Erősödő kutatás-fejlesztési kapcsolatok a távol-keleti régióban
Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ és gyártóbázis valósulhat meg a távol-keleti ország Wuxi városában, a Magnus Aircraft Zrt. leányvállalatának beruházásában és az Óbudai Egyetem közreműködésével. A projektre vonatkozó, másfél évvel ezelőtt kötött megállapodás részleteiről folytatott tárgyalást Prof. Dr. Molnár András általános rektorhelyettes, Boros László, a Magnus Aircraft Zrt. vezérigazgatója és a kínai delegációt vezető, a várost képviselő Yuan Fei.
A Magnus stratégiai partnere az egyetemnek – emlékeztetett Prof. Dr. Molnár András. Hozzátéve: a piaci igényekhez igazodva az Óbudai Egyetem és a Magnus Zrt. innovatív együttműködés alapjait tették le két és fél évvel ezelőtt, amikor túrautakra alkalmas elektromos hajtású repülőgép fejlesztését, közös kutatási és fejlesztési projektek megvalósítását tűzték ki célul. A közös munka jól illeszkedik az egyetem légiipart érintő fejlesztési terveibe, különös tekintettel az innováció és a kutatás-fejlesztés területén.
Boros László, a Magnus Zrt. vezérigazgatója ismertette: az együttműködés több szálon is fut 2022 őszén az Óbudai Egyetem a Külgazdasági és Külügyminisztérium közreműködésével megalapított Jiangsu Magnus Aircraft Manufacturing Company nagyberuházásról szóló szerződést kötött a kínai Wuxi város, Huishan kerületének vezetőivel. A megállapodás értelmében egy bemutatóterem, három üzemegység, illetve az egyetem közreműködésével egy Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ valósulhat meg, mintegy 90 millió forintos beruházással. Páratlan a lehetőség, ezrével készülnek majd a magyar repülők – tette hozzá Boros László.
A kínai delegációt vezető Yuan Fei, Wuxi Városi Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke közvetítőszerepet vállal abban, hogy a Wuxi tartományban lévő felsőoktatási intézmények és az Óbudai Egyetem között közvetlen kapcsolat és együttműködés jöhessen létre.
Prof. Dr. Felde Imre ipari és üzleti kapcsolatokért felelős rektorhelyettes a kínai delegáció tagjainak bemutatta az Óbudai Egyetem intézményi rendszerét, stratégiai céljait, működését, képzéseit és innovációs terveit.
Az eseményen részt vett Prof. Dr. Molnár György, a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar dékánja is, aki a tartományban található egyetemekkel lehetséges magyar mobilitási programok előnyeit vázolta.
A találkozón a delegáció ellátogatott az Egyetemi Kutató és Innovációs Központba is
A High-Tech Fejlesztési Központról
Az elkészülő egységek a tervek szerint összesen több mint 2800 magyar fejlesztésű Fusion repülőgép és több mint 400 négyüléses repülőgép gyártására lesznek képesek kilenc év alatt. A Magnus elképzelései szerint egy olyan nagyvállalati környezet jöhet létre a megállapodás eredményeként, amelyben a társaság leányvállalata a kínai piacon meghatározó szerepű repülőgépgyártóvá válik.