Új magyar műhold az űrben, az Alba Regia és a Neumann Kar közreműködésével!
Kétéves kutató és fejlesztő munka eredményeképpen augusztus 16-án, magyar idő szerint 20:56-kor, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról elstartolt a SpaceX Falcon-9 hordozórakéta, fedélzetén a magyar fejlesztésű WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) földmegfigyelő nanoműholddal. A műholdon elhelyezett szenzorok paramétereinek meghatározásában és az eszközök által megvalósított távérzékelési technológia kialakításában kiemelkedő szerepe volt az Alba Regia Kar kutatócsapatának. A fedélzeten helyet kapott az AMK, Neumann János Informatikai Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.
Három évvel ezelőtt a GREPTON Informatikai Zrt. vezetésével a C3S Kft., valamint az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem csatlakozásával létrejött egy konzorcium a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatás megnőtt igényeinek kielégítésére. Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt célja a jelenleg működő aszálymonitoring rendszernek műholdas távérzékeléssel történő továbbfejlesztése. A folyamatosan frissülő, térhez kötött adatok szolgáltatása, a naprakész információk birtokában lehetővé teszi az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakok során az aszállyal súlyosan veszélyeztetett területek időben történő észlelését, és megfelelő beavatkozással az aszálykárok mérséklését.
A rakéta kilövésének pillanata és transzporterén elhelyezett, kibocsátásra váró műholdak
Mivel az országosan elérhető meteorológiai és aszálymonitoring földi állomások térbeli felbontása jelenleg nem biztosítja az aszály előrejelzés megfelelő hatékonyságát, így a projekt egyik célkitűzése a földi állomások adatainak kiegészítése távérzékeléssel. A WREN-1 nanoműhold által megvalósítható adatnyerés, valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer kialakítását teszi lehetővé. A WREN-1 az eddig készült legnagyobb magyar fejlesztésű műhold, a C3S Kft. munkájának eredménye. Jelenlegi munkatársai közül többen is részt vettek az első magyar műholdnak, a MASAT-1-nek a kialakításában, de azt követően is több műholdat fejlesztettek és működtettek sikerrel.
Az Alba Regia Kar kutatógárdájának, Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata szakmai vezetésével meghatározó szerepe volt a műholdon elhelyezett érzékelők technikai paramétereinek meghatározásában. Ez a projekt első két évének kutatásai során valósult meg. Ehhez, az adott időszak Sentinel2 műholdfelvételeinek feldolgozása mellett egy kiválasztott mintaterületen terepi mérések, talajmintagyűjtés és a talajminták laboratóriumi vizsgálatai történtek. A projekt célkitűzéseihez tartozik olyan indikátorok meghatározása és matematikai modellek felállítása, amelyek alkalmasak a talaj-, növény- és aszály-monitoringra, melyek az aktuális talajnedvesség megbízható becslését biztosítják összefüggések alapján, mesterséges intelligencia alkalmazásával.
Talajminták gyűjtése és talajnedvesség mérése a mintaterületi táblán
Talajminták spektrális tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között
A táblán belüli talajnedvesség változékonyság egyik meghatározója a domborzat, ezért ennek vizsgálatára UAV-technológia alkalmazására is sor került. A nagyfelbontású légifelvételek készítésével egyidőben a mintaterület LIDAR-os felmérése is megtörtént, amely alapján elkészült a terület digitális domborzatmodellje, lehetővé téve a vízlefolyás részletes modellezését.
A WREN-1 műholdon elhelyezett érzékelők és azok optimális paramétereinek kiválasztása, a távérzékeléssel nyert adatok és a terepi, valamint laboratóriumi elemzések adatainak statisztikai számításai, és a mennyiségek közötti korrelációk meghatározása alapján történt.
A WREN-1 nanoműhold, mérete 20 centiméter x 10 centiméter x 34,05 centiméter, tervezett élettartama 3 év. A műholdon hat legjellemzőbb optikai sávban érzékelő multispektrális kamerát és a C3S által kifejlesztett SWIR (Short Wavelength InfraRed) középinfravörös kamerát helyeztek el, az 1550±50 nm-es, vízre érzékeny sávban. A fedélzeten helyet kapott az AMK, Neumann János Informatikai Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.
A WREN-1 műhold fejlesztése steril körülmények között zajlott
A tervezett kilövés idején a C3S laboratóriumában gyűltek össze a konzorciumi tagok képviselői, hogy együtt éljék át a rakéta fellövésének pillanatait, és közösen ünnepelhessék a műhold pályára állításának sikerét. 20 óra 56 perckor rendben elstartolt a SpaceX Falcon rakéta, majd az indítást követően, a megfelelő pályamagasság elérésekor a transzporter kinyílt, és a különböző célú műholdak kis időkülönbséggel kerültek pályára. Az események online követhetők voltak, de az arról készült felvételek utólag is visszanézhetők.
A konzorciumi tagok képviselői közösen várták a SpaceX Falcon-9 rakéta fellövését és a WREN-1 műhold pályára állítását a házigazda C3S fejlesztőinek laboratóriumában
A start utáni napon már észlelték a műhold első áthaladását Magyarország felett, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot. A műholdat a továbbiakban is teljes küldetése alatt működtető C3S Zrt. fejlesztői eddig hibát nem tapasztaltak, a működéshez szükséges energiát biztosító napelemek kinyíltak, az akkumulátorok töltenek. Jelenleg az adatgyűjtést megelőző üzemi ellenőrzések folynak.
A stabil pályára állást és kapcsolat létrejöttét követően várhatók a WREN-1 műhold által gyűjtött adatok, a fedélzetén elhelyezett kamerák Magyarországról készített műholdképei, amelyek lehetővé teszik a talaj felső rétege nedvességtartalmának távérzékeléssel történő becslését, a növényzet monitoringját, valamint további mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításuk is lehetséges.
MAGYAR aszály előre jelző WREN műholdról minden információ,
amit tudni érdemes (a START előtt)
https://youtu.be/zYPHcgDinHg?si=fysQQgFgSK-FEO7J
Kapcsolódó linkek:
http://c3s.hu/.../drought-monitoring-by-satellite-with.../
https://spacenews.com/spacex-launches-transporter-11.../
https://www.urvilag.hu/.../20240816_wren1_az_eddigi...
Felvételek
https://youtu.be/zYPHcgDinHg?si=fysQQgFgSK-FEO7J
Fellövésről
https://youtu.be/YGG1N8nzMn0?si=8IPDuge7UD1DpzLR
#óbudaiegyetem #óe #albaregiakar #óeamk #óeark #neumannjanosinformatikaikar #óenik #szekesfehervar #magyarműhold #WREN #aszálymonitoring #távérzékelés
A rakéta kilövésének pillanata és transzporterén elhelyezett, kibocsátásra váró műholdak
Mivel az országosan elérhető meteorológiai és aszálymonitoring földi állomások térbeli felbontása jelenleg nem biztosítja az aszály előrejelzés megfelelő hatékonyságát, így a projekt egyik célkitűzése a földi állomások adatainak kiegészítése távérzékeléssel. A WREN-1 nanoműhold által megvalósítható adatnyerés, valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer kialakítását teszi lehetővé. A WREN-1 az eddig készült legnagyobb magyar fejlesztésű műhold, a C3S Kft. munkájának eredménye. Jelenlegi munkatársai közül többen is részt vettek az első magyar műholdnak, a MASAT-1-nek a kialakításában, de azt követően is több műholdat fejlesztettek és működtettek sikerrel.
Az Alba Regia Kar kutatógárdájának, Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata szakmai vezetésével meghatározó szerepe volt a műholdon elhelyezett érzékelők technikai paramétereinek meghatározásában. Ez a projekt első két évének kutatásai során valósult meg. Ehhez, az adott időszak Sentinel2 műholdfelvételeinek feldolgozása mellett egy kiválasztott mintaterületen terepi mérések, talajmintagyűjtés és a talajminták laboratóriumi vizsgálatai történtek. A projekt célkitűzéseihez tartozik olyan indikátorok meghatározása és matematikai modellek felállítása, amelyek alkalmasak a talaj-, növény- és aszály-monitoringra, melyek az aktuális talajnedvesség megbízható becslését biztosítják összefüggések alapján, mesterséges intelligencia alkalmazásával.
Talajminták gyűjtése és talajnedvesség mérése a mintaterületi táblán
Talajminták spektrális tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között
A táblán belüli talajnedvesség változékonyság egyik meghatározója a domborzat, ezért ennek vizsgálatára UAV-technológia alkalmazására is sor került. A nagyfelbontású légifelvételek készítésével egyidőben a mintaterület LIDAR-os felmérése is megtörtént, amely alapján elkészült a terület digitális domborzatmodellje, lehetővé téve a vízlefolyás részletes modellezését.
A WREN-1 műholdon elhelyezett érzékelők és azok optimális paramétereinek kiválasztása, a távérzékeléssel nyert adatok és a terepi, valamint laboratóriumi elemzések adatainak statisztikai számításai, és a mennyiségek közötti korrelációk meghatározása alapján történt.
A WREN-1 nanoműhold, mérete 20 centiméter x 10 centiméter x 34,05 centiméter, tervezett élettartama 3 év. A műholdon hat legjellemzőbb optikai sávban érzékelő multispektrális kamerát és a C3S által kifejlesztett SWIR (Short Wavelength InfraRed) középinfravörös kamerát helyeztek el, az 1550±50 nm-es, vízre érzékeny sávban. A fedélzeten helyet kapott az AMK, Neumann János Informatikai Kar, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.
A WREN-1 műhold fejlesztése steril körülmények között zajlott
A tervezett kilövés idején a C3S laboratóriumában gyűltek össze a konzorciumi tagok képviselői, hogy együtt éljék át a rakéta fellövésének pillanatait, és közösen ünnepelhessék a műhold pályára állításának sikerét. 20 óra 56 perckor rendben elstartolt a SpaceX Falcon rakéta, majd az indítást követően, a megfelelő pályamagasság elérésekor a transzporter kinyílt, és a különböző célú műholdak kis időkülönbséggel kerültek pályára. Az események online követhetők voltak, de az arról készült felvételek utólag is visszanézhetők.
A konzorciumi tagok képviselői közösen várták a SpaceX Falcon-9 rakéta fellövését és a WREN-1 műhold pályára állítását a házigazda C3S fejlesztőinek laboratóriumában
A start utáni napon már észlelték a műhold első áthaladását Magyarország felett, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot. A műholdat a továbbiakban is teljes küldetése alatt működtető C3S Zrt. fejlesztői eddig hibát nem tapasztaltak, a működéshez szükséges energiát biztosító napelemek kinyíltak, az akkumulátorok töltenek. Jelenleg az adatgyűjtést megelőző üzemi ellenőrzések folynak.
A stabil pályára állást és kapcsolat létrejöttét követően várhatók a WREN-1 műhold által gyűjtött adatok, a fedélzetén elhelyezett kamerák Magyarországról készített műholdképei, amelyek lehetővé teszik a talaj felső rétege nedvességtartalmának távérzékeléssel történő becslését, a növényzet monitoringját, valamint további mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításuk is lehetséges.
MAGYAR aszály előre jelző WREN műholdról minden információ,
amit tudni érdemes (a START előtt)
https://youtu.be/zYPHcgDinHg?si=fysQQgFgSK-FEO7J
Kapcsolódó linkek:
http://c3s.hu/.../drought-monitoring-by-satellite-with.../
https://spacenews.com/spacex-launches-transporter-11.../
https://www.urvilag.hu/.../20240816_wren1_az_eddigi...
Felvételek
https://youtu.be/zYPHcgDinHg?si=fysQQgFgSK-FEO7J
Fellövésről
https://youtu.be/YGG1N8nzMn0?si=8IPDuge7UD1DpzLR
#óbudaiegyetem #óe #albaregiakar #óeamk #óeark #neumannjanosinformatikaikar #óenik #szekesfehervar #magyarműhold #WREN #aszálymonitoring #távérzékelés
