Új pályán az Óbudai Egyetem. „A várt és nagy lehetőségek kapujában”
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem Ünnepi Szenátusi Ülésén nyitotta meg az intézmény 2021/2022-es tanévét. Az ünnepségnek a Művészetek Palotája adott otthont 2021. augusztus 30-án. A rendezvény középpontjában a modellváltás és a hallgatók köszöntése állt.
Az intézmény jelentős változások előtt áll: a modellváltás jelentős előrelépést jelent az egyetem történetében. Az idei felvételi időszakban 3208 hallgató nyert felvételt. A nemzetközi hallgatók létszáma a tavalyi 450 főről 529 hallgatóra nőtt. Az Óbudai Egyetem Magyarország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, immár mintegy 12 ezer hallgatót képez 7 karán és központjában.
A Jubileumi Tanévnyitó Ünnepségen Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Prof. Dr. Kovács Levente, az intézmény rektora mondott köszöntőbeszédet. Az eseményen többek közt részt vettek Szenátus tagjai, a szervezeti egységeinek vezetői, professzori testülete, valamint az intézmény korábbi rektorai: Prof. Dr. Rudas Imre, (az Óbudai Egyetem alapító rektora), és Prof. Dr. Réger Mihály. Az Alapítvány kuratóriumi tagjai közül az Egyetem rektora mellett, Dr. Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vezérigazgató-helyettese vett részt, valamint az Alapítvány Felügyelőbizottságának tagjai, Incze Zsolt István elnök, és Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke személyében, a Közhasznú Felügyelőbizottság nevében pedig Jeránek Tamás képviseletében Győri Ernő, a Siemens Zrt. hajtástechnikai üzletág vezetője vettek részt.
Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: tudásba fektetni egy ország vezetőinek mindenkori felelőssége és kötelessége, a tudástőke gyarapítása gazdasági érdek és nemzetpolitikai cél. Hozzátette: „az új működési modell révén – a várt és nagy lehetőségek kapuját megnyitva – az ország egyik legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye új fejlődési szakaszba lépett. Az egész világot megállásra késztető koronavírus-járvány kezdete óta azon dolgozunk, hogy az ország működőképességének fenntartása, a munkahelyek megőrzése mellett továbbra is biztosítsuk a fejlődés lehetőségét „– fejtette ki Varga Mihály, aki hangsúlyozta, hogy a magyar történelem legnagyobb traumáinak máig meghatározó felismerése, hogy csak saját erőből, szellemi képességeire támaszkodva élhet túl, emelkedhet fel az ország. A XXI. században a tudás az egyik legfontosabb gazdasági tőkét, a versenyképesség alapvető eszközét jelenti. Az egyetemek működési modelljük korszerűsítésével az a törekvés is megvalósulhat, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság mindennapi működésébe, meghatározó szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, nem utolsósorban pedig előrelépjenek a nemzetközi versenyben. A kuratórium elnöke úgy fogalmazott: ezt szolgálja a rugalmasabb, a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó új működési konstrukció. A végső cél, hogy az oktatási színvonal és az infrastrukturális feltételek fejlesztésével ezek az intézmények látható módon járuljanak hozzá Magyarország összteljesítményéhez. Az elvárások mellé a nagyobb szakmai és pénzügyi önállóságot, de a finanszírozás kiszámíthatóságának biztonságát is megadja kormány – mutatott rá.
Az Óbudai Egyetem az elmúlt tíz évben magas színvonalú szakmai műhelyei kiépítésével, a valós piaci igényeket szem előtt tartó ambíciói, a vállalatokkal kiépített kapcsolatai által ugyanazon az úton indult el, amelyen a mostani modellváltás hathatósan tovább segíti majd – emlékeztetett Varga Mihály, aki beszédében az első éves hallgatókhoz is szólt: „Magyarország számít az Önök tudására, ezért nemcsak a tudás megszerzésére, hanem annak kamatoztatására is lehetőséget biztosít.”
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora beszédében köszöntötte az eseményen részt vevő kuratóriumi tagokat, a társintézmények rektorait, dékánjait, képviselőit, professzorait, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő szereplőit és az intézmény újonnan felvételt nyert, elsőéves hallgatóit.
Beszédében kiemelte: „A 2021-es esztendőre az Óbudai Egyetem sokat változott, egészen más, új pályára áll”. Az intézmény történelmi múltját felidézve úgy fogalmazott: a hagyományok, eredmények olyan alapot jelentenek, amelyre bátran lehet építkezni. Az eddigieket tekintve legalább ekkora jelentőségű változás történik azzal, hogy 2021. augusztus 1-jétől új modell szerint működik az intézmény, a gazdasági kihívásokhoz és a piaci elvárásokhoz illeszkedően újulva meg. Az egyetem akadémiai közössége ismét maga dolgozhatja ki és viheti véghez előrelépési lehetőségeit, melyet a kuratórium felügyeletével és a kuratóriumban való közvetlen részvétellel komoly garanciát kap, hogy valódi XXI. századi egyetemmé váljon. Utalt rá, hogy az egyetem eddig is hazánk leggyakorlatorientáltabb felsőoktatási intézménye volt, ezt a lehetőséget a jelenlegi modellváltás maximalizálhatja. A célok megvalósítása sok munkát kíván, de a jelentős céges és nemzetközi kapcsolatrendszer, az elmúlt évben megalapított Ipari Tanács, a duális képzésben elért eredmények, valamint az időközben a fővároson kívül, a vidéki helyszíneken és a határon túli magyarság körében indított képzések megadják az alapot arra, hogy Közép-Kelet Európa egyik meghatározó műszaki egyetemévé válhasson. Prof. Dr. Kovács Levente hangsúlyozta: „A modellváltással nagy lehetőséget és egyben nagy felelősséget is kaptunk. Eltökélt szándékom, hogy az új helyzet a lehető legjobb működési és működtetési feltételeket hozza létre az egyetem számára.”
A rektor megköszönte azoknak a munkatársaknak a kitartását, akik az egyetem iránti hűségükkel és lojalitásukkal az intézmény mellett döntöttek. Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a hallgatók büszkék legyenek az itt megszerzett tudásra, a tanárokat, munkatársakat pedig inspiráló, jó hangulatú, egymást segítő, és biztonságot nyújtó munkahelyi környezet vegye körül. Az egyetemet hatalmas hajóhoz hasonlítva úgy fogalmazott: „az itt dolgozók szellemi közössége által „összecementált” – intézményünkre is igaz, hogy a nyílt vízen a hajókormány elfordítása viszonylag lassan érezteti hosszú távú hatását.” Beszédében utalt a pandémia okozta nehézségekre is. „Visszatekintve ezekre az embert próbáló hónapokra elmondhatjuk: egyetemünk jól állta a sarat, proaktívan és innovatívan alkalmazkodott a hirtelen jött új kihívásokhoz. Kutatóink felelősséggel és a tenni akarás vágyával fejlesztettek ki egy világújdonságnak számító innovációt, a tömeglélegeztető-rendszert, amely világszerte emberek millióinak életét mentheti meg a jövőben. De a járvány matematikai modellezésével foglalkozó országos epidemiológiai munkacsoportban is elévülhetetlen érdemeket szereztünk, melynek következtében az erre a célra megalakuló országos Nemzeti Laboratóriumnak oszlopos tagjai lehetünk. Ezzel az Óbudai Egyetem a korábban elnyert stratégiai egészségipari Kompetencia Központ pályázatunk irányait tovább erősíti, és mindez egyúttal bizonyítja, hogy a rektori stratégiában kiemelt kutatási irányok kiválasztásában jól döntöttünk. Az egészségügyi informatika, a mesterséges intelligencia, a robotika és a kiberbiztonság olyan irányok, melyekben méltán lehetünk világszinten is büszkék.”
Az eredményekről és a lehetőségekről szólva elmondta, hogy az egyetem egészét és jövőjét radikálisan megváltoztatható fejlesztési lehetőségekhez jutott az intézmény. Nem egy, hanem három Tudományos és Technológiai Park kialakítását nyerte el, mely a teljes magyar felsőoktatásban egyedülálló és még a tudományegyetemi elvárásokat is messze felülmúlja. A 2021-2026-os ciklusban Mechatronikai Tudományos és Technológiai Park kialakítására nyílt lehetőség Székesfehérváron, Okosipari Science Park létesülhet Kaposváron, valamint Jövőipari Tudományos és Technológiai Park valósulhat meg Zsámbékon. Emellett egy régi álom, az integrált kampuszfejlesztés is valóra válhat. A rektor részletesen beszélt a határon túli magyar felsőoktatási intézményekre vonatkozó tudományos és oktatási együttműködési programról is.
„Célunk, hogy tevékenyen részt vegyünk egy Erdélyi Science Park létrehozásában és segítsük a Partium Keresztény Egyetem gazdaságinformatikai, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem robotikai és Ipar 4.0 irányban történő oktatás és kutatás-fejlesztési elképzeléseit.”
Elmondta: nemzetköziesítés terén komoly felzárkózási programot indít az egyetem. A társegyetemekkel kötött együttműködések kapcsán hangsúlyozta, a cél egyértelmű: a mai kor kihívásainak megfelelő interdiszciplináris képzések és KFI lehetőségek kiaknázása.
A továbbiakban szót ejtett az Afrikai kontinens és a Közép-Ázsiai térség irányába tett nyitásról, a világszerte erőteljes kreditmobilitási tevékenyégről, valamint az Acta Polytechnica Hungarica nemzetközi Q2-es folyóirat nemzetközi rangjának további emelkedéséről is.
„Mindezek, azt hiszem, méltóvá teszik egyetemünket arra, hogy fenntartó alapítványa a modern digitalizálódás egyik atyjának, a modern irányításelmélet meghatározó, magyar származású tudósának, Rudolf Kalmannak a nevét használja, akinek özvegye, Constantina Kalman úrhölgy szintén megtisztelte jelenlétével ünnepségünket, illetve a mai nappal egyetemünk díszpolgárává avathatjuk.”
A rektor hallgatókhoz szólva hangsúlyozta: jó döntést hoztak, amikor az Óbudai Egyetemet, hazánk meghatározó műszaki felsőoktatási intézményét választották.
Napjainkban, hazánkban, hozzávetőlegesen minden harmadik fiatal mérnök kolléga az intézmény falai közül kerül a munka világába. Minden képzési területen magas színvonalú, piacképes diplomát garantál, műszaki és informatikai területen az ország első három legjobb felsőfokú intézményei között szerepel. Úgy fogalmazott: az egyetem minden munkatársa, oktatója, az erős Hallgatói Önkormányzat és kari érdekvédelmi szervezetek támogatni fogják őket abban, hogy a tanulásra koncentrálhassanak és célba érjenek.
A rektor beszéde végén hangsúlyozta: „Az egyetemünk életében új időszámítást jelentő modellváltás legfontosabb aspektusát a végére hagytam. Alulról építkezve, a pozitív és kreatív energiákat egybekötve tudunk csak maradandót alkotni. A „nagy hajó” példájához visszatérve ez az jelenti, hogy az első tisztektől a matrózokon át a gépházban dolgozókig mindenkire szükségünk lesz, ha a „hajónkat” a kijelölt cél irányába szeretnénk kormányozni. Ebben mindannyiuk részvételére számítok! „Jó szelet” kívánok magunknak!”
A tanév tervek szerint jelenléti oktatással indul – mondta Prof. Dr. Kovács Levente, aki beszéde végén mindenkinek jó munkát, jó egészséget és eredményes tanévet kívánt, és ünnepélyesen megnyitotta a 2021/2022-es tanévet.
Csuzi Henrik az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke is köszöntötte az elsőéves hallgatókat, szót ejtett a pezsgő hallgatói életről, a kihívásokról, feladatokról, a közösség erejéről. Útravalóul felidézte az egyetem szlogenjét: „Tehetség. Siker. Közösség.”
Az eseményen az Egyetem Aranykoszorús Vegyeskara adott ünnepi műsort.
Elismerések
Az ünnepi beszédeket követően Prof. Dr. Kovács Levente rektor, kitüntetéseket adott át.
Az Óbudai Egyetem Rektora Honorary Professor, azaz címzetes egyetemi tanár kitüntető címet adományozhat a kiemelkedő, nemzetközileg, illetve országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személynek.
Az ünnepélyes eseményen Honorary Professor kitüntető címet vehetett át:
Prof. Dr. Arkadiusz Wójs, a lengyel Wroclawi Műszaki Egyetem rektora, Dr. Florin Dragan, a Temesvári Műszaki Egyetem rektora, Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
Honorary Citizen elismerésben részesült: Constantina Kalman, Prof. Dr. Rudolf Kalman özvegye.
Würth-díjat kapott: Pál Bence hallgató
A tavalyi évben nem nyílt lehetőség a HÖK díjak átadására, így ezekre is idén került sor, de a 2021-es HÖK díjakat is átadták.
A 2020-as év HÖK díjazottjai:
Mátrai Cintia – Kultúráért kitüntető cím;
Marton Zoltánné – Év közéleti dolgozója cím;
Váradi Tamás – Év sportolója cím.
A 2021. évi HÖK díjazottak:
Prof. Dr. Kovács Levente – Az év közéleti dolgozója;
Kovács Richárd Csaba – A kultúráért kitüntető cím.
A kitüntetések átadását követően az elsőéves hallgatók fogadalomtétele következett, mellyel hivatalosan is az Óbudai Egyetem polgáraivá váltak. Fogadalomtételüket követően Prof. Dr. Kovács Levente rektor kézfogással, hivatalosan is az intézmény polgáraivá fogadta a fiatalokat.
Ezt követően, hagyományainkhoz híven, az egyetem zászlajára minden kar részéről egy-egy új hallgató feltűzte a kart szimbolizáló szalagot. Az ünnepség a Szózat eléneklésével és a vezetőség kivonulásával zárult.
A Jubileumi Tanévnyitó Ünnepségen Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke és Prof. Dr. Kovács Levente, az intézmény rektora mondott köszöntőbeszédet. Az eseményen többek közt részt vettek Szenátus tagjai, a szervezeti egységeinek vezetői, professzori testülete, valamint az intézmény korábbi rektorai: Prof. Dr. Rudas Imre, (az Óbudai Egyetem alapító rektora), és Prof. Dr. Réger Mihály. Az Alapítvány kuratóriumi tagjai közül az Egyetem rektora mellett, Dr. Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vezérigazgató-helyettese vett részt, valamint az Alapítvány Felügyelőbizottságának tagjai, Incze Zsolt István elnök, és Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke személyében, a Közhasznú Felügyelőbizottság nevében pedig Jeránek Tamás képviseletében Győri Ernő, a Siemens Zrt. hajtástechnikai üzletág vezetője vettek részt.
Varga Mihály pénzügyminiszter, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke úgy fogalmazott: tudásba fektetni egy ország vezetőinek mindenkori felelőssége és kötelessége, a tudástőke gyarapítása gazdasági érdek és nemzetpolitikai cél. Hozzátette: „az új működési modell révén – a várt és nagy lehetőségek kapuját megnyitva – az ország egyik legnagyobb műszaki felsőoktatási intézménye új fejlődési szakaszba lépett. Az egész világot megállásra késztető koronavírus-járvány kezdete óta azon dolgozunk, hogy az ország működőképességének fenntartása, a munkahelyek megőrzése mellett továbbra is biztosítsuk a fejlődés lehetőségét „– fejtette ki Varga Mihály, aki hangsúlyozta, hogy a magyar történelem legnagyobb traumáinak máig meghatározó felismerése, hogy csak saját erőből, szellemi képességeire támaszkodva élhet túl, emelkedhet fel az ország. A XXI. században a tudás az egyik legfontosabb gazdasági tőkét, a versenyképesség alapvető eszközét jelenti. Az egyetemek működési modelljük korszerűsítésével az a törekvés is megvalósulhat, hogy bekapcsolódjanak a gazdaság mindennapi működésébe, meghatározó szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, nem utolsósorban pedig előrelépjenek a nemzetközi versenyben. A kuratórium elnöke úgy fogalmazott: ezt szolgálja a rugalmasabb, a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó új működési konstrukció. A végső cél, hogy az oktatási színvonal és az infrastrukturális feltételek fejlesztésével ezek az intézmények látható módon járuljanak hozzá Magyarország összteljesítményéhez. Az elvárások mellé a nagyobb szakmai és pénzügyi önállóságot, de a finanszírozás kiszámíthatóságának biztonságát is megadja kormány – mutatott rá.
Az Óbudai Egyetem az elmúlt tíz évben magas színvonalú szakmai műhelyei kiépítésével, a valós piaci igényeket szem előtt tartó ambíciói, a vállalatokkal kiépített kapcsolatai által ugyanazon az úton indult el, amelyen a mostani modellváltás hathatósan tovább segíti majd – emlékeztetett Varga Mihály, aki beszédében az első éves hallgatókhoz is szólt: „Magyarország számít az Önök tudására, ezért nemcsak a tudás megszerzésére, hanem annak kamatoztatására is lehetőséget biztosít.”
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora beszédében köszöntötte az eseményen részt vevő kuratóriumi tagokat, a társintézmények rektorait, dékánjait, képviselőit, professzorait, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedő szereplőit és az intézmény újonnan felvételt nyert, elsőéves hallgatóit.
Beszédében kiemelte: „A 2021-es esztendőre az Óbudai Egyetem sokat változott, egészen más, új pályára áll”. Az intézmény történelmi múltját felidézve úgy fogalmazott: a hagyományok, eredmények olyan alapot jelentenek, amelyre bátran lehet építkezni. Az eddigieket tekintve legalább ekkora jelentőségű változás történik azzal, hogy 2021. augusztus 1-jétől új modell szerint működik az intézmény, a gazdasági kihívásokhoz és a piaci elvárásokhoz illeszkedően újulva meg. Az egyetem akadémiai közössége ismét maga dolgozhatja ki és viheti véghez előrelépési lehetőségeit, melyet a kuratórium felügyeletével és a kuratóriumban való közvetlen részvétellel komoly garanciát kap, hogy valódi XXI. századi egyetemmé váljon. Utalt rá, hogy az egyetem eddig is hazánk leggyakorlatorientáltabb felsőoktatási intézménye volt, ezt a lehetőséget a jelenlegi modellváltás maximalizálhatja. A célok megvalósítása sok munkát kíván, de a jelentős céges és nemzetközi kapcsolatrendszer, az elmúlt évben megalapított Ipari Tanács, a duális képzésben elért eredmények, valamint az időközben a fővároson kívül, a vidéki helyszíneken és a határon túli magyarság körében indított képzések megadják az alapot arra, hogy Közép-Kelet Európa egyik meghatározó műszaki egyetemévé válhasson. Prof. Dr. Kovács Levente hangsúlyozta: „A modellváltással nagy lehetőséget és egyben nagy felelősséget is kaptunk. Eltökélt szándékom, hogy az új helyzet a lehető legjobb működési és működtetési feltételeket hozza létre az egyetem számára.”
A rektor megköszönte azoknak a munkatársaknak a kitartását, akik az egyetem iránti hűségükkel és lojalitásukkal az intézmény mellett döntöttek. Hangsúlyozta, fontosnak tartja, hogy a hallgatók büszkék legyenek az itt megszerzett tudásra, a tanárokat, munkatársakat pedig inspiráló, jó hangulatú, egymást segítő, és biztonságot nyújtó munkahelyi környezet vegye körül. Az egyetemet hatalmas hajóhoz hasonlítva úgy fogalmazott: „az itt dolgozók szellemi közössége által „összecementált” – intézményünkre is igaz, hogy a nyílt vízen a hajókormány elfordítása viszonylag lassan érezteti hosszú távú hatását.” Beszédében utalt a pandémia okozta nehézségekre is. „Visszatekintve ezekre az embert próbáló hónapokra elmondhatjuk: egyetemünk jól állta a sarat, proaktívan és innovatívan alkalmazkodott a hirtelen jött új kihívásokhoz. Kutatóink felelősséggel és a tenni akarás vágyával fejlesztettek ki egy világújdonságnak számító innovációt, a tömeglélegeztető-rendszert, amely világszerte emberek millióinak életét mentheti meg a jövőben. De a járvány matematikai modellezésével foglalkozó országos epidemiológiai munkacsoportban is elévülhetetlen érdemeket szereztünk, melynek következtében az erre a célra megalakuló országos Nemzeti Laboratóriumnak oszlopos tagjai lehetünk. Ezzel az Óbudai Egyetem a korábban elnyert stratégiai egészségipari Kompetencia Központ pályázatunk irányait tovább erősíti, és mindez egyúttal bizonyítja, hogy a rektori stratégiában kiemelt kutatási irányok kiválasztásában jól döntöttünk. Az egészségügyi informatika, a mesterséges intelligencia, a robotika és a kiberbiztonság olyan irányok, melyekben méltán lehetünk világszinten is büszkék.”
Az eredményekről és a lehetőségekről szólva elmondta, hogy az egyetem egészét és jövőjét radikálisan megváltoztatható fejlesztési lehetőségekhez jutott az intézmény. Nem egy, hanem három Tudományos és Technológiai Park kialakítását nyerte el, mely a teljes magyar felsőoktatásban egyedülálló és még a tudományegyetemi elvárásokat is messze felülmúlja. A 2021-2026-os ciklusban Mechatronikai Tudományos és Technológiai Park kialakítására nyílt lehetőség Székesfehérváron, Okosipari Science Park létesülhet Kaposváron, valamint Jövőipari Tudományos és Technológiai Park valósulhat meg Zsámbékon. Emellett egy régi álom, az integrált kampuszfejlesztés is valóra válhat. A rektor részletesen beszélt a határon túli magyar felsőoktatási intézményekre vonatkozó tudományos és oktatási együttműködési programról is.
„Célunk, hogy tevékenyen részt vegyünk egy Erdélyi Science Park létrehozásában és segítsük a Partium Keresztény Egyetem gazdaságinformatikai, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem robotikai és Ipar 4.0 irányban történő oktatás és kutatás-fejlesztési elképzeléseit.”
Elmondta: nemzetköziesítés terén komoly felzárkózási programot indít az egyetem. A társegyetemekkel kötött együttműködések kapcsán hangsúlyozta, a cél egyértelmű: a mai kor kihívásainak megfelelő interdiszciplináris képzések és KFI lehetőségek kiaknázása.
A továbbiakban szót ejtett az Afrikai kontinens és a Közép-Ázsiai térség irányába tett nyitásról, a világszerte erőteljes kreditmobilitási tevékenyégről, valamint az Acta Polytechnica Hungarica nemzetközi Q2-es folyóirat nemzetközi rangjának további emelkedéséről is.
„Mindezek, azt hiszem, méltóvá teszik egyetemünket arra, hogy fenntartó alapítványa a modern digitalizálódás egyik atyjának, a modern irányításelmélet meghatározó, magyar származású tudósának, Rudolf Kalmannak a nevét használja, akinek özvegye, Constantina Kalman úrhölgy szintén megtisztelte jelenlétével ünnepségünket, illetve a mai nappal egyetemünk díszpolgárává avathatjuk.”
A rektor hallgatókhoz szólva hangsúlyozta: jó döntést hoztak, amikor az Óbudai Egyetemet, hazánk meghatározó műszaki felsőoktatási intézményét választották.
Napjainkban, hazánkban, hozzávetőlegesen minden harmadik fiatal mérnök kolléga az intézmény falai közül kerül a munka világába. Minden képzési területen magas színvonalú, piacképes diplomát garantál, műszaki és informatikai területen az ország első három legjobb felsőfokú intézményei között szerepel. Úgy fogalmazott: az egyetem minden munkatársa, oktatója, az erős Hallgatói Önkormányzat és kari érdekvédelmi szervezetek támogatni fogják őket abban, hogy a tanulásra koncentrálhassanak és célba érjenek.
A rektor beszéde végén hangsúlyozta: „Az egyetemünk életében új időszámítást jelentő modellváltás legfontosabb aspektusát a végére hagytam. Alulról építkezve, a pozitív és kreatív energiákat egybekötve tudunk csak maradandót alkotni. A „nagy hajó” példájához visszatérve ez az jelenti, hogy az első tisztektől a matrózokon át a gépházban dolgozókig mindenkire szükségünk lesz, ha a „hajónkat” a kijelölt cél irányába szeretnénk kormányozni. Ebben mindannyiuk részvételére számítok! „Jó szelet” kívánok magunknak!”
A tanév tervek szerint jelenléti oktatással indul – mondta Prof. Dr. Kovács Levente, aki beszéde végén mindenkinek jó munkát, jó egészséget és eredményes tanévet kívánt, és ünnepélyesen megnyitotta a 2021/2022-es tanévet.
Csuzi Henrik az Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke is köszöntötte az elsőéves hallgatókat, szót ejtett a pezsgő hallgatói életről, a kihívásokról, feladatokról, a közösség erejéről. Útravalóul felidézte az egyetem szlogenjét: „Tehetség. Siker. Közösség.”
Az eseményen az Egyetem Aranykoszorús Vegyeskara adott ünnepi műsort.
Elismerések
Az ünnepi beszédeket követően Prof. Dr. Kovács Levente rektor, kitüntetéseket adott át.
Az Óbudai Egyetem Rektora Honorary Professor, azaz címzetes egyetemi tanár kitüntető címet adományozhat a kiemelkedő, nemzetközileg, illetve országosan elismert szakmai teljesítményt nyújtó személynek.
Az ünnepélyes eseményen Honorary Professor kitüntető címet vehetett át:
Prof. Dr. Arkadiusz Wójs, a lengyel Wroclawi Műszaki Egyetem rektora, Dr. Florin Dragan, a Temesvári Műszaki Egyetem rektora, Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora és Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.
Honorary Citizen elismerésben részesült: Constantina Kalman, Prof. Dr. Rudolf Kalman özvegye.
Würth-díjat kapott: Pál Bence hallgató
A tavalyi évben nem nyílt lehetőség a HÖK díjak átadására, így ezekre is idén került sor, de a 2021-es HÖK díjakat is átadták.
A 2020-as év HÖK díjazottjai:
Mátrai Cintia – Kultúráért kitüntető cím;
Marton Zoltánné – Év közéleti dolgozója cím;
Váradi Tamás – Év sportolója cím.
A 2021. évi HÖK díjazottak:
Prof. Dr. Kovács Levente – Az év közéleti dolgozója;
Kovács Richárd Csaba – A kultúráért kitüntető cím.
A kitüntetések átadását követően az elsőéves hallgatók fogadalomtétele következett, mellyel hivatalosan is az Óbudai Egyetem polgáraivá váltak. Fogadalomtételüket követően Prof. Dr. Kovács Levente rektor kézfogással, hivatalosan is az intézmény polgáraivá fogadta a fiatalokat.
Ezt követően, hagyományainkhoz híven, az egyetem zászlajára minden kar részéről egy-egy új hallgató feltűzte a kart szimbolizáló szalagot. Az ünnepség a Szózat eléneklésével és a vezetőség kivonulásával zárult.
