Gábor Dénes-díjasok klubja az űrtechnológiáról
A magyar űrtechnológiában elért eredményekről, az űrben végzett gyógyszerkutatásokról és növénytermesztési lehetőségekről szólt a Gábor Dénes-díjasok klubjának június 1-jei összejövetele. Az előadássorozatnak minden hónap utolsó csütörtökén az Óbudai Egyetem ad otthont.
Dr. Fári Miklós Gábor kertészmérnök, biotechnológus (Debreceni Egyetem MÉK, Alkalmazott Növénybiológiai Tanszék) „The wheat problem” 2050. Az űrbeli növénytermesztés jelene és perspektívái a biotechnológus szemével” címmel tartott előadást.
Kifejtették: „A The wheat problem” az egyik elfelejtett, ám talán az egyik legfontosabb, valaha elhangzott, leírt mezőgazdaság-tudományi előadás és tanulmány címe 1898-ból. Egy híres angol fizikus, Sir William Crookes mondta el Bristolban egy előadáson és írta meg egy formabontó tudományos esszében. A tanulmány alapjaiban kavarta fel a világ tudós köreit. Felmerült, hogyan lehet a jövőben megoldani a világ élelmezését a tudomány, azon belül is a kémia és a fizika segítségével? Az előadás felvetette a kérdést, hogy a légköri nitrogén lehet-e - azaz, maga a levegő - a megújítható forrása az akkor már kifogyóban lévő chilei salétromnak, a hanyatló búza termésátlagokra való tekintettel? A problémát a Haber-Bosch szintézis felfedezése oldotta meg, közel 15 évvel később, amiért két Nobel-díj is járt. Azóta eltelt 125 év. A potenciális űrnövény-előállítás, nemesítés és az űrnövénytermesztés kutatása a mai kor embere számára a hasonló kihívásokra adandó válaszként is értelmezhető. Az előadás során bemutatták a terület nemzetközi helyzetét, beleértve a leendő űrmissziók célját és mai űrnövény-biológia élvonalbeli eszközeit. Például érintették az épület-integrált mezőgazdaság mai helyzetét. Emellett a hallgatóság megismerhette a 2017-ben megkezdett Biodrome Debrecen programot, az ott folytatott bioregenerációs élettámogató kutatásokat, továbbá a magyar űrpaprika nemesítés eredményeit és a különböző hazai űrnövény-kutató eszközök fejlesztésének a helyzetét.
Solymosi János villamosmérnök, a BHE Bonn Hungary űrtechnológiai igazgatója a magyar űrtechnológiai eredményekről, a mélyűri kommunikációról beszélt. Az előadásban ismertette a Deep Space fogalmát, fontossága, a mélyűri kommunikáció által támasztott műszaki és technológiai kihívásokat, az alkalmazott csúcstechnológiákat, megoldásokat és a területen elért hazai eredményeket, nemzetközi elismeréseket és a továbbfejlődés távlatait.
Dr. Darvas Ferenc vegyészmérnök, a ThalesNano Nanotechnológiai Kutató - Fejlesztő Zrt. elnöke „A világűrben végzett gyógyszerkutatás eredményeiről, perspektíváiról tartott előadást egy magyar kezdeményezésű kutatási projekt példáján keresztül.
Kifejtették: „A The wheat problem” az egyik elfelejtett, ám talán az egyik legfontosabb, valaha elhangzott, leírt mezőgazdaság-tudományi előadás és tanulmány címe 1898-ból. Egy híres angol fizikus, Sir William Crookes mondta el Bristolban egy előadáson és írta meg egy formabontó tudományos esszében. A tanulmány alapjaiban kavarta fel a világ tudós köreit. Felmerült, hogyan lehet a jövőben megoldani a világ élelmezését a tudomány, azon belül is a kémia és a fizika segítségével? Az előadás felvetette a kérdést, hogy a légköri nitrogén lehet-e - azaz, maga a levegő - a megújítható forrása az akkor már kifogyóban lévő chilei salétromnak, a hanyatló búza termésátlagokra való tekintettel? A problémát a Haber-Bosch szintézis felfedezése oldotta meg, közel 15 évvel később, amiért két Nobel-díj is járt. Azóta eltelt 125 év. A potenciális űrnövény-előállítás, nemesítés és az űrnövénytermesztés kutatása a mai kor embere számára a hasonló kihívásokra adandó válaszként is értelmezhető. Az előadás során bemutatták a terület nemzetközi helyzetét, beleértve a leendő űrmissziók célját és mai űrnövény-biológia élvonalbeli eszközeit. Például érintették az épület-integrált mezőgazdaság mai helyzetét. Emellett a hallgatóság megismerhette a 2017-ben megkezdett Biodrome Debrecen programot, az ott folytatott bioregenerációs élettámogató kutatásokat, továbbá a magyar űrpaprika nemesítés eredményeit és a különböző hazai űrnövény-kutató eszközök fejlesztésének a helyzetét.
Solymosi János villamosmérnök, a BHE Bonn Hungary űrtechnológiai igazgatója a magyar űrtechnológiai eredményekről, a mélyűri kommunikációról beszélt. Az előadásban ismertette a Deep Space fogalmát, fontossága, a mélyűri kommunikáció által támasztott műszaki és technológiai kihívásokat, az alkalmazott csúcstechnológiákat, megoldásokat és a területen elért hazai eredményeket, nemzetközi elismeréseket és a továbbfejlődés távlatait.
Dr. Darvas Ferenc vegyészmérnök, a ThalesNano Nanotechnológiai Kutató - Fejlesztő Zrt. elnöke „A világűrben végzett gyógyszerkutatás eredményeiről, perspektíváiról tartott előadást egy magyar kezdeményezésű kutatási projekt példáján keresztül.
