50. Garai Géza Szabadegyetem
A kiberorvosi rendszerekről tartott előadást Prof. Dr. Kovács Levente a Garai Géza Szabadegyetem jubileumi, 50. rendezvényén az Alba Regia Műszaki Karon szeptember 13-án. A rektor prezentációjában többek közt kifejtette, hogyan lehet a mindennapi életbe beilleszteni a különböző egészségügyi alkalmazásokat és eszközöket annak érdekében, hogy sokkal személyesebb felhasználást tegyenek lehetővé.
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara részt kíván venni Székesfehérvár szellemi életében. Ennek egyik megvalósulási formája a rednezvény. A Garai Gézáról, a Videoton legendás és nagy hatású fejlesztőmérnökéről elnevezett Szabadegyetem immár közel egy évtizede tölt be fontos közösségépítő és ismeretterjesztő szerepet a város életében. A magas szintű előadássorozat, a kar és az egyetem oktatóinak is segít megismerni egymás szakterületét. Az előadók többnyire az egyetem oktatói, valamint az egyetemmel szoros kapcsolatban álló kiváló szakemberek, a hallgatóság soraiban szép számmal vesznek részt az egyetem hallgatói.
Az 50., telt házas eseményt Dr. Nagy Rezső főiskolai docens moderálta.
Az előadás előtt Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta, hogy az egyetem egy város életében nem csak oktatási központ, hanem tudományos műhely is, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a tudományos eredményekről folyamatosan lehessen tájékoztatást adni, nem csak az egyetemistáknak, hanem az egyetemen kívüli érdeklődőknek is.
A jubileumi Szabadegyetemen Prof. Dr. Kovács Levente tartott előadást a kiberorvosi rendszerekről. „Egy olyan interdiszciplináris témáról, ami ötvözi a mérnöki és az orvosi kutatásokat, de még a bölcsész kutatásokat is.” Kifejtette: az ipari digitalizáció (Ipar 4.0), vagy más néven a kiberfizikai rendszerek komoly hatással vannak az egészségügyi ipar fejlődésére is. Ennek eredménye a kiberorvosi terület megjelenése: hogyan tudjuk a mindennapi életbe beilleszteni a különböző egészségügyi alkalmazásokat és eszközöket, hogy azok mind orvos, mind felhasználó vagy beteg oldalról egy sokkal személyre szabottabb felhasználást tegyenek lehetővé. A felvetés a teljes egészségügyi mérnöki területre kihat, a cél pedig olyan matematikai algoritmusok fejlesztése, mely a páciens fiziológiája alapján személyre szabható, adaptálható, „rátanítható” vagy akár javítható és ezáltal a megfelelő orvosi eszköz „intelligenciája” is növelhető. Mindehhez hozzájárulnak a mai legújabb kutatási trendek: big data, felhő alapú számítások, mesterséges intelligencia, vagy a modern szabályozási algoritmusok. Ezáltal a kiberorvosi rendszer fogalom egy olyan smart- vagy okos-egészségügyi „keretrendszert” eredményez, ahol a számítási kapacitás, gépi intelligencia és irányításelmélet segítségével intelligensebb döntéstámogató rendszereket lehet alkotni, ezzel jobban segítve az orvosok, ápolók munkáját, valamint a betegek vagy felhasználók életminőségét.
Az 50., telt házas eseményt Dr. Nagy Rezső főiskolai docens moderálta.
Az előadás előtt Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte az érdeklődőket. Elmondta, hogy az egyetem egy város életében nem csak oktatási központ, hanem tudományos műhely is, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a tudományos eredményekről folyamatosan lehessen tájékoztatást adni, nem csak az egyetemistáknak, hanem az egyetemen kívüli érdeklődőknek is.
A jubileumi Szabadegyetemen Prof. Dr. Kovács Levente tartott előadást a kiberorvosi rendszerekről. „Egy olyan interdiszciplináris témáról, ami ötvözi a mérnöki és az orvosi kutatásokat, de még a bölcsész kutatásokat is.” Kifejtette: az ipari digitalizáció (Ipar 4.0), vagy más néven a kiberfizikai rendszerek komoly hatással vannak az egészségügyi ipar fejlődésére is. Ennek eredménye a kiberorvosi terület megjelenése: hogyan tudjuk a mindennapi életbe beilleszteni a különböző egészségügyi alkalmazásokat és eszközöket, hogy azok mind orvos, mind felhasználó vagy beteg oldalról egy sokkal személyre szabottabb felhasználást tegyenek lehetővé. A felvetés a teljes egészségügyi mérnöki területre kihat, a cél pedig olyan matematikai algoritmusok fejlesztése, mely a páciens fiziológiája alapján személyre szabható, adaptálható, „rátanítható” vagy akár javítható és ezáltal a megfelelő orvosi eszköz „intelligenciája” is növelhető. Mindehhez hozzájárulnak a mai legújabb kutatási trendek: big data, felhő alapú számítások, mesterséges intelligencia, vagy a modern szabályozási algoritmusok. Ezáltal a kiberorvosi rendszer fogalom egy olyan smart- vagy okos-egészségügyi „keretrendszert” eredményez, ahol a számítási kapacitás, gépi intelligencia és irányításelmélet segítségével intelligensebb döntéstámogató rendszereket lehet alkotni, ezzel jobban segítve az orvosok, ápolók munkáját, valamint a betegek vagy felhasználók életminőségét.
