Átadták az ÓE tudományos és innovációs parkjainak első laborjait
Az egyetemek a gazdasági és társadalmi átalakulás motorjai kell, hogy legyenek – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter az Óbudai Egyetem Mechatronikai Tudományos és Innovációs Parkja első ütemének átadásán, Székesfehérváron. Az Egyetem Napja rendezvénysorozat keretében november 21-én és 22-én az ÓE mindhárom, így a székesfehérvári mellett a kaposvári és zsámbéki fejlesztések elindulásáról is számot adtak a projekteket irányító szakemberek. Az innovációmendezsment, a befektetői szemlélet és a gazdaság szereplőivel egyre szorosabb együttműködés az Óbudai Egyetem jövőjének meghatározó pillérei, és erre épülnek fel a tudományos és innovációs parkjaink is – emelte ki Prof. Dr. Kovács Levente rektor. A zsámbéki projekt bemutatásán Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium, a kaposvárién pedig Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára vett részt.
Az Óbudai Egyetem három városban, Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon valósít meg tudományos és innovációs parkokat – hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Kovács Levente.
Elmondta: az Óbudai Egyetem sience parkjait az úgynevezett „digital twin”, azaz „digitális iker” elképzelésben kívánják megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a beruházás helyszínén épülő csarnokok lesznek az alkotóműhelyek, emellé pedig az egyetemről kikerülő fiatal, tehetséges mérnökök adják a tudást, a szellemi tőkét. Így az Óbudai Egyetem fejlesztési elképzelései egyesülnek az ipari szereplők által vezérelt innovációs célokkal. A cégek megrendelik azokat a lehetséges ötleteket, melyeket az épülő gyárterületen fognak megvalósítani.
Az a kormány célja, hogy az egyetemek a gazdasági és társadalmi átalakulás motorjai legyenek, a gazdasággal együttműködve pedig jelentősen növeljék Magyarország versenyképességét – hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető fontos mérföldkőnek nevezte a székesfehérvári beruházást, méltatva, hogy a fejlesztések szervesen beépülnek a gazdaságba.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke többek között arról beszélt, hogy a sience parkok beilleszthetőek az Óbudai Egyetem campusfejlesztési elképzeléseibe Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon egyaránt, és komoly lehetőségeket jelentenek a települések, a hallgatók, az ipar és az egyetem számára is.
Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park -- Székesfehérvár
A székesfehérvári fejlesztések első ütemeként négy labort adtak át november 21-én az Alba Regia Műszaki Karon (AMK), a Science Park „S” és a „C1” épületeiben, valamint az egyetemi „F” épületben. Prof. Dr. Györök György, az AMK dékánja elmondta, hogy a teljes hálózatban 21 labort létesítenek az egyetem területén. A projekt központi eleme a gazdasági szereplőkkel történő együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés és innováció. A fejlesztések a helyi és regionális gazdasági szereplők bevonásával valósulnak meg 2026. december 31-ig.
A laborokban többek között kutatják, modellezik, fejlesztik és bemutatják az Ipar 4.0 folyamatokat, a modern ipari technológiákat, a robot- és a dróntechnológiát.
Ipar 4.0 labor célja a modern ipari technológiák kutatása, fejlesztése – ismertette Szilágyi Zoltán. Cél a vállalatok számára a különféle technológiai megoldások hozzáférhetővé tétele, esettanulmányok, tesztek, kísérletek elvégzése, készítése. A labor integrálja az automatizálási, mechatronikai és informatikai ismereteket. A labor eszközkészletében megtalálhatóak az összetett mechatronikai állomások mellett a mobil robotika, képfeldolgozás és ipari informatika számos eszköze. A fő kutatási irányok az pari informatika, az adatgyűjtés, a gépi látás, a szenzorhálózatok, a szenzorfúzió és a mobilipari-robotika lesz
A most átadott VR labor ipari környezetben történő munkavégzés modellezésére és vizsgálatára és ilyen VR környezetek szoftverének kialakítására alkalmas – tájékoztatott Nagyné Dr. habil. Hajnal Éva. A számítógépi grafika segítségével, illetve fotós és lézerszkenneres felmérés alapján 3D-modelleket is lehet készíteni, és ezek révén interaktív VR-alkalmazásokat fejleszteni és tesztelni. Virtuális és kevert valóság HMD (Head Mounted Device) eszközöket, Intel Realsense mozgáskövető szenzort, kézi szkennert, nagyobb területek felmérésére alkalmas komplex 360° fotó és lézerszkennert is beszereztek.
A Drónlabort Prof. Dr. Molnár András általános rektorhelyettes mutatta be. A dróntechnológia bemutatására, a légifelvételezéssel nyert távérzékelési adatok feldolgozására és elemzésére, kiértékelésére létrehozott labor többek között támogatja a precíziós mezőgazdálkodás folyamatait, az építőiparban az épületek felmérését 3D-modell létrehozását, az épített infrastruktúrák állapotának felmérését. A fő kutatási irányok a pilóta nélküli légijárművek alkalmazási lehetőségei, robotrepülők, precíziós mezőgazdálkodás, autonóm rendszerek lesznek.
A Robotlabor 10-12 fős hallgatói, kutatói csoportok fogadására alkalmas – fejtette ki Dr. Széll Károly. Felszereltségük lehetővé teszi több jelentős ipari robotgyártó berendezéseinek a megismerését, szoftveres és hardveres tesztelését, illetve lehetőséget biztosít gépilátástesztek, ember-gépkommunikáció, komplex automatizálási és robot biztonsági projektek megvalósítására. A fő kutatási területek a gépi látás, a robot- és kameraintegráció, robotok biztonságtechnikája, összetett robot-feladatvégzés, komplex programozás lesznek.
Jövőipari Tudományos és Innovációs Park – Zsámbék
Az egyetemen folyó, kiemelkedően magas színvonalú szakmai munka párosul egy igen fejlett infrastruktúrával, ezzel jó esély van arra, hogy az Óbudai Egyetem közössége szintet lépjen. A laborfejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók még magasabb szintű képzésben részesüljenek – jelentett ki Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára a zsámbéki fejlesztés első ütemének átadásakor november 22-én.
A laborok kiemelt területei között szerepel a kiberbiztonság, az energetika-energiaközösségek, az AR/VR/XR, egészségügyi, illetve űripari technológiák, valamint a mesterséges intelligencia és okos építészet is – mondta el Dr. Eigner György, a zsámbéki beruházás szakmai munkájáért felelős Neumann János Informatikai kar dékánja. A Zsámbéki Science Park a saját ökoszisztémáját hasznosító vállalkozási portfólió építésére összpontosít, integrálva az Óbuda Egyetem innovációs ökoszisztéma elemeit. Az átadásra kerülő KFI és oktatási infrastruktúra a piaci igényekre és azokra a partnervállalkozásokra összpontosít, amelyek elkötelezték magukat a Parkban való részvétel mellett.
A program során bemutatták a Kiberbiztonsági infrastruktúrát, beleértve a Kiberbiztonsági Oktatóközpontot (cyber range pilot infrastruktúra) és a Kiberbiztonsági Műveleti Központot (Security Operation Center pilot infrastruktúra). Dr. Fleiner Rita a saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú, IoT rendszerre épülő energiaközösségi platformot mutatta be. Szintén e napon adták át az AR/VR/XR pilot kutató-fejlesztő laboratóriumot, mely elsősorban kutatás-fejlesztési célokat szolgál, és kiváló prototipizáló képességekkel rendelkezik.
Prof. Dr. Felde Imre a HoloLens2 fejlesztési eredményeket ismertette, Vincze Miklós a patológiai vizsgálatok virtuális lehetőségeit mutatta be, Eric Noboa pedig PlatyOUs VR-bemutatót tartott.
Okosipari Tudományos Ipari Park – Kaposvár
A kaposvári fejlesztések első ütemeként átadott látogatóközpont és bemutatótér a SMART HOME rendszer IoT eszközeit és alkalmazásait mutatja be, valamint célul tűzte ki egyrészt a hallgatók részére a műszaki képzés népszerűsítését, a figyelemfelkeltést, a tudományos (STEM) terület felé történő vonzás élénkítését, másrészt nyitott laboratórium koncepcióval a SMART megoldások kutatását, biztonságát, egyéni vagy csoportos tesztelését, egyedi technológiák alkalmazás-vizsgálatát, a mobil robottechnológiák megismerését.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Biztonsági Mérnöki Kar dékánja kifejtette: az Óbudai Egyetem Okosipari Tudományos és Innovációs Park kaposvári és budapesti központjainak létrehozásával az egyetem elsődleges célja olyan okosipari kutatás-fejlesztési és innovációs szinergiák alkotása, amelyek Ipar 4.0 fókuszú interdiszciplináris területeket ötvöznek és képesek mindkét régióban az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldására. Ennek keretében a polgári-védelmi technológiák kutatását és fejlesztését biztosító beruházások és az egyediséget hordozó lehetőségek installálását tűzte ki prioritásként. A KTIP olyan innovatív alkalmazott tudományos kutatásokra fókuszál, amelyeknek innovációs hatásai kiterjednek a környezetvédelemre, a smart építészetre, a villamosmérnöki és anyagtudományi kutatásokra, valamint a somogyi régió munkaerőpiaci helyzetének növelésére éppúgy, mint a gazdaság fellendítésére és a védelmi ipar megerősítésére. A KTIP a budapesti kampusz hierarchikus működésével és kollaborációjával virtualizált laboratóriumi és szimulációs környezettel együttműködik a kaposvári kutatási feladatokat megvalósító ipari vállalatokkal, amelyekkel egyedi „smart manufacturing” konstrukciót alakít ki.
Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködéseket helyezi a kormány a magyar innováció politika fókuszába. Az innovációval foglalkozó vállalatoknak mindössze 11 százaléka működik együtt felsőoktatási intézményekkel. egyetemekkel. A cél, hogy 2030-ig legalább 25 százalékkal emeljék ezt a mutatót. Az együttműködés kitűnő terei lehetnek a Science Parkok, és a kooperációkból származó innovációk, a triple helix modell összes szereplője, így az államnak, az egyetemeknek és a vállalatoknak számára is előnyt jelentenek majd. Az innovációkból származó bevételek növelik az oktatásra és kutatásokra visszafordítható források összegét. A globális versenyképességünkben meghatározó szerepe van az innovációnak és a tudásnak, illetve a magyar társadalom jólétét szolgálják a gazdasági és társadalmi eredmények. A továbbiakban is elkötelezettek vagyunk a Science Parkok fejlesztése mellett.
A továbbiakban Prof. Dr. Rajnai Zoltán a drón-mobil robot kooperációs fejlesztési projektet ismertette. A kutatás-fejlesztés eredményeképpen bemutatta a drónok és a terepen könnyen mozgó mobil robotok kooperációjával kifejlesztett, adatvizualizációs eljárásokkal támogatott lőszer- és robbanóanyagok felderítési eljárást is. A Smart Home labor bemutatása során Kálmán Gergely elmondta.
Eszes Tamás, az OX-IT Kft. munkatársa a betegmonitorozó rendszer-fejlesztés részleteit ismertette.
A látogatóközpont bemutatók, szakmai rendezvények helyszínéül is szolgál. A bemutató- és kiállító tér egyben fejlesztési laboratórium is, ahol az ipari partnerek bevonásával folynak fejlesztési programok. A társadalmasítás, az ipari és gyártási folyamatok bemutatása fontos a kialakítandó együttműködések és a lakossági érdeklődés fenntartása szempontjából. A látogatóközpont egyúttal nyitott laboratóriumként is működik, várják a lakossági, ipari partnerek érdeklődését, rendelkezésre bocsájtja képességeit és kapacitásait, hogy támogassa az egyéni érdeklődőket, éppúgy, mint az ipar 4.0 rendszer iránt érdeklődő vállalatokat, vállalkozásokat a digitalizációs stratégiák kialakításában és megvalósításában.
A látogatótérben korszerű SMART HOME eszközök, látványos robottechnológiák, beteg-monitorozó rendszerek, színtévesztők tesztelésére alkalmas berendezések segítik a tájékozódást a korszerű technológiák között - mondta el Dr. habil. Laufer Edit.
Prof. Dr. Kovács Levente rektor meghívására üzbég és kazah partneregyetemek küldöttségei érkeztek, és minden, az Egyetem Napjához kapcsolódó rendezvényen, így a laborátadókon is részt vettek.
Elmondta: az Óbudai Egyetem sience parkjait az úgynevezett „digital twin”, azaz „digitális iker” elképzelésben kívánják megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a beruházás helyszínén épülő csarnokok lesznek az alkotóműhelyek, emellé pedig az egyetemről kikerülő fiatal, tehetséges mérnökök adják a tudást, a szellemi tőkét. Így az Óbudai Egyetem fejlesztési elképzelései egyesülnek az ipari szereplők által vezérelt innovációs célokkal. A cégek megrendelik azokat a lehetséges ötleteket, melyeket az épülő gyárterületen fognak megvalósítani.
Az a kormány célja, hogy az egyetemek a gazdasági és társadalmi átalakulás motorjai legyenek, a gazdasággal együttműködve pedig jelentősen növeljék Magyarország versenyképességét – hangsúlyozta Varga Mihály. A tárcavezető fontos mérföldkőnek nevezte a székesfehérvári beruházást, méltatva, hogy a fejlesztések szervesen beépülnek a gazdaságba.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke többek között arról beszélt, hogy a sience parkok beilleszthetőek az Óbudai Egyetem campusfejlesztési elképzeléseibe Székesfehérváron, Kaposváron és Zsámbékon egyaránt, és komoly lehetőségeket jelentenek a települések, a hallgatók, az ipar és az egyetem számára is.
Mechatronikai Tudományos és Innovációs Park -- Székesfehérvár
A székesfehérvári fejlesztések első ütemeként négy labort adtak át november 21-én az Alba Regia Műszaki Karon (AMK), a Science Park „S” és a „C1” épületeiben, valamint az egyetemi „F” épületben. Prof. Dr. Györök György, az AMK dékánja elmondta, hogy a teljes hálózatban 21 labort létesítenek az egyetem területén. A projekt központi eleme a gazdasági szereplőkkel történő együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés és innováció. A fejlesztések a helyi és regionális gazdasági szereplők bevonásával valósulnak meg 2026. december 31-ig.
A laborokban többek között kutatják, modellezik, fejlesztik és bemutatják az Ipar 4.0 folyamatokat, a modern ipari technológiákat, a robot- és a dróntechnológiát.
Ipar 4.0 labor célja a modern ipari technológiák kutatása, fejlesztése – ismertette Szilágyi Zoltán. Cél a vállalatok számára a különféle technológiai megoldások hozzáférhetővé tétele, esettanulmányok, tesztek, kísérletek elvégzése, készítése. A labor integrálja az automatizálási, mechatronikai és informatikai ismereteket. A labor eszközkészletében megtalálhatóak az összetett mechatronikai állomások mellett a mobil robotika, képfeldolgozás és ipari informatika számos eszköze. A fő kutatási irányok az pari informatika, az adatgyűjtés, a gépi látás, a szenzorhálózatok, a szenzorfúzió és a mobilipari-robotika lesz
A most átadott VR labor ipari környezetben történő munkavégzés modellezésére és vizsgálatára és ilyen VR környezetek szoftverének kialakítására alkalmas – tájékoztatott Nagyné Dr. habil. Hajnal Éva. A számítógépi grafika segítségével, illetve fotós és lézerszkenneres felmérés alapján 3D-modelleket is lehet készíteni, és ezek révén interaktív VR-alkalmazásokat fejleszteni és tesztelni. Virtuális és kevert valóság HMD (Head Mounted Device) eszközöket, Intel Realsense mozgáskövető szenzort, kézi szkennert, nagyobb területek felmérésére alkalmas komplex 360° fotó és lézerszkennert is beszereztek.
A Drónlabort Prof. Dr. Molnár András általános rektorhelyettes mutatta be. A dróntechnológia bemutatására, a légifelvételezéssel nyert távérzékelési adatok feldolgozására és elemzésére, kiértékelésére létrehozott labor többek között támogatja a precíziós mezőgazdálkodás folyamatait, az építőiparban az épületek felmérését 3D-modell létrehozását, az épített infrastruktúrák állapotának felmérését. A fő kutatási irányok a pilóta nélküli légijárművek alkalmazási lehetőségei, robotrepülők, precíziós mezőgazdálkodás, autonóm rendszerek lesznek.
A Robotlabor 10-12 fős hallgatói, kutatói csoportok fogadására alkalmas – fejtette ki Dr. Széll Károly. Felszereltségük lehetővé teszi több jelentős ipari robotgyártó berendezéseinek a megismerését, szoftveres és hardveres tesztelését, illetve lehetőséget biztosít gépilátástesztek, ember-gépkommunikáció, komplex automatizálási és robot biztonsági projektek megvalósítására. A fő kutatási területek a gépi látás, a robot- és kameraintegráció, robotok biztonságtechnikája, összetett robot-feladatvégzés, komplex programozás lesznek.
Jövőipari Tudományos és Innovációs Park – Zsámbék
Az egyetemen folyó, kiemelkedően magas színvonalú szakmai munka párosul egy igen fejlett infrastruktúrával, ezzel jó esély van arra, hogy az Óbudai Egyetem közössége szintet lépjen. A laborfejlesztések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók még magasabb szintű képzésben részesüljenek – jelentett ki Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkára a zsámbéki fejlesztés első ütemének átadásakor november 22-én.
A laborok kiemelt területei között szerepel a kiberbiztonság, az energetika-energiaközösségek, az AR/VR/XR, egészségügyi, illetve űripari technológiák, valamint a mesterséges intelligencia és okos építészet is – mondta el Dr. Eigner György, a zsámbéki beruházás szakmai munkájáért felelős Neumann János Informatikai kar dékánja. A Zsámbéki Science Park a saját ökoszisztémáját hasznosító vállalkozási portfólió építésére összpontosít, integrálva az Óbuda Egyetem innovációs ökoszisztéma elemeit. Az átadásra kerülő KFI és oktatási infrastruktúra a piaci igényekre és azokra a partnervállalkozásokra összpontosít, amelyek elkötelezték magukat a Parkban való részvétel mellett.
A program során bemutatták a Kiberbiztonsági infrastruktúrát, beleértve a Kiberbiztonsági Oktatóközpontot (cyber range pilot infrastruktúra) és a Kiberbiztonsági Műveleti Központot (Security Operation Center pilot infrastruktúra). Dr. Fleiner Rita a saját fejlesztésű, mesterséges intelligencia alapú, IoT rendszerre épülő energiaközösségi platformot mutatta be. Szintén e napon adták át az AR/VR/XR pilot kutató-fejlesztő laboratóriumot, mely elsősorban kutatás-fejlesztési célokat szolgál, és kiváló prototipizáló képességekkel rendelkezik.
Prof. Dr. Felde Imre a HoloLens2 fejlesztési eredményeket ismertette, Vincze Miklós a patológiai vizsgálatok virtuális lehetőségeit mutatta be, Eric Noboa pedig PlatyOUs VR-bemutatót tartott.
Okosipari Tudományos Ipari Park – Kaposvár
A kaposvári fejlesztések első ütemeként átadott látogatóközpont és bemutatótér a SMART HOME rendszer IoT eszközeit és alkalmazásait mutatja be, valamint célul tűzte ki egyrészt a hallgatók részére a műszaki képzés népszerűsítését, a figyelemfelkeltést, a tudományos (STEM) terület felé történő vonzás élénkítését, másrészt nyitott laboratórium koncepcióval a SMART megoldások kutatását, biztonságát, egyéni vagy csoportos tesztelését, egyedi technológiák alkalmazás-vizsgálatát, a mobil robottechnológiák megismerését.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán, a Bánki Donát Biztonsági Mérnöki Kar dékánja kifejtette: az Óbudai Egyetem Okosipari Tudományos és Innovációs Park kaposvári és budapesti központjainak létrehozásával az egyetem elsődleges célja olyan okosipari kutatás-fejlesztési és innovációs szinergiák alkotása, amelyek Ipar 4.0 fókuszú interdiszciplináris területeket ötvöznek és képesek mindkét régióban az ipari partnerekkel közös kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok megoldására. Ennek keretében a polgári-védelmi technológiák kutatását és fejlesztését biztosító beruházások és az egyediséget hordozó lehetőségek installálását tűzte ki prioritásként. A KTIP olyan innovatív alkalmazott tudományos kutatásokra fókuszál, amelyeknek innovációs hatásai kiterjednek a környezetvédelemre, a smart építészetre, a villamosmérnöki és anyagtudományi kutatásokra, valamint a somogyi régió munkaerőpiaci helyzetének növelésére éppúgy, mint a gazdaság fellendítésére és a védelmi ipar megerősítésére. A KTIP a budapesti kampusz hierarchikus működésével és kollaborációjával virtualizált laboratóriumi és szimulációs környezettel együttműködik a kaposvári kutatási feladatokat megvalósító ipari vállalatokkal, amelyekkel egyedi „smart manufacturing” konstrukciót alakít ki.
Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az egyetemek és a vállalatok közötti együttműködéseket helyezi a kormány a magyar innováció politika fókuszába. Az innovációval foglalkozó vállalatoknak mindössze 11 százaléka működik együtt felsőoktatási intézményekkel. egyetemekkel. A cél, hogy 2030-ig legalább 25 százalékkal emeljék ezt a mutatót. Az együttműködés kitűnő terei lehetnek a Science Parkok, és a kooperációkból származó innovációk, a triple helix modell összes szereplője, így az államnak, az egyetemeknek és a vállalatoknak számára is előnyt jelentenek majd. Az innovációkból származó bevételek növelik az oktatásra és kutatásokra visszafordítható források összegét. A globális versenyképességünkben meghatározó szerepe van az innovációnak és a tudásnak, illetve a magyar társadalom jólétét szolgálják a gazdasági és társadalmi eredmények. A továbbiakban is elkötelezettek vagyunk a Science Parkok fejlesztése mellett.
A továbbiakban Prof. Dr. Rajnai Zoltán a drón-mobil robot kooperációs fejlesztési projektet ismertette. A kutatás-fejlesztés eredményeképpen bemutatta a drónok és a terepen könnyen mozgó mobil robotok kooperációjával kifejlesztett, adatvizualizációs eljárásokkal támogatott lőszer- és robbanóanyagok felderítési eljárást is. A Smart Home labor bemutatása során Kálmán Gergely elmondta.
Eszes Tamás, az OX-IT Kft. munkatársa a betegmonitorozó rendszer-fejlesztés részleteit ismertette.
A látogatóközpont bemutatók, szakmai rendezvények helyszínéül is szolgál. A bemutató- és kiállító tér egyben fejlesztési laboratórium is, ahol az ipari partnerek bevonásával folynak fejlesztési programok. A társadalmasítás, az ipari és gyártási folyamatok bemutatása fontos a kialakítandó együttműködések és a lakossági érdeklődés fenntartása szempontjából. A látogatóközpont egyúttal nyitott laboratóriumként is működik, várják a lakossági, ipari partnerek érdeklődését, rendelkezésre bocsájtja képességeit és kapacitásait, hogy támogassa az egyéni érdeklődőket, éppúgy, mint az ipar 4.0 rendszer iránt érdeklődő vállalatokat, vállalkozásokat a digitalizációs stratégiák kialakításában és megvalósításában.
A látogatótérben korszerű SMART HOME eszközök, látványos robottechnológiák, beteg-monitorozó rendszerek, színtévesztők tesztelésére alkalmas berendezések segítik a tájékozódást a korszerű technológiák között - mondta el Dr. habil. Laufer Edit.
Prof. Dr. Kovács Levente rektor meghívására üzbég és kazah partneregyetemek küldöttségei érkeztek, és minden, az Egyetem Napjához kapcsolódó rendezvényen, így a laborátadókon is részt vettek.
