A jövő a tudományos parkoké
A Tudományos Parkok és Innovációs Területek Nemzetközi Szövetségének (IASP) Európai Divíziója Budapesten a Testnevelési Egyetemen rendezte meg idei workshopját. A rangos nemzetközi eseményen Prof. Dr. Kovács Levente rektor az Óbudai Egyetem innovációs ökoszisztémáját ismertette kiemelve, hogy nagy megtiszteltetés és elismerés az intézmény számára, hogy Magyarországról elsőkként csatlakozhatnak az IASP-hez. Prof. Dr. Rajnai Zoltán dékán (ÓE BGK) a kaposvári és a székesfehérvári fejlesztésekről, míg Szászi István, a Bosch Csoport magyarországi és adriai régióvezetője, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja az önvezető járművek és intelligens mobilitás témakörében szólalt fel.
Az elmúlt két év számos kihívás elé állította a világot, az innováció és a közösségi együttműködés ereje azonban ismét bebizonyította, hogy milyen fontos szerepet játszanak a globális kihívásokkal szemben, és hatékony választ tudnak adni a gazdasági válság okozta nehézségekre – fogalmazott a rendezvényért felelős Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesületének elnöke, Mórucz Norbert a megnyitón, amelyen Ebba Lund az IASP ügyvezetője, Salvatore Majorana, a nemzetközi szervezet európai divízióvezetője, valamint Prof. Dr. Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is köszöntötte a résztvevőket.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szerint a tudományos, innovációs és technológiai parkok mára a gazdaság fejlődésének meghatározó szereplőivé váltak. Európa tudásalapú gazdaságaiban már évtizedek óta működnek, különböző intézményi és működési struktúrában igyekeznek missziójukat teljesíteni. Magyarország saját programot kialakítva kezdte meg a hazai tudományospark-hálózatának kiépítését.
Az április 1-jei rendezvény az új technológiák társadalmasítása az innovációs ökoszisztémában témát járta körbe több panelbeszélgetésben, a konferencia fővédnöke Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt, szakmai partnerei pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Óbudai Egyetem, a Testnevelési Egyetem és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara. A Magyarország számára stratégiai fontosságú ágazatokra, az önvezető járművekre, az e-mobilitásra, a kibervédelemre és a védelmi ipari szempontból meghatározó kettős felhasználású technológiák alkalmazására fókuszált az előadások többsége.
A „science parkok” tudományos életben betöltött szerepét méltatva Prof. Dr. Kovács Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, az alapkutatásokra épülő innovációk egyre fontosabbá válnak nemzetgazdasági szinten is. Az Óbudai Egyetem az egyetlen magyarországi felsőfokú oktatási intézmény, amely három „science parkot” is létrehozhat az országban. A rektor a tavaly augusztusi modellváltással kapcsolatban kifejtette, hogy a gazdasági élet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó egyetemi ökoszisztáma kialakítása nemcsak az egyetem, hanem a vállalkozások érdekeit is szolgálja. A tudományos parkok lehetővé teszik, hogy a meglévő tudásbázist a K+F+I-lehetőségeivel és iparosításával párhuzamosan fejlesszék. A zsámbéki, a kaposvári és a székesfehérvári fejlesztések során a települések önkormányzataival együttműködve olyan ökoszisztéma kialakítását tervezik, amelyben az egyetem oktatói, hallgatói mellett komoly szerepet kapnak a helyi cégek is.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán az egyetem kaposvári fejlesztésével kapcsolatban a tervezett közel nulla energiaigényű, magas szintű információs és kommunikációs technológiai, valamint intelligens vezérléstechnikai eszközökkel felszerelt okos-épületek mellett a speciális festékanyagokkal, szóró-eljárásokkal, fémmegmunkálással, kötéstechnológiával és környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos kutatásfejlesztés jelentőségéről is beszélt. Ezen kívül a hadiipari technológiák fejlesztését is kiemelten kezelik majd – hangsúlyozta a dékán megemlítve, hogy ezen a területen a különleges technológiák és hadiruházati anyagok kifejlesztése, páncélzat-helyettesítő anyagok kutatása és alkalmazásuk vizsgálata, katonai műveletek digitalizált támogatása lesz a középpontban. A székesfehérvári mechatronikai parkot is példaként felhozva elmondta, a fiatalok új műszaki területek iránti fogékonyságát is igyekszenek erősíteni.
Szászi István a Bosch Csoport autóipari fejlesztési trendjeit is bemutatva a nemzetközi vállalat egyetemi ökoszisztémájáról is szót ejtett előadásában. A magyarországi Bosch számos területen működik együtt felsőoktatási intézményekkel, egyik kiemelt partnere az Óbudai Egyetem. A duális képzés és a kutatásfejlesztési kooperációk mellett a cég professzori támogatási, valamint hallgatói ösztöndíjprogramot hirdetett, és úgynevezett kollaborációs tereket is kialakítottak, amelyeknek az egyik zászlóshajója éppen az Óbudai Egyetemen működik.
Az eseményen az ÓE Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (EKIK), a Neumann János Informatikai Kara (ÓE NIK) és a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara (ÓE BGK) képviselte.
Az EKIK Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) bemutatta az egyem hallgatói
által fejlesztett mobilrobotot (PlatypOUs), amely célja a mobil robotikai és szenzorfúziós oktatás elősegítése valós fizikai hardveren. A BARK ismertette továbbá a sebészeti robotikai kutatásait (sebészeti készségfelmérés, távsebészet, autonómia) sebészeti fantomokon, illetve bemutatta a RoBUTCHER projekt eredményeit. Az EKIK népszerűsítette az égisze alá tartozó kutatóközpontok kompetenciáit is.
A Bánki Kar két, a hallgatók által tervezett és épített versenyautóval jelent meg. Az első jármű a Shell Eco Marathonra lett építve és 2015-ig vettek részt a megmérettetésen. A második autó a PowAir Pneumobil csapat 2021-es évi versenygépe, amellyel az Emerson Nemzetközi Pneumobil versenyen, illetve több jótékonysági eseményen is részt vettek. A közönség kipróbálhatta az Óbudai Egyetem egy másik fejlesztését, az elektromos érzékelővel ellátott ARIADNÉ vakbotot is, amely egy speciáls vezetőcsíkot követve hangjelzéssel illetve rezgéssel segíti a vakok és gyengénlátók tájékozódását.
A Tudományos Parkok és Innovációs Területek Nemzetközi Szövetségének (IASP)
Az 1984-ben alapított szervezet a világ legnagyobb innovációs hálózata, 400 tudományos parkot és 117 ezer innovatív vállalatot fog össze, az európai divízió 153 tagot képvisel. Az Óbudai Egyetem tudományos parkjaival Magyarországról elsőkként csatlakozik az IASP-hez.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szerint a tudományos, innovációs és technológiai parkok mára a gazdaság fejlődésének meghatározó szereplőivé váltak. Európa tudásalapú gazdaságaiban már évtizedek óta működnek, különböző intézményi és működési struktúrában igyekeznek missziójukat teljesíteni. Magyarország saját programot kialakítva kezdte meg a hazai tudományospark-hálózatának kiépítését.
Az április 1-jei rendezvény az új technológiák társadalmasítása az innovációs ökoszisztémában témát járta körbe több panelbeszélgetésben, a konferencia fővédnöke Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter volt, szakmai partnerei pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Óbudai Egyetem, a Testnevelési Egyetem és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara. A Magyarország számára stratégiai fontosságú ágazatokra, az önvezető járművekre, az e-mobilitásra, a kibervédelemre és a védelmi ipari szempontból meghatározó kettős felhasználású technológiák alkalmazására fókuszált az előadások többsége.
A „science parkok” tudományos életben betöltött szerepét méltatva Prof. Dr. Kovács Levente arra is felhívta a figyelmet, hogy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek, az alapkutatásokra épülő innovációk egyre fontosabbá válnak nemzetgazdasági szinten is. Az Óbudai Egyetem az egyetlen magyarországi felsőfokú oktatási intézmény, amely három „science parkot” is létrehozhat az országban. A rektor a tavaly augusztusi modellváltással kapcsolatban kifejtette, hogy a gazdasági élet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodó egyetemi ökoszisztáma kialakítása nemcsak az egyetem, hanem a vállalkozások érdekeit is szolgálja. A tudományos parkok lehetővé teszik, hogy a meglévő tudásbázist a K+F+I-lehetőségeivel és iparosításával párhuzamosan fejlesszék. A zsámbéki, a kaposvári és a székesfehérvári fejlesztések során a települések önkormányzataival együttműködve olyan ökoszisztéma kialakítását tervezik, amelyben az egyetem oktatói, hallgatói mellett komoly szerepet kapnak a helyi cégek is.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán az egyetem kaposvári fejlesztésével kapcsolatban a tervezett közel nulla energiaigényű, magas szintű információs és kommunikációs technológiai, valamint intelligens vezérléstechnikai eszközökkel felszerelt okos-épületek mellett a speciális festékanyagokkal, szóró-eljárásokkal, fémmegmunkálással, kötéstechnológiával és környezetszennyező anyagok újrahasznosításával kapcsolatos kutatásfejlesztés jelentőségéről is beszélt. Ezen kívül a hadiipari technológiák fejlesztését is kiemelten kezelik majd – hangsúlyozta a dékán megemlítve, hogy ezen a területen a különleges technológiák és hadiruházati anyagok kifejlesztése, páncélzat-helyettesítő anyagok kutatása és alkalmazásuk vizsgálata, katonai műveletek digitalizált támogatása lesz a középpontban. A székesfehérvári mechatronikai parkot is példaként felhozva elmondta, a fiatalok új műszaki területek iránti fogékonyságát is igyekszenek erősíteni.
Szászi István a Bosch Csoport autóipari fejlesztési trendjeit is bemutatva a nemzetközi vállalat egyetemi ökoszisztémájáról is szót ejtett előadásában. A magyarországi Bosch számos területen működik együtt felsőoktatási intézményekkel, egyik kiemelt partnere az Óbudai Egyetem. A duális képzés és a kutatásfejlesztési kooperációk mellett a cég professzori támogatási, valamint hallgatói ösztöndíjprogramot hirdetett, és úgynevezett kollaborációs tereket is kialakítottak, amelyeknek az egyik zászlóshajója éppen az Óbudai Egyetemen működik.
Az eseményen az ÓE Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (EKIK), a Neumann János Informatikai Kara (ÓE NIK) és a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara (ÓE BGK) képviselte.
Az EKIK Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) bemutatta az egyem hallgatói
által fejlesztett mobilrobotot (PlatypOUs), amely célja a mobil robotikai és szenzorfúziós oktatás elősegítése valós fizikai hardveren. A BARK ismertette továbbá a sebészeti robotikai kutatásait (sebészeti készségfelmérés, távsebészet, autonómia) sebészeti fantomokon, illetve bemutatta a RoBUTCHER projekt eredményeit. Az EKIK népszerűsítette az égisze alá tartozó kutatóközpontok kompetenciáit is.
A Bánki Kar két, a hallgatók által tervezett és épített versenyautóval jelent meg. Az első jármű a Shell Eco Marathonra lett építve és 2015-ig vettek részt a megmérettetésen. A második autó a PowAir Pneumobil csapat 2021-es évi versenygépe, amellyel az Emerson Nemzetközi Pneumobil versenyen, illetve több jótékonysági eseményen is részt vettek. A közönség kipróbálhatta az Óbudai Egyetem egy másik fejlesztését, az elektromos érzékelővel ellátott ARIADNÉ vakbotot is, amely egy speciáls vezetőcsíkot követve hangjelzéssel illetve rezgéssel segíti a vakok és gyengénlátók tájékozódását.
A Tudományos Parkok és Innovációs Területek Nemzetközi Szövetségének (IASP)
Az 1984-ben alapított szervezet a világ legnagyobb innovációs hálózata, 400 tudományos parkot és 117 ezer innovatív vállalatot fog össze, az európai divízió 153 tagot képvisel. Az Óbudai Egyetem tudományos parkjaival Magyarországról elsőkként csatlakozik az IASP-hez.
