„A 21. század történelmét a világűrben írják” – TéT konferencia az ÓE-n
A magyar űrkutatás helyzete és a magyar innovációk kerültek a középpontba a KKM Tudományos és Technológiai (TéT) Konferenciáján, amelyet hétfőn rendeztek meg Budapesten, az Óbudai Egyetemen július 1-jén.
Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a tanácskozáson kiemelte: a hétfőn kezdődött soros magyar EU-elnökség egyik prioritása az unió versenyképességének növelése, melynek elérésében a kutatás, a fejlesztés és az innováció hármasa rendkívüli jelentőséggel bír. A tudománydiplomácia eszközeivel ezen cél elérését is támogatni kell - tette hozzá. Fő feladatuk, hogy a külképviseletek és a diplomaták segítségével öregbítsék a magyar tudományosság és felsőoktatás jó hírét és megismertessék a világgal a magyar tudományos eredményeket - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrkutatás helyzetét elemezve kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió az utóbbi időszakban felismerte, az európai űrkompetencia megerősítése kiemelt fontosságú, mivel a globális űrszektor fejlődése rendkívül gyors. „A 21. század történelmét a világűrben írják” - fogalmazott, majd hozzátette: az Európai Unió tudományos és innovációs politikájában középpontba kívánja helyezni az űrkutatást. Kiemelte: Magyarország a soros EU-elnökség időszaka alatt szeretné elérni többek között a tárgyalások megkezdését az uniós űrjogszabály kérdésében, az uniós űrprogram időközi értékelését, valamint az európai űrkompetenciák megerősítését is. A miniszteri biztos felidézte, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program révén hazánk negyven év után küld ismét űrhajóst a világűrbe. A program hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködésben valósul meg - tette hozzá.
A konferencián felszólalt Kapu Tibor, a HUNOR magyar űrhajós program kutatóűrhajósa és Cserényi Gyula, a HUNOR magyar űrhajós program tartalékos kutatóűrhajósa is, akik többek között elmondták, hogy az űrhajósok kiválasztási folyamatában az Európai Űrügynökség (ESA) és más nemzetközi partnerek is részt vettek, valamint, hogy a programba komplex szempontrendszer alapján 247 jelentkezőből 4 űrhajós-jelöltet választottak ki.
Prof. Dr. Kovács Levente rektor egyebek mellett az Óbudai Egyetem innovációs ökoszisztémájára és a befektetői egyetemi szemlélet mentén történő döntéshozatalra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a német Fraunhofer modellt tartja követendő példának, mely a tudomány és az ipar együttes fejlesztése érdekében jött létre, és az élvonalbeli innovációt és technológiát a társadalmi szereplők bevonásával igyekszik megvalósítani.
A TéT Konferencia részeként bemutatták a KKM Smart Hungary 2.0 utazó kiállítását. Szemerey Samu, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás 25 magyar innovációs projektet, fejlesztéseket ismertet a multimédia eszközeivel, négy területre összpontosítva: ezek az intelligens otthonok, épületek és városok; az intelligens mobilitás; az intelligens egészségügy, orvostudomány és sport; valamint az intelligens mezőgazdaság és ipar. A válogatás során az volt a szempont, hogy nagy hozzáadott értékű - tudásintenzív - fejlesztéseket, valamint olyan innovációkat mutassanak be, melyek Magyarországnak a gazdasági, geopolitikai helyzetéből adódóan jöttek létre - jegyezte meg a kurátor, aki elmondta, hogy 2024 második felében több európai városban, egyebek mellett Ljubljanában, Münchenben, Marosvásárhelyen és Pozsonyban is látható lesz az utazó kiállítás.
A KKM közleménye szerint a TéT Konferencia egy évente megrendezett esemény, amely szakmai fórumot és találkozási lehetőséget biztosít a magyar külképviseletek tudománydiplomáciával foglalkozó diplomatái és a hazai tudományos, kutatási, innovációs élet, valamint a felsőoktatási terület kiemelkedő szereplői számára. A több mint 200 résztvevővel megrendezett hétfői tanácskozás célja, hogy olyan kutatási eredményekkel, innovációs projektekkel ismertesse meg a diplomatákat, melyeknek külpiaci hasznosítására is sor kerülhet, konkrét termékek, eljárások, know-how vagy licenc formájában. A TéT Konferencia ezáltal elősegíti a magyar kutatók, fejlesztők, innovátorok nemzetközi kapcsolatépítését és külpiacra lépését. A délutáni szakmai panelbeszélgetéseken a résztvevők többek között az elektromobilitás helyzetét meghatározó tényezőket, a magyarországi innovációkat, valamint a magyar EU-elnökség K+F+I prioritásait vitatják meg.
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrkutatás helyzetét elemezve kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió az utóbbi időszakban felismerte, az európai űrkompetencia megerősítése kiemelt fontosságú, mivel a globális űrszektor fejlődése rendkívül gyors. „A 21. század történelmét a világűrben írják” - fogalmazott, majd hozzátette: az Európai Unió tudományos és innovációs politikájában középpontba kívánja helyezni az űrkutatást. Kiemelte: Magyarország a soros EU-elnökség időszaka alatt szeretné elérni többek között a tárgyalások megkezdését az uniós űrjogszabály kérdésében, az uniós űrprogram időközi értékelését, valamint az európai űrkompetenciák megerősítését is. A miniszteri biztos felidézte, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program révén hazánk negyven év után küld ismét űrhajóst a világűrbe. A program hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködésben valósul meg - tette hozzá.
A konferencián felszólalt Kapu Tibor, a HUNOR magyar űrhajós program kutatóűrhajósa és Cserényi Gyula, a HUNOR magyar űrhajós program tartalékos kutatóűrhajósa is, akik többek között elmondták, hogy az űrhajósok kiválasztási folyamatában az Európai Űrügynökség (ESA) és más nemzetközi partnerek is részt vettek, valamint, hogy a programba komplex szempontrendszer alapján 247 jelentkezőből 4 űrhajós-jelöltet választottak ki.
Prof. Dr. Kovács Levente rektor egyebek mellett az Óbudai Egyetem innovációs ökoszisztémájára és a befektetői egyetemi szemlélet mentén történő döntéshozatalra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy a német Fraunhofer modellt tartja követendő példának, mely a tudomány és az ipar együttes fejlesztése érdekében jött létre, és az élvonalbeli innovációt és technológiát a társadalmi szereplők bevonásával igyekszik megvalósítani.
A TéT Konferencia részeként bemutatták a KKM Smart Hungary 2.0 utazó kiállítását. Szemerey Samu, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás 25 magyar innovációs projektet, fejlesztéseket ismertet a multimédia eszközeivel, négy területre összpontosítva: ezek az intelligens otthonok, épületek és városok; az intelligens mobilitás; az intelligens egészségügy, orvostudomány és sport; valamint az intelligens mezőgazdaság és ipar. A válogatás során az volt a szempont, hogy nagy hozzáadott értékű - tudásintenzív - fejlesztéseket, valamint olyan innovációkat mutassanak be, melyek Magyarországnak a gazdasági, geopolitikai helyzetéből adódóan jöttek létre - jegyezte meg a kurátor, aki elmondta, hogy 2024 második felében több európai városban, egyebek mellett Ljubljanában, Münchenben, Marosvásárhelyen és Pozsonyban is látható lesz az utazó kiállítás.
A KKM közleménye szerint a TéT Konferencia egy évente megrendezett esemény, amely szakmai fórumot és találkozási lehetőséget biztosít a magyar külképviseletek tudománydiplomáciával foglalkozó diplomatái és a hazai tudományos, kutatási, innovációs élet, valamint a felsőoktatási terület kiemelkedő szereplői számára. A több mint 200 résztvevővel megrendezett hétfői tanácskozás célja, hogy olyan kutatási eredményekkel, innovációs projektekkel ismertesse meg a diplomatákat, melyeknek külpiaci hasznosítására is sor kerülhet, konkrét termékek, eljárások, know-how vagy licenc formájában. A TéT Konferencia ezáltal elősegíti a magyar kutatók, fejlesztők, innovátorok nemzetközi kapcsolatépítését és külpiacra lépését. A délutáni szakmai panelbeszélgetéseken a résztvevők többek között az elektromobilitás helyzetét meghatározó tényezőket, a magyarországi innovációkat, valamint a magyar EU-elnökség K+F+I prioritásait vitatják meg.
