Sikertörténet az Ökoszisztéma program megvalósulása
Sikeresen zárult az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Kutatóközpontjában (PhysCon) az Európai Unió egyik legnagyobb presztízsű, az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott kutatóprogramja. Az ERC kizárólag olyan projekteket támogat, amelyek nagy hatást gyakorolhatnak az egészségügyre, az iparra vagy az alaptudományokra. Az eredményekről, tervekről a december 8-án megtartott fórumon tájékoztatta a sajtó képviselőit az egyetem vezetése.
Az egyetem első ERC pályázata a „Tamed Cancer” nevet kapta, a mérföldkő-eredményeket Prof. Dr. Kovács Levente, a pályázat vezetője foglalta össze: „A kutatás fókuszterülete a tumormodellezés és terápiaoptimalizálás volt, amelynek célja a rákos betegek kezelésének optimalizálása és személyre szabása. A kutatás keretében létrejött tudásanyag, mint a tumornövekedés matematikai modellje és terápiaoptimalizáló algoritmusok, az Egészség 4.0. irányelvnek megfelelően a kibermedicina egyik alapkövei lehetnek. Állatkísérleteken teszteltük a kifejlesztett modelleket és algoritmusokat, amelyek ígéretes eredményeket mutattak, és egy olyan jövő képét vázolják elénk, amiben a rákos betegek személyre szabottan, kevesebb mellékhatással és nagyobb sikeraránnyal kezelhetők.”. A projekt kiváló értékelést kapott az Uniótól, a folytatással kapcsolatban a professzor kiemelte a Kompetencia Központok létrehozását diagnosztikai, terápiás és kutatási célú kiberorvosi rendszerek fejlesztésére, illetve a Tématerületi Kiválósági Program 2021 Nemzeti Kutatások alprogramját, amelynek célja az „Innovatív és digitális egészségipari technológiák fejlesztése és értékelése.”
Sebők Katalin a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs elnökhelyettese a nagysikerű Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első ciklusát összegezte, és a további stratégiai célokat, terveket ismertette. Az EIÖ pályázatot azzal a céllal indította el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával, hogy elősegítse az egyetemi innovációs ökoszisztéma kiépítését, hatékony működését, illetve KFI együttműködések kialakítását az üzleti szféra szereplőivel. Az első fordulóban 22 egyetem közel 2 milliárd forint támogatásban részesült. A folyamat egyik meghatározó eleme volt, hogy minden felsőoktatási intézményben létrejött egy olyan szervezeti egység, amelynek dedikált feladata az egyetem kompetenciájának felmérése, az innovációs tevékenységek összefogása és a vállalati kapcsolatok élénkítése. A konstrukciónak köszönhetően jelentősen növekedett az iparjogvédelmi bejelentések és a Horizont Európa Programba benyújtott pályázatok száma is. Az Elnökhelyettes elmondta: a második fordulóban 21 egyetem 2,4 milliárd forint összegű támogatást kap, melytől az eddig elért eredmények további erősödését, az egyetemi eredmények és ötletek piaci hasznosulását, a vállalati kapcsolatok volumenének növekedését várják. Az Óbudai Egyetem azon kevés intézmények egyike, amely az EIÖ projekt első fordulójában vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, így az NKFIH-tól jelentős támogatást nyert.
A második fázis megvalósításra kitűzött céljait Dr. Haidegger Tamás, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója, az EIÖ egyetemi szakmai vezetője foglalta össze: „A második szakaszban az egyetem vezetésének, szakembereinek célja a technológia-, tudástranszfer és az innováció egykapus rendszerének megszilárdítása az EKIK Innovációs Irodájának gondozásában. Egy olyan rendszer épülhet fel, amely minden egyetemi polgár számára hozzáférhető, könnyen használható, és megvalósul benne a teljes innováció-menedzsment támogatás. Az ötlettől a céggé váláson keresztül az első piaci eladásig nyújtott aktív mentorálás és pénzügyi támogatás révén valódi tartalommal tölthető meg a technológia transzfer fogalma. Online platformot hozunk létre a belső és a partnerektől érkező innovációs projektek hatékony menedzsmentjére, amelyen keresztül minden feltaláló számára lehetőség nyílik folyamatosan benyújtani az innovatív ötleteket egy előre meghatározott formában. A kiértékelés folyamatos a beadástól kezdődően, amelyről a szakmai értékelő bizottság ad visszajelzést. Folytatódnak, illetve megújulnak innovációs szolgáltatásaink. Többek közt: hallgatói hackathon-okat és ötletversenyeket szervezünk, professzionális üzleti mentorálást és jogi támogatást biztosítunk a startupok részére, Proof of Concept ötlet-pályázatunk megemelkedett, több tízmilliós támogatással folytatódik. Inkubátor központot alakítunk ki több kampuszunkon is, ahol a feltalálók ötleteiket a mentorokkal közösen kipróbálhatják, felépíthetik, segítséget kapnak az üzleti modell megalkotásában. A Horizont Europe pályázatokhoz partnerkeresést folytatunk, bemutatkozó anyagokat készítünk az egyes EU-s pályázati felhívásokra reagálva, aktívan támogatjuk a formálódó egyetemi pályázatokat és folytatjuk innovációs–pályázati hírlevelünket.”
Prof. Dr. Kovács Levente a Tématerületi Kiválósági Program kapcsán hangsúlyozta: a kutatásban jelentős kutatói tapasztalattal és tudományos eredményekkel rendelkező kutatók vesznek részt. A kutatás célja új kutatási eredmények előállítása, az eredmények publikálása a legjobb folyóiratokban, tehetséggondozás, ennek során fiatal kutatók, hallgatók bevonása, valamint az eredmények társadalmi, gazdasági hasznosulásának bemutatása és a gyakorlatban történő alkalmazás elősegítése. A kutatás előzményei, hogy az egészségipari technológiai fejlesztések, az e-egészségügyi innovációk egyre jelentősebb szereppel bírnak a társadalom egészségének megtartásában, a népbetegségek kezelésében, az egészségügyi ellátások iránt egyre növekvő igények kielégítésében. Az egészségipari innovációk jelentős részét képezik a hazai innovációs ökoszisztémának. A teljes egészségipar éves árbevétele 3-6 000 milliárd forint, ami a GDP 6-12%-ára tehető. Az egészségipar éves szinten 1600 milliárd forint értékű külkereskedelmi termékforgalmat generál. Az új, innovatív digitális orvostechnikai eszközök a terápiák személyre szabásával, automatizálásával hatékonyabbá, biztonságosabbá és gazdaságilag is kedvezőbbé tehetik olyan betegségek kezelését, mint a rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség.
Az Óbudai Egyetemen két alprojekt valósul meg az alábbiak szerint:
I. ALPROJEKT: Személyre szabott digitális élettani modellezés és irányítás rákterápia optimalizálásához és mesterséges hasnyálmirigyhez. Alprojekt vezető: Prof. Dr. Kovács Levente.
II. ALPROJEKT: Digitális orvostechnikai eszközök (DOE-k) értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás szempontjából. Alprojekt vezető: Prof. Dr. Péntek Márta.
Sebők Katalin a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs elnökhelyettese a nagysikerű Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Program (EIÖ) első ciklusát összegezte, és a további stratégiai célokat, terveket ismertette. Az EIÖ pályázatot azzal a céllal indította el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai támogatásával, hogy elősegítse az egyetemi innovációs ökoszisztéma kiépítését, hatékony működését, illetve KFI együttműködések kialakítását az üzleti szféra szereplőivel. Az első fordulóban 22 egyetem közel 2 milliárd forint támogatásban részesült. A folyamat egyik meghatározó eleme volt, hogy minden felsőoktatási intézményben létrejött egy olyan szervezeti egység, amelynek dedikált feladata az egyetem kompetenciájának felmérése, az innovációs tevékenységek összefogása és a vállalati kapcsolatok élénkítése. A konstrukciónak köszönhetően jelentősen növekedett az iparjogvédelmi bejelentések és a Horizont Európa Programba benyújtott pályázatok száma is. Az Elnökhelyettes elmondta: a második fordulóban 21 egyetem 2,4 milliárd forint összegű támogatást kap, melytől az eddig elért eredmények további erősödését, az egyetemi eredmények és ötletek piaci hasznosulását, a vállalati kapcsolatok volumenének növekedését várják. Az Óbudai Egyetem azon kevés intézmények egyike, amely az EIÖ projekt első fordulójában vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette, így az NKFIH-tól jelentős támogatást nyert.
A második fázis megvalósításra kitűzött céljait Dr. Haidegger Tamás, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ (EKIK) főigazgatója, az EIÖ egyetemi szakmai vezetője foglalta össze: „A második szakaszban az egyetem vezetésének, szakembereinek célja a technológia-, tudástranszfer és az innováció egykapus rendszerének megszilárdítása az EKIK Innovációs Irodájának gondozásában. Egy olyan rendszer épülhet fel, amely minden egyetemi polgár számára hozzáférhető, könnyen használható, és megvalósul benne a teljes innováció-menedzsment támogatás. Az ötlettől a céggé váláson keresztül az első piaci eladásig nyújtott aktív mentorálás és pénzügyi támogatás révén valódi tartalommal tölthető meg a technológia transzfer fogalma. Online platformot hozunk létre a belső és a partnerektől érkező innovációs projektek hatékony menedzsmentjére, amelyen keresztül minden feltaláló számára lehetőség nyílik folyamatosan benyújtani az innovatív ötleteket egy előre meghatározott formában. A kiértékelés folyamatos a beadástól kezdődően, amelyről a szakmai értékelő bizottság ad visszajelzést. Folytatódnak, illetve megújulnak innovációs szolgáltatásaink. Többek közt: hallgatói hackathon-okat és ötletversenyeket szervezünk, professzionális üzleti mentorálást és jogi támogatást biztosítunk a startupok részére, Proof of Concept ötlet-pályázatunk megemelkedett, több tízmilliós támogatással folytatódik. Inkubátor központot alakítunk ki több kampuszunkon is, ahol a feltalálók ötleteiket a mentorokkal közösen kipróbálhatják, felépíthetik, segítséget kapnak az üzleti modell megalkotásában. A Horizont Europe pályázatokhoz partnerkeresést folytatunk, bemutatkozó anyagokat készítünk az egyes EU-s pályázati felhívásokra reagálva, aktívan támogatjuk a formálódó egyetemi pályázatokat és folytatjuk innovációs–pályázati hírlevelünket.”
Prof. Dr. Kovács Levente a Tématerületi Kiválósági Program kapcsán hangsúlyozta: a kutatásban jelentős kutatói tapasztalattal és tudományos eredményekkel rendelkező kutatók vesznek részt. A kutatás célja új kutatási eredmények előállítása, az eredmények publikálása a legjobb folyóiratokban, tehetséggondozás, ennek során fiatal kutatók, hallgatók bevonása, valamint az eredmények társadalmi, gazdasági hasznosulásának bemutatása és a gyakorlatban történő alkalmazás elősegítése. A kutatás előzményei, hogy az egészségipari technológiai fejlesztések, az e-egészségügyi innovációk egyre jelentősebb szereppel bírnak a társadalom egészségének megtartásában, a népbetegségek kezelésében, az egészségügyi ellátások iránt egyre növekvő igények kielégítésében. Az egészségipari innovációk jelentős részét képezik a hazai innovációs ökoszisztémának. A teljes egészségipar éves árbevétele 3-6 000 milliárd forint, ami a GDP 6-12%-ára tehető. Az egészségipar éves szinten 1600 milliárd forint értékű külkereskedelmi termékforgalmat generál. Az új, innovatív digitális orvostechnikai eszközök a terápiák személyre szabásával, automatizálásával hatékonyabbá, biztonságosabbá és gazdaságilag is kedvezőbbé tehetik olyan betegségek kezelését, mint a rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség.
Az Óbudai Egyetemen két alprojekt valósul meg az alábbiak szerint:
I. ALPROJEKT: Személyre szabott digitális élettani modellezés és irányítás rákterápia optimalizálásához és mesterséges hasnyálmirigyhez. Alprojekt vezető: Prof. Dr. Kovács Levente.
II. ALPROJEKT: Digitális orvostechnikai eszközök (DOE-k) értékelése: hatásosság, biztonságosság és társadalmi hasznosulás szempontjából. Alprojekt vezető: Prof. Dr. Péntek Márta.
