértek a komputerrel segített személyes interjú mintában, kivéve a 65-74 éves (nincs jelentős különbség) és a 75+ éves (jobb eredmény az online mintában) korcsoportokat.
Ismereteink szerint a jelen kutatás a legnagyobb EQ-5D-5L lakossági vizsgálat hazánkban és a régióban egyaránt. Az EQ-5D-5L lakossági normaértékek referenciaként használhatók klinikai vizsgálatokban és költséghatékonysági elemzésekben. Nemzetközi szinten is jelentős új módszertani eredménynek tekinthető annak igazolása, hogy betegfelmérések lakossági normaértékkel való összehasonlításakor figyelembe kell venni, milyen vizsgálati elrendezésben történt a normaérték kialakításához az adatfelvétel.
A kutatás a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alap támogatja, az Óbudai Egyetem „Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése” (TKP2021-NKTA-36) projekt keretében.
A teljes cikk nyílt hozzáféréssel elérhető: https://rdcu.be/eaP1L
Péntek, M., Jáger, V., Kincses, Á. et al. Population norms for the EQ-5D-5L for Hungary: comparison of online surveys and computer assisted personal interviews. Eur J Health Econ (2025), https://doi.org/10.1007/s10198-024-01755-2
Prof. Dr. Péntek Márta
egyetemi tanár,
az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke
Hatékonyság, minőség és innováció a gyógyászatban
A digitális orvostechnikai eszközök az új egészségügyi technológia részei. Felmerül a kérdés, hogy mire jók, milyen területen hoz(hat)nak eredményt a digitális orvostechnikai eszközök - mi a cél és tudjuk-e mérni ezek eredményét, hasznát? A legfontosabbak: a hatékonyság növekedése, a minőség (egészségügyi ellátás) javítása, a költség-hatékonyság, a hozzáférés (egészségügyi ellátás) javítása, a beteg központúság, javítása, illetve a személyre szabott orvoslás megvalósítása. Azt, hogy új, potenciálisan innovatív technológia ezeknek a céloknak eleget tesz – bizonyítani kell.
Egyetemünk NKFIH - TKP 2021-NKTA-36 projektjének keretében február 13-án rendezték meg a „Digitális orvostechnikai eszközök értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás” oktatási programot. Az eseményre többek között az orvosi eszközök gyártóit, forgalmazóit hívták meg. Az Európai Unió az orvostechnikai eszköz iparágra jelentős hatást gyakorló „Regulation (EU) 2017/745 on medical devices (MDR)” rendelete új kihívások elé állítja az eszköz, szoftver és bármely, az egészségügyben alkalmazandó termékek, szolgáltatások fejlesztőit, gyártóit és forgalmazóit, különösen nagy a kihívás az AI területén. Ez a hatás olyan erős, hogy átrendezi a piacot, új területet nyitva az innovációs versenynek. Az MDR célkitűzései közül a legfontosabb azt kiemelni, hogy a korábbi gyakorlathoz képest nem engedi az EU piacra helyezni, illetve piacon tartani az orvostechnikai eszközöket megfelelő klinikai bizonyítékok hiányában, amelyek az elfogadható haszon-kockázat arányt is mutatják. Észak-Amerikában ez már régóta alkalmazott gyakorlat. Az MDR, az orvostechnikai eszköz (klinikai) hatásával és biztonságosságával kapcsolatos tudományos bizonyítékokat a tudományos alapú egészségügy és az egészségügyi technológiaelemzés koncepcióit és eszköztárát kívánja alkalmazni az orvostechnikai eszköz iparágra. Hazánkban ezeket még kevéssé alkalmazzák, holott ez a módszertan az innováció fontos része. Segítségével mérhető az érték, amelynek létrehozása minden innováció legfőbb célja és lényege.
A mérhetőség szempontjából lényeges lehet, hogy az innováció inkrementális vagy radikális (disruptive) innováció. Ha az innováció inkrementális, azaz meglévő termék, szolgáltatás fokozatos fejlesztése zajlik, akkor megvan az esélye annak. hogy az eredmény értéke (value) mérésére valamiféle validált kimenet (outcome) mérce áll rendelkezésre, amellyel az innováció eredménye, értéke mérhető.
Abban az esetben azonban, ha az innováció radikális (disruptive) innováció, azaz olyan területen jelentkezik az innováció értéke (value), haszna (benefit) amely korábban nem volt elérhető, akkor megvan az esélye annak, hogy az érték és eredmény mérésére nem áll rendelkezésre validált mérce. Ebben az esetben fordul elő (és erre nagyon jó szakirodalmi példák vannak), hogy van eredmény (érték) adott esetben jelentős, viszont ezt nem tudjuk mérni. Ilyenkor mércét kell fejleszteni, amely fejlesztés fontos része az innovációnak - különben a piaci siker késik vagy el is maradhat. A mérce (outcome) fontossága azonban egy fontos eleme a figyelembe veendő szempontoknak.
Az egészségügyi technológiaelemzés módszertanát célszerű már a fejlesztés kezdetétől, még inkább azt megelőzően, alkalmazni, hiszen többek között ez az a módszertan, amely az ISO 56001 Innovation management standardban foglalt innovációs folyamat egyes lépéseit is megalapozza.
(Bővebben: https://uni-obuda.hu/tkp/)
Prof. Dr. Gulácsi László
tudományos rektorhelyettes
lead auditor ISO 56001 Innovation Management
