Nem számít, hogy hol kezded, csak az, hogy kezdd el!
Pakucs János, Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke március 29-én az EKIK-napok keretében tartott előadást az Óbudai Egyetemen. Korábban a Magyar Szénhidrogénipari Kutató- és Fejlesztő Intézet, majd 1990-től 2013-ig az Olajterv Holding ügyvezető igazgatója, majd az Olajterv eszközkezelő és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. A Magyar Innovációs Szövetség alapító elnöke volt 1990 és 2007 között, illetve az Innostart, a Pro Progressio Alapítvány elnöke, valamint az MGYOSZ elnökségi tagja, Mérnöki Akadémia tagja, Magyar Tehetséggondozó Szervezetek Szövetségének alelnöke. Több mint 90 publikáció, számos tanulmány és 5 szakkönyv szerzője, szerkesztője. Az EKIK-napokon elhangzott gondolatait szerkesztett formában adjuk közre.
„Nem számít, hogy hol kezded, csak az, hogy kezdd el – ezt a tanácsot a kreatív munka elkezdésére Scott Berkun az Innováció mítosza című remek könyvében olvastam. A mai rendezvény is egy ilyen felhívás: kezdjenek hozzá a kreatív munkához, találjanak hozzá inspiráló közeget!
Kezdjenek hozzá, létrehozni, megalkotni, teremteni valamit. Érdekeset, újat, hasznosat! Az innovációt úgy hívják teremtő rombolás!
Berkun előbb említett könyvét elsősorban az innovációt minden második mondatukban emlegetőknek ajánlom, bár mindenkinek hasznos olvasmány. Ő egyebekben a Google Internet Explorer fejlesztője volt 1994 és 1999 között, úgy hogy van némi tényleges gyakorlata az élvonalbeli fejlesztésben és vállalkozásban. A továbbiakban is fogok tőle idézni néhány gondolatot, ami talán hasznos lehet mindenkinek, aki hozzákezd a kreatív munkához, amire a mai rendezvény is biztat mindenkit.
Hogy mi is az innováció? Sok fajta megfogalmazás van , a bevezetőben hivatalos definíciot is hallottunk Rektorhelyettes úrtól. Az én felfogásom egyfajta magatartás, az újítás szellemisége, a jobb megoldások állandó keresése, olyan tudományos-kutatói-vállalkozói gondolkodásmód, amely meglátja, megragadja a lehetőséget a kreatív munkára és hasznot hoz a gazdaság és társadalom egészére.
De hogy is fogalmazta meg? Kreativitás akkor jön létre, amikor egy álmodozás találkozik egy cselekvéssel. Innováció jön létre, ha a kreativitás találkozik a tőkével.
Hogy változott-e ez a fogalom és szerepe az idők folyamán? Változott, mint minden, de a lényeg, ismét Berkunt idézve: „significant positive change”, azaz a „szignifikáns pozitív változtatás” valójában változatlan.
Az emberek elvárásai azonban nagyot változtak: olyan sokat kaptunk eddig a tudománytól és az erre alapozott innovációtól, hogy ma szinte már mindenhatónak gondoljuk.
De mik az innováció indítékai? Ma bizonyára sokan azt válaszolnák erre, hogy a pénz. Ez részben igaz, mert mára annyit és annyian hangozatták ezt, hogy nagyon sokan azt gondolják, hogy ez az egyetlen indíték. Korábban biztosan nagyobb szerepet kaptak más indítékok is.
Érdemes elgondolkodni azon is, amit Berkun ír az innováció indítékairól: A Taj Mahal létrehozását a szomorúság, az Empire State Buildingét az ego, a Brooklyn Hidét a büszkeség motiválta, és folytathatnám…„Nevezz meg bármilyen érzelmet, motivációt vagy helyzetet és találni fogunk egy innovációt, amely ebből fakad.” Írja. A siker keresése, az elismertség keresése, összességében a boldogság tudatot eredményez.
Valóban nagyon sok minden motiválja a kreativitást, mégis talán van néhány olyan elem, ami kiemelhető. Berkun könyvében hat kategóriát, elemet nevez legfontosabbnak:
A fenti hat kihívásnak való megfelelés az egyes kihívások 50%-os sikerrátája mellett (ami nagyon baráti) összességében 1%-os siker-arányt eredményez! Az igazi innováció tehát kockázat nélkül elképzelhetetlen.
Ezért kedves kollégák azt kívánom, hogy soha ne adják fel!
A fiatalokat az alkotó, teremtő erő, a kutatás világába inspirálni elsősorban az Önök feladata. Én arra biztatom Önöket, hogy ebben a kihívásokkal és változásokkal teli világban ne féljenek a fiatalokat bátran kérdésekre inspirálni, a világ kérdéseire, kihívásaira pedig bátor, nyílt, egyenes, kötöttségektől mentes, új válaszokat adni. Ne féljenek újítani és intellektuálisan falakat törni. Hiszen az igazi innováció az áttöréseken alapul. De ne is áltassák őket! Az igazi áttörésekből kevés van, komoly munka és - valljuk be - szerencse kérdése is. De meg kell próbálni.
Kedves Jelelévők! Kedves Fiatalok!
Hiszek abban, hogy a mai ifjak között is lehet egy Newton, Darwin, Szentgyörgyi Albert, de jó, hogy napjaink hazai élvonalbeli kutatósztárjai közül is tudunk példaképeket megnevezni. Csak bátorság és munka kérdése, hogy a tanítványok meghaladják mestereiket.
Remélem, hogy a bátorságuk megvan. A munkát is tegyék mellé, és akkor a jövőt maguk írják!
Sok sikert ehhez a nagyszerű feladathoz és sok sikert ehhez a mai tanácskozáshoz!
Címlapkép forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Kezdjenek hozzá, létrehozni, megalkotni, teremteni valamit. Érdekeset, újat, hasznosat! Az innovációt úgy hívják teremtő rombolás!
Berkun előbb említett könyvét elsősorban az innovációt minden második mondatukban emlegetőknek ajánlom, bár mindenkinek hasznos olvasmány. Ő egyebekben a Google Internet Explorer fejlesztője volt 1994 és 1999 között, úgy hogy van némi tényleges gyakorlata az élvonalbeli fejlesztésben és vállalkozásban. A továbbiakban is fogok tőle idézni néhány gondolatot, ami talán hasznos lehet mindenkinek, aki hozzákezd a kreatív munkához, amire a mai rendezvény is biztat mindenkit.
Hogy mi is az innováció? Sok fajta megfogalmazás van , a bevezetőben hivatalos definíciot is hallottunk Rektorhelyettes úrtól. Az én felfogásom egyfajta magatartás, az újítás szellemisége, a jobb megoldások állandó keresése, olyan tudományos-kutatói-vállalkozói gondolkodásmód, amely meglátja, megragadja a lehetőséget a kreatív munkára és hasznot hoz a gazdaság és társadalom egészére.
De hogy is fogalmazta meg? Kreativitás akkor jön létre, amikor egy álmodozás találkozik egy cselekvéssel. Innováció jön létre, ha a kreativitás találkozik a tőkével.
Hogy változott-e ez a fogalom és szerepe az idők folyamán? Változott, mint minden, de a lényeg, ismét Berkunt idézve: „significant positive change”, azaz a „szignifikáns pozitív változtatás” valójában változatlan.
Az emberek elvárásai azonban nagyot változtak: olyan sokat kaptunk eddig a tudománytól és az erre alapozott innovációtól, hogy ma szinte már mindenhatónak gondoljuk.
De mik az innováció indítékai? Ma bizonyára sokan azt válaszolnák erre, hogy a pénz. Ez részben igaz, mert mára annyit és annyian hangozatták ezt, hogy nagyon sokan azt gondolják, hogy ez az egyetlen indíték. Korábban biztosan nagyobb szerepet kaptak más indítékok is.
Érdemes elgondolkodni azon is, amit Berkun ír az innováció indítékairól: A Taj Mahal létrehozását a szomorúság, az Empire State Buildingét az ego, a Brooklyn Hidét a büszkeség motiválta, és folytathatnám…„Nevezz meg bármilyen érzelmet, motivációt vagy helyzetet és találni fogunk egy innovációt, amely ebből fakad.” Írja. A siker keresése, az elismertség keresése, összességében a boldogság tudatot eredményez.
Valóban nagyon sok minden motiválja a kreativitást, mégis talán van néhány olyan elem, ami kiemelhető. Berkun könyvében hat kategóriát, elemet nevez legfontosabbnak:
- Kemény munka egy meghatározott irányban: „Az innovációk többsége egy adott területen egy jól meghatározott probléma megoldásán elkötelezetten és keményen dolgozó emberektől származik.” (egér, televízió, mobiltelefon, fénymásoló)
- Kemény munka irányváltással (Post-it/Artur Fry 3M, teflon). mert egy hirtelen felismerés kemény és elkötelezett munka közben, és nem semmittevő várakozás közben születhet.
- Kíváncsiság. Egy bizonyos ponton a kíváncsiságnak termék lesz az eredménye.
- Gazdagság és pénz. (Edison a businessben katasztrofális volt.) Ma is történik ilyen. fél innovációkat (ötleteket és nem termékeket) próbálnak meg eladni, hogy viselje más a piacra vitel kockázatait.
- A szükség (a kényszer). A szignifikáns pozitív változások jelentős részét olyan emberek hozták létre, akiknek szükségük volt valamire, amit nem találtak készen.
- Az összefüggések felismerése.
A motiváció mellett érdemes áttekinteni, az innováció kihívásait is:
1. Megtalálni az ötletet.
2. Kidolgozni a megoldást. (Az ötlet egy dolog, a működő megoldás egy másik.)
3. Szponzorálás és finanszírozás.
4. Elérni a potenciális felhasználókat (alvó innovációk).
5. A versenytársak kérdése (minden áttörést százak lemaradása kísér).
6. A lámpát égve kell tartani ( bizony ez pénzbe kerül!).
A fenti hat kihívásnak való megfelelés az egyes kihívások 50%-os sikerrátája mellett (ami nagyon baráti) összességében 1%-os siker-arányt eredményez! Az igazi innováció tehát kockázat nélkül elképzelhetetlen.
Ezért kedves kollégák azt kívánom, hogy soha ne adják fel!
A fiatalokat az alkotó, teremtő erő, a kutatás világába inspirálni elsősorban az Önök feladata. Én arra biztatom Önöket, hogy ebben a kihívásokkal és változásokkal teli világban ne féljenek a fiatalokat bátran kérdésekre inspirálni, a világ kérdéseire, kihívásaira pedig bátor, nyílt, egyenes, kötöttségektől mentes, új válaszokat adni. Ne féljenek újítani és intellektuálisan falakat törni. Hiszen az igazi innováció az áttöréseken alapul. De ne is áltassák őket! Az igazi áttörésekből kevés van, komoly munka és - valljuk be - szerencse kérdése is. De meg kell próbálni.
Kedves Jelelévők! Kedves Fiatalok!
Hiszek abban, hogy a mai ifjak között is lehet egy Newton, Darwin, Szentgyörgyi Albert, de jó, hogy napjaink hazai élvonalbeli kutatósztárjai közül is tudunk példaképeket megnevezni. Csak bátorság és munka kérdése, hogy a tanítványok meghaladják mestereiket.
Remélem, hogy a bátorságuk megvan. A munkát is tegyék mellé, és akkor a jövőt maguk írják!
Sok sikert ehhez a nagyszerű feladathoz és sok sikert ehhez a mai tanácskozáshoz!
Címlapkép forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
