A Neumann Társaság konferenciája a magyar informatika napján

Hatvanhat évvel ezelőtt kezdődött a magyar számítástudomány története: az első, Neumann-elvek alapján működő magyar elektronikus számítógép, a szobányi méretű M-3 egykori sajtópremierjének évfordulója alkalmából a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) egy sor aktuális technológiai téma köré rendez konferenciát. A magyar informatika napján, január 21-én rendezett konferencián előzetes regisztrációt követően ingyenesen vehetnek részt az érdeklődők.

A Neumann Társaság idén is hagyományőrző módon ünnepli a Magyar Informatika Napját, megemlékezve arról, hogy hatvanhat évvel ezelőtt, 1959. január 21-én jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus számítógépet, a szobányi méretű M-3-at – amelynek néhány fennmaradt részegysége jelenleg is látható  a társaság szegedi Informatika Történeti Kiállításán.

Az Esti Hírlap 1959. január 21-i száma, címlapján az M3 számítógép elindulásáról szóló hír



A társaság 2025. január 21-én 14 órától ünnepli a magyar informatikusokat az Óbudai Egyetemen. Az esemény résztvevői az NJSZT 2024. évi díjazottjaitól, valamint a társaság szakosztályainak képviselőitől hallhatnak előadásokat többek között arról, hogy mi mindent tehet az informatika a teljes életért, az emberi jóllétért – komolyan és ezzel együtt akár játékosabban is. A rendezvény nyitott minden előzetesen regisztráló érdeklődő előtt.

A MIN2025 konferencia tervezett programja:

  • 14:00 Dr. Kovács Levente, az NJSZT elnökének megnyitója

  • Képes Gábor(az NJSZT ügyvezetője): Mit ünneplünk ma? Az M-3 számítógépről

  • 14:20 habil. Eigner György (az NJSZT 2024. évi Neumann-díjasa): Informatika az egészségért – egészségtámogató fejlesztések

  • 14:40 habil. Lovas Róbert (NJSZT HPC Szakosztály): Informatika a tudományért. AI4Science: hazai kutatók és ipari szereplők támogatása mesterséges intelligenciával

  • 15:00Ruzsa Dénes (NJSZT Számítógépes Művészeti Szakosztály): Informatika a művészetért. Computer art – Neumann János nyomában

  • 15:20kávészünet

  • 15:40 Majdik András (NJSZT KÉPAF Szakosztály): A katasztrófa nem játék? B-prepared – valósághű felkészülés a legrosszabb esetekre is.

  • 16:00Nickmann László (NJSZT HCC Retro Mikroszámítógépes Szakosztály): Hogyan fejlesszünk napjainkban játékprogramot egy 40 éves mikroszámítógépre?

  • 16:20Szabó Zsanett (NJSZT Tehetséggondozási Szakosztály, az NJSZT 2024. évi Kemény János-díjasa): Algoritmizálás és programozás: játékfejlesztés és szimuláció az oktatásban


A MIN2025 időpontja: 2025. január 21. 14 óra
A konferencia helyszíne: Óbudai Egyetem (1034 Bp., Bécsi út 96/b), F09 Pauli konferenciaterem

További információk a konferenciáról az Neumann Társaság hivatalos oldalán olvashatók.

A Neumann Társaság a programváltoztatás jogát fenntartja.

Az M3 számítógép története
Az M–3 terveit a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Energetikai Kutatóintézetében dolgozták ki, 1956-58 között. A cél egy, az abban az időben a működő katonai célokra szolgáló nagy számítógépeknél – BESZM, Sztrela –, olcsóbb és kisebb, polgári felhasználásra alkalmas számítógép létrehozása volt. Magyarországon 1956-ban hozták létre Varga Sándor vezetésével az MTA Kibernetikai Kutatócsoportját. A forradalom miatt a kutatócsoport valójában 1957 februárjában kezdte meg működését, de még ennek az évnek augusztusában hozzákezdett a Szovjetunióból kapott tervdokumentáció alapján az első magyar gyártású számítógép építéséhez. A számítógép kizárólag magyar gyártmányú, a Tungsram által gyártott világszínvonalú szubminiatűr elektroncsövekből épült. Egyedi magyar fejlesztés volt a memóriát helyettesítő mágnesdob is.
A gép maga 3 önálló szekrényből állt. A központi szekrényben helyezkedett el az aritmetikai egység, vezérlő egység és a vezérlő pult. Külön szekrényben volt az operatív tár szerepét játszó mágnesdob és a többi periféria vezérlője. Egy harmadik szekrény tartalmazta a tápegységeket. Általában ezen kívül a gépterem felszerelése volt még egy asztal a lyukszalagolvasó és a teletype részére, de ezeket a perifériákat a géptermen kívül is el lehetett helyezni; hagyományos telekommunikációs kapcsolattal akár a „távmunka” is biztosítható volt.Az első magyar M–3 az MTA Számítástechnikai Központjában 1960 és 1965 között működött üzemszerűen. 1965-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemre szállították, ahol 1968. január 2-ig működött
Frissítve: 2025.01.10.

Legfrissebb cikkek