Dr. Domonkos Sándor 1931-ben született Gyömrőn. Villamosmérnöki oklevelét 1953-ban szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetemen. Közvetlenül a végzés után Dr. Verebély László professzor mellé került tanársegédnek a BME Villamosmérnöki Kar Villamos Művek Tanszékére.

1960-tól adjunktusként vett részt az oktató-kutató munkában. Dr. Eisler János professzor vezetésével, valamint akkori munkatársaival dolgozta ki a Villamos kapcsolókészülékek és a Villamos hőtechnika tantárgyak tananyagát. Emellett elkészítették a „Kapcsolási folyamatok” jegyzetet, kialakították a laborméréseket valamint létrehozták az önálló kapcsolóberendezések csoportot. 1966-ban megvédte „A villamos ívek mozgása a Deion-lemezek közelében” című kandidátusi értekezését, amellyel műszaki doktori címet szerzett, és egyetemi docensi kinevezést kapott. Ezt követően a főiskola vezetősége megbízta a Villamos Berendezések Osztály vezetésével, majd 1966-tól ellátta a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettesi feladatait is. Számos doktorandusz témavezetését vállalta, ezen kívül a Tudományos Minősítő Bizottság Energetikai Szakbizottságának, a MTESZ Központi Oktatási Bizottságának is tagja volt. 1974-ben az MM kinevezte a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola főigazgatójának. 1986-ig vezette a főiskolát, emellett igazgatója volt az Automatika és Berendezések Intézetnek. Szakmai vezetésével kialakították a szaküzemmérnök képzést, a tu­dományos konferenciák évenkénti rendszerét, a főigazgatók évenkénti találkozóját. Főigaz­gatósága alatt intenzív kapcsolat alakult ki a Főiskola és Wilhelmshaven, Furtwangen (NSZK) Hamilton (CDN) főiskolái között. 1986-ban Dr. Sima Dezsővel létrehozták a főiskolai Műszaki informatika szakot. 1987-től 1992-ig vendégprofesszorként oktatott Furtwangenben. 1993-ban nyugállományba vonult, de előadóként továbbra is aktív szerepet vállalt az Elektrotechnika tantárgy oktatásában. Számos főiskolai jegyzet szerzője és társszerzője volt.

Nyugodjék békében!