A határon túli magyar nyelvű felsőoktatás megerősítéséről egyeztettek
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem volt a házigazdája a Magyar Rektori Konferencia (MRK) őszi plenáris ülésének szeptember 30-án. Prof. Dr. Borhy László, az MRK elnöke, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár (Belügyminisztérium), valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár (Kulturális és Innovációs Minisztérium) azt hangsúlyozták, hogy a Kárpát-medence versenyképességét a magyar nyelvű felsőoktatás további helyben való megerősítésével lehet fejleszteni. Prof. Dr. Kovács Levente, az MRK modellváltó egyetemeit képviselő elnökségi tagja elmondta: az Óbudai Egyetem az elmúlt években már számos olyan gyakorlatot vezetett be, amely a határon túli fiatalok otthoni boldogulását segíti.
A határon túli felsőoktatás a szórvány magyarság megmaradásának egyik legfontosabb záloga – így összegezhető a Magyar Rektori Konferencia Nagyváradon tartott plenáris ülésének a leghangsúlyosabb üzenete. Prof. Dr. Borhy László – aki az ELTE rektoraként látja el az MRK elnöki feladatait – köszöntőjében elmondta, hogy a magyar egyetemek vezetőit tömörítő szervezet mindig is kiemelten foglalkozott a Kárpát-medencei felsőoktatás egységes rendszerként való kezelésével. Nagyváradon immár másodszor szerveztek plenáris ülést, de volt már tanácskozásuk Révkomáromban, Kolozsváron és Szabadkán is.
Dr. Pálfi József a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem rektoraként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek, különös tekintettel a Covid-időszakra áthangolta a határon túli felsőoktatás helyzetét. A Kárpát-medencei magyar nyelvű egyetemeknek még szorosabbra kell fűzniük az együttműködést annak érdekében, hogy a helyben maradást, az itt élő szórvány magyarságnak biztos legyen a jövője. Példaként említette a Pro Bono Publico Konzorciumot, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem a Sapientia Erdélyi Egyetemmel és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettel közösen hoztak létre.
„A nemzetek ereje művelődésüktől és gazdaságától függ” – idézte előadásában Dr. Hankó Balázs Klebelsberg Kunót, a XX. század legjelentősebb kultúrpolitikusát. A felsőoktatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a magyar egyetemek előtt álló feladatokat ismertetve elmondta, hogy a nemzetközi rangsorokban való előrelépés mellett a képzési struktúra átalakítása, a piaci viszonyokhoz igazítása is fontos törekvés.
A külhoni magyar nyelvű oktatás támogatásra is nagy hangsúlyt fektetnek, kiemelve a helyben maradást elősegítő képzések támogatását. Ebben is nagy szerep juthat a magyarországi egyetemeknek, amelyeket arra ösztönöznek, hogy minél több területen indítsanak határon túli magyar régiókban képzéseket. Növelni kell a diplomások arányát abban a képzési szerkezetben, amelyre az egyes régióknak gazdaságilag és társadalmilag a leginkább szüksége van – tette hozzá Hankó Balázs.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium közoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt 12 évben sokat tett azért, hogy erősítse a határon túl élő honfitársainkat abban, hogy magyarul tanulhassanak. A magyar nyelvű óvodai-bölcsődei nevelés mellett kiemelt feladatként említette, hogy a szórványban oktató pedagógusokat a tananyagokhoz való hozzáféréssel és az okostankönyvek fejlesztésével is támogatni kell.
A határon túli magyar felsőoktatás helyzetéről Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Dr. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora, Dr. Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Dr. Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, valamint Prof. Dr. Takács Márta, a szabadkai Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánhelyettese, az Óbudai Egyetem professzora tartottak előadást. Közös mondanivalójuk lényege az volt, hogy rendkívüli módon nyitottak a magyarországi intézményekkel való együttműködésre, és legfontosabb feladatuknak a helyi magyar nyelvű oktatás megerősítését tartják.
Prof. Dr. Kovács Levente elmondta, hogy az Óbudai Egyetem eddig is sokat tett azért, hogy a határon túli képzési területeket elősegítse a műszaki tudományok területén. Régiós helyünket csakis szövetségesekkel tudjuk elérni – húzta alá a rektor, aki szerint csakis nyitott és segítő szándékkal tudjuk térségeinkben tartani a hallgatókat, a jövő értelmiségét. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen gazdaságinformatikus alapképzésben tervezünk együtt nyitni és fejlődni, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetésével közös műszaki képzés indításában gondolkozunk, segítve őket azon törekvésükben is, hogy doktori iskolát tudjanak alapítani. A Selye János Egyetemmel és a Szabadkai Műszaki Főiskolával közösen szintén erősíteni kívánjuk képzési portfólióinkat és bár Kárpátalján nehéz most a helyzet, de nyitottak vagyunk Beregszász irányában is közös lehetőségeket kiépíteni. A pozsonyi és kassai egyetemekkel szintén műszaki értelemben kívánunk közös képzéseket indítani – tette hozzá Prof. Dr. Kovács Levente.
A Tudományos Diákkörök Határok Nélkül (HTDK) nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetséggondozó program. Segíti a határon túli felsőoktatásban a magyar anyanyelvű diákok tehetséggondozását, felhasználva ebben a magyarországi tudományos diákköri mozgalom hat évtizedes hagyományon alapuló kultúráját és eszközrendszerét.
Az Óbudai Egyetem és elődintézménye két évtizede aktív partnere az Erdélyi Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia rendezvénynek. Prof. Dr. Kovács Levente, az intézmény rektoraként írt ma alá a szervezettel és partnerintézményekkel hosszú távú együttműködést a Magyar Rektori Konferencia Nagyváradon rendezett ülése keretében.
Dr. Pálfi József a házigazda Partiumi Keresztény Egyetem rektoraként arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek, különös tekintettel a Covid-időszakra áthangolta a határon túli felsőoktatás helyzetét. A Kárpát-medencei magyar nyelvű egyetemeknek még szorosabbra kell fűzniük az együttműködést annak érdekében, hogy a helyben maradást, az itt élő szórvány magyarságnak biztos legyen a jövője. Példaként említette a Pro Bono Publico Konzorciumot, amelyet a Partiumi Keresztény Egyetem a Sapientia Erdélyi Egyetemmel és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézettel közösen hoztak létre.
„A nemzetek ereje művelődésüktől és gazdaságától függ” – idézte előadásában Dr. Hankó Balázs Klebelsberg Kunót, a XX. század legjelentősebb kultúrpolitikusát. A felsőoktatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a magyar egyetemek előtt álló feladatokat ismertetve elmondta, hogy a nemzetközi rangsorokban való előrelépés mellett a képzési struktúra átalakítása, a piaci viszonyokhoz igazítása is fontos törekvés.
A külhoni magyar nyelvű oktatás támogatásra is nagy hangsúlyt fektetnek, kiemelve a helyben maradást elősegítő képzések támogatását. Ebben is nagy szerep juthat a magyarországi egyetemeknek, amelyeket arra ösztönöznek, hogy minél több területen indítsanak határon túli magyar régiókban képzéseket. Növelni kell a diplomások arányát abban a képzési szerkezetben, amelyre az egyes régióknak gazdaságilag és társadalmilag a leginkább szüksége van – tette hozzá Hankó Balázs.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium közoktatásért felelős államtitkára kiemelte, hogy a magyar kormány az elmúlt 12 évben sokat tett azért, hogy erősítse a határon túl élő honfitársainkat abban, hogy magyarul tanulhassanak. A magyar nyelvű óvodai-bölcsődei nevelés mellett kiemelt feladatként említette, hogy a szórványban oktató pedagógusokat a tananyagokhoz való hozzáféréssel és az okostankönyvek fejlesztésével is támogatni kell.
A határon túli magyar felsőoktatás helyzetéről Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, Dr. Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora, Dr. Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, Dr. Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, valamint Prof. Dr. Takács Márta, a szabadkai Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánhelyettese, az Óbudai Egyetem professzora tartottak előadást. Közös mondanivalójuk lényege az volt, hogy rendkívüli módon nyitottak a magyarországi intézményekkel való együttműködésre, és legfontosabb feladatuknak a helyi magyar nyelvű oktatás megerősítését tartják.
Prof. Dr. Kovács Levente elmondta, hogy az Óbudai Egyetem eddig is sokat tett azért, hogy a határon túli képzési területeket elősegítse a műszaki tudományok területén. Régiós helyünket csakis szövetségesekkel tudjuk elérni – húzta alá a rektor, aki szerint csakis nyitott és segítő szándékkal tudjuk térségeinkben tartani a hallgatókat, a jövő értelmiségét. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen gazdaságinformatikus alapképzésben tervezünk együtt nyitni és fejlődni, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetésével közös műszaki képzés indításában gondolkozunk, segítve őket azon törekvésükben is, hogy doktori iskolát tudjanak alapítani. A Selye János Egyetemmel és a Szabadkai Műszaki Főiskolával közösen szintén erősíteni kívánjuk képzési portfólióinkat és bár Kárpátalján nehéz most a helyzet, de nyitottak vagyunk Beregszász irányában is közös lehetőségeket kiépíteni. A pozsonyi és kassai egyetemekkel szintén műszaki értelemben kívánunk közös képzéseket indítani – tette hozzá Prof. Dr. Kovács Levente.
A Tudományos Diákkörök Határok Nélkül (HTDK) nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tehetséggondozó program. Segíti a határon túli felsőoktatásban a magyar anyanyelvű diákok tehetséggondozását, felhasználva ebben a magyarországi tudományos diákköri mozgalom hat évtizedes hagyományon alapuló kultúráját és eszközrendszerét.
Az Óbudai Egyetem és elődintézménye két évtizede aktív partnere az Erdélyi Műszaki Tudományos Diákköri Konferencia rendezvénynek. Prof. Dr. Kovács Levente, az intézmény rektoraként írt ma alá a szervezettel és partnerintézményekkel hosszú távú együttműködést a Magyar Rektori Konferencia Nagyváradon rendezett ülése keretében.
