A Világítástechnikai Társaság által szervezett eseményen Nagy Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára kijelentette: versenyképes és sikeres térség csak az innováción és a tudáson alapulhat, ezért a magyar gazdaság érdeke, hogy az egyetemek tudományos kutatási eredményei mielőbb hasznosuljanak és ezzel a gazdasági fejlődést erősítsék. Mindehhez az országnak újat alkotni képes emberekre és olyan szellemi műhelyekre van szüksége, amelyek az élen járnak az innovatív megoldások létrehozásában – tette hozzá.

Nagy Balázs azt mondta, a kormány arra törekszik, hogy a magyar fiatalok jobb és versenyképesebb egyetemeken tanulhassanak, értékes diplomát szerezzenek, amellyel megállják helyüket a munkaerőpiacon és a tudományos életben egyaránt. Hozzátette, hogy ezért támogatták egy minőségorientált felsőoktatási rendszer létrehozását. A kiszámíthatóbb működési környezetnek köszönhetően az intézmények rugalmasabban, gyorsabban reagálnak a gazdasági igényekre, és erősebben bekapcsolódhatnak a világ akadémiai vérkeringésébe. Megjegyezte: a technológiai fejlődés egyre erőteljesebben alakítja a világot, így az Ipar 4.0, a robotizáció, a mesterséges intelligencia, az adatgazdaság és a smart-technológiák robbanásszerű terjedése azonnali válaszokat követel meg.

Rácz Ervin elmondta, hogy a konferencia a világítástechnika új kihívásait taglalja, így például a fertőtlenítésre használható ultraibolya-sugárzás alkalmazását és a led-alapú növényvilágítást. Arra is kitért, hogy az egyetem Szenátusa tavaly februárban döntött az új működési modell mellett, hogy az egyetemet, a gazdaságot, a tudományt, az ipart még közelebb hozhassák egymáshoz. A rektorhelyettes előadásában arra is kitért, hogy egyedül az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon zajlik BSc szintű világítástechnikaoktatás Magyarországon.

 

A jövő túlmutat a világítástechnika hagyományos keretein

A XIII. LED konferencia fókuszában azok az új szakmai kihívások álltak, amelyek megoldása túlmutat a világítástechnika hagyományos keretein.  A konferencia előadói között neves világítástechnikai tervezők, egyetemi kutatók és hallgatók mellett, egészségügyben dolgozó vezető szakemberek, vállalatvezetők és innovatív növényvilágítási megoldásokat alkalmazó start-up cégek is szerepeltek. A Covid-19 járvány hatására felerősödött az igény belső terek fertőtlenítésére, ami jelentős lendületet adott az UV LED piacnak és számos világításhoz kapcsolt fertőtlenítő-alkalmazás fejlesztésének. Az emberközpontú világításnak nevezett irányzat a látáson túl a fénynek az emberi szervezetre gyakorolt egyéb hatásait is figyelembe veszi, ezért a világítástervezőknek számos biológiai jelenséggel és orvosi fogalommal kell megismerkedniük. Az automatizált beltéri növénytermesztési technológiák kulcsszerepet játszanak a közeljövő mezőgazdaságában. Agrárszakemberek és a világítástechnikában képzett mérnökök együttműködése szükséges a vertikális farmok LED világításának optimalizálásához.

 

Az egyetem képviseletében négy előadás szerepelt a programban, Prof. Dr. Gulácsi László, Balázs György Ferenc és Prof. Dr. Péntek Márta az orvostechnikai eszköznek minősülő fényforrások piacának új szabályozásáról beszéltek. Prof. Dr. Kiss Gyula Gábor a Paksi Képtár világításáról, Dr. Balázs László, Páva Tamás és Sejpes Zoltán a növényvilágítás új lehetőségeiről, míg Majoros Márk és Csamangó Róbert kandós hallgatók az intelligens útvilágítás IoT-szenzorokkal való megvilágításáról tartottak előadást.

A konferencián Dr. Pongrácz Ferenc, a Tungsram innovációs igazgatója előadásában elmondta, hogy a vállalat 46 LED-es világítótesttel támogatta az Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon zajló világítástechnika-oktatást. Három kategóriát fednek le a szabályozható fényáramú világítótestek: belső téri világítás, útvilágítás és növényvilágítás.