Átvette igazoló oklevelét az ÓE két új nagydoktora
Az Óbudai Egyetemről Prof. Dr. Péntek Márta és Prof. Dr. Simon Gyula szerezte meg 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat nagydoktori disszertációban összegző, eredményeik kiemelt részét sikeresen megvédő kutatók március 28-án vehették át az MTA Székház Dísztermében a rangos cím megszerzését igazoló oklevelet.
„Az MTA doktora cím Akadémiánk egyik legnagyobb becsben tartott, hagyományos értéke" – mondta köszöntőjében Prof. Dr. Freund Tamás. Az MTA elnöke idézte az Akadémia küldetését, amely kimondja: „az MTA doktora cím független, országosan egységes, magasan kvalifikált szakértők által végzett, nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújt.”
Prof. Dr. Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke azt emelte ki, hogy az MTA doktora cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést.
Prof. Dr. Kollár László Péter az MTA főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy az MTA új doktorait a megtisztelő cím további aktivitásra sarkallja nem csupán egy szakterület kiválóságaként, hanem tudományszervezőként és tudomány-népszerűsítőként is.
A tavaly nagydoktori címet szerzett magyar kutatók között ott volt az Óbudai Egyetem két munkatársa, Prof. Dr. Péntek Márta, az ÓE EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) professzora, valamint Dr. Simon Gyula, az ÓE Alba Regia Műszaki Kar Mérnöki Intézetének egyetemi tanára.
Prof. Dr. Péntek Márta akadémiai doktori értekezésének középpontjában a krónikus betegségek okozta egészségi állapot, életminőség, munkaképesség-változások, valamint a terápiák által elérhető egészségjavulás mérése és értékelése áll. A betegek és hozzátartozóik, valamint a társadalom nézőpontjából vizsgálta az egészséggel összefüggő életminőséget és jóllétet. Olyan megbízható, a betegek beszámolóin alapuló, hiteles mércék kifejlesztését és hazai adaptálását valósította meg, amelyek lehetővé teszik a krónikus betegségek okozta terhek sztenderd mérését és értékelését a betegek és az őket segítő családtagok körében. A krónikus betegségekben mért eredmények értékeléséhez széles körű, népegészségügyi jelentőségű lakossági felmérései adnak összehasonlítási alapot. Kutatásai betekintést nyújtanak a páciensek egészséggel kapcsolatos szubjektív elgondolásaiba és értékrendjébe, az egészségügyi ellátások során szerzett tapasztalataiba, amelyek meghatározók lehetnek az egészséggel és a terápiában való részvételükkel kapcsolatos döntéseik szempontjából. Módszertani fejlesztései nemzetközi szinten is újszerű megközelítésmóddal gazdagították az egészségnyereség-mérés lehetőségeit. Kutatásai Magyarországot vezető helyzetbe hozták a kelet-közép-európai régióban, és Európa élvonalába emelték az életminőség-mérés területén. Eredményei jól hasznosíthatók a tudományos alapokon nyugvó mindennapi orvosi gyakorlatban, a klinikai vizsgálatokban, a szakmai és finanszírozói döntésekben, s ezáltal segítik a gyógyítás fő célját, a jobb egészség elérését.
Prof. Dr. Simon Gyula akadémiai doktori értekezésében két, a mérnöki gyakorlat szempontjából egyaránt fontos tématerülettel foglalkozik. Ezek a periodikus gerjesztéssel végrehajtott frekvenciatartománybeli rendszer-identifikáció, valamint a futási időt felhasználó pozícióbecslési feladat megoldása több szenzor együttes alkalmazásával. Az első tématerületen a dolgozat új, a számítási és tárolási igény szempontjából egyaránt hatékony és robusztus eljárást javasolt ismeretlen frekvenciájú szinuszos gerjesztésre adott válasz spektrumának becslésére. A második tématerületen a konszenzusfüggvény bevezetésével és meghatározásának kidolgozásával új, a szenzorhibákkal szemben nagymértékben robusztus megoldást dolgozott ki egy diszkrét eseményű jelforrás (például lövések) pozíciójának becslésére. A módszert általánosította folytonos jelforrás (például beszédhang) lokalizációjára és az irányszöget is figyelembe vevő esetre. Az értekezésben tárgyalt módszerek helyességét és hatékonyságát szimulációs eljárással és kísérletekkel támasztotta alá. A megoldások ipari projektekben, szabadalom formájában, továbbá nemzetközi versenyen is sikeresnek bizonyultak, egyes eljárások bekerültek a mérnöki gyakorlatban elterjedt, tudományos számításokat támogató fejlesztőkörnyezet egyik kiegészítésébe is.
Az egyetem két, tavaly nagydoktori címet szerzett munkatársáról korábban is hírt adtunk: Prof. Dr. Péntek Mártával a 2022. áprilisi, Prof. Dr. Simon Gyulával a 2023. februári Egyetemi Hírmondóban olvashatták intrejúnkat.
mta/óe
Fotók: MTA
Prof. Dr. Benkő Elek akadémikus, az MTA Doktori Tanácsa elnöke azt emelte ki, hogy az MTA doktora cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést.
Prof. Dr. Kollár László Péter az MTA főtitkára annak a reményének adott hangot, hogy az MTA új doktorait a megtisztelő cím további aktivitásra sarkallja nem csupán egy szakterület kiválóságaként, hanem tudományszervezőként és tudomány-népszerűsítőként is.
A tavaly nagydoktori címet szerzett magyar kutatók között ott volt az Óbudai Egyetem két munkatársa, Prof. Dr. Péntek Márta, az ÓE EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont (HECON) professzora, valamint Dr. Simon Gyula, az ÓE Alba Regia Műszaki Kar Mérnöki Intézetének egyetemi tanára.
Prof. Dr. Péntek Márta akadémiai doktori értekezésének középpontjában a krónikus betegségek okozta egészségi állapot, életminőség, munkaképesség-változások, valamint a terápiák által elérhető egészségjavulás mérése és értékelése áll. A betegek és hozzátartozóik, valamint a társadalom nézőpontjából vizsgálta az egészséggel összefüggő életminőséget és jóllétet. Olyan megbízható, a betegek beszámolóin alapuló, hiteles mércék kifejlesztését és hazai adaptálását valósította meg, amelyek lehetővé teszik a krónikus betegségek okozta terhek sztenderd mérését és értékelését a betegek és az őket segítő családtagok körében. A krónikus betegségekben mért eredmények értékeléséhez széles körű, népegészségügyi jelentőségű lakossági felmérései adnak összehasonlítási alapot. Kutatásai betekintést nyújtanak a páciensek egészséggel kapcsolatos szubjektív elgondolásaiba és értékrendjébe, az egészségügyi ellátások során szerzett tapasztalataiba, amelyek meghatározók lehetnek az egészséggel és a terápiában való részvételükkel kapcsolatos döntéseik szempontjából. Módszertani fejlesztései nemzetközi szinten is újszerű megközelítésmóddal gazdagították az egészségnyereség-mérés lehetőségeit. Kutatásai Magyarországot vezető helyzetbe hozták a kelet-közép-európai régióban, és Európa élvonalába emelték az életminőség-mérés területén. Eredményei jól hasznosíthatók a tudományos alapokon nyugvó mindennapi orvosi gyakorlatban, a klinikai vizsgálatokban, a szakmai és finanszírozói döntésekben, s ezáltal segítik a gyógyítás fő célját, a jobb egészség elérését.
Prof. Dr. Simon Gyula akadémiai doktori értekezésében két, a mérnöki gyakorlat szempontjából egyaránt fontos tématerülettel foglalkozik. Ezek a periodikus gerjesztéssel végrehajtott frekvenciatartománybeli rendszer-identifikáció, valamint a futási időt felhasználó pozícióbecslési feladat megoldása több szenzor együttes alkalmazásával. Az első tématerületen a dolgozat új, a számítási és tárolási igény szempontjából egyaránt hatékony és robusztus eljárást javasolt ismeretlen frekvenciájú szinuszos gerjesztésre adott válasz spektrumának becslésére. A második tématerületen a konszenzusfüggvény bevezetésével és meghatározásának kidolgozásával új, a szenzorhibákkal szemben nagymértékben robusztus megoldást dolgozott ki egy diszkrét eseményű jelforrás (például lövések) pozíciójának becslésére. A módszert általánosította folytonos jelforrás (például beszédhang) lokalizációjára és az irányszöget is figyelembe vevő esetre. Az értekezésben tárgyalt módszerek helyességét és hatékonyságát szimulációs eljárással és kísérletekkel támasztotta alá. A megoldások ipari projektekben, szabadalom formájában, továbbá nemzetközi versenyen is sikeresnek bizonyultak, egyes eljárások bekerültek a mérnöki gyakorlatban elterjedt, tudományos számításokat támogató fejlesztőkörnyezet egyik kiegészítésébe is.
Az egyetem két, tavaly nagydoktori címet szerzett munkatársáról korábban is hírt adtunk: Prof. Dr. Péntek Mártával a 2022. áprilisi, Prof. Dr. Simon Gyulával a 2023. februári Egyetemi Hírmondóban olvashatták intrejúnkat.
mta/óe
Fotók: MTA
