Felmérés készült az élelmiszerfogyasztói szokásokról
A Keleti Károly Gazdasági Kar (KGK) szakemberei igyekeznek a gyakorlatias oktatás jegyében olyan kutatásokat folytatni, melyek aktuális kérdéseket vetnek fel, követik a szakmai trendeket és érdekes tanulságokat szolgáltathatnak a hallgatók számára is. Dr. habil. Garai-Fodor Mónika, a kar dékánja és Dr. Popovics Anett, a KGK Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet adjunktusa felmérést készített az élelmiszerfogyasztói preferenciákról, generáció-specifikus aspektusból, több mint 1400 válaszadó adataira építve.
Dr. Popovics Anett, adjunktus kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy a generációk közötti különbségek elemzése számos korábbi kutatásukban is visszaköszön, ugyanis azt tapasztalják, hogy nagy eltérés mutatkozik – mind értékrendben, mind a vásárlói és fogyasztói magatartásban – az egyes generációk között, mely számukra, marketinges szakemberek számára kiváló szegmentációs lehetőséget kínál.
Dr. habil. Garai-Fodor Mónika elmondta: - Az élelmiszerfogyasztói szokások terén a kutatás eredményei alapján megállapíthattuk, hogy az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban. Jellemzően az X generáció (a 37-60 évesek) tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, a 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék. A fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében azonban az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló. Ez a generációra jellemző, nagyban még kiforratlan preferenciarendszerrel magyarázható. Az azonban mindenképp jó hír a magyar élelmiszergyártóknak és forgalmazóknak, hogy egyáltalán nem jellemző a negatív attitűd a fiatal fogyasztókra.
- Az eredmények alapján arra jutottunk, hogy a válaszadók alapvetően pozitív attitűddel bírnak. Spontán asszociáció keretében vizsgáltuk a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói hozzáállást, és az eredményeknél abszolút többségben voltak a pozitív jelzők, mint minőségi, friss, hazai és esetenként néhány konkrét márkát (például: Pick) vagy épp terméket (például: tej) is megemlítettek a válaszadók. Ezen felül a megkérdezettek 75 százaléka mondta azt, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Annak hátterében, hogy jelenleg még nem vásárolnak nagymértékben magyar élelmiszert, elsősorban az ismeretek hiánya áll, melyet egy jól célzott edukációs kampány, közösségi marketing segítségével pozitív irányba lehetne befolyásolni.
- Az élelmiszervásárlás szempontrendszerét is elemeztük a vizsgálat során, és megállapítottuk, hogy az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége a legfőbb szempontok, háttérbe szorítva az olcsóság kritériumát.
Elemezve azt, hogy a megkérdezettek miként vélekednek a magyar élelmiszerekről, a kutatásból kiderült, hogy a vásárlók jelentősebb része (40,2 százalékuk) nem érzékel minőségbeli különbséget a hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de közel ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék). A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, ellenben az ár kapcsán a legtöbben (44 százalék) drágábbnak tartották a magyar élelmiszereket. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, a megkérdezettek mindössze 25 százaléka válaszolt igennel.
A kutatás legfőbb konklúziói szerint elmondható, hogy a magyar élelmiszer vásárlói köre jellemzően az X generáció tagjaiból kerül ki, életkor szerint tehát ők alkotják a legfőbb célcsoportot. Ezek a fogyasztók már jellemzően kiforrott preferenciarendszerrel rendelkeznek, és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A fiatalabb (Z generáció) esetében azt láthattuk, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferenciarendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem preferálják kellőképp a magyar élelmiszereket. Ahogy azok vásárlását sem tekintik divatkövetésnek, trendinek, melyen érdemes lenne meglátásunk szerint változtatni, ismerve az adott generáció értékrendjét. Hiszen esetükben domináns a trendi mintakövetés, keresik is a referenciaszemélyeket, mintákat, példaképeket. Egy, a fiatalokat megszólító, bevonó kommunikációs kampány megítélésünk szerint sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció körében. Ez azért is lehet fontos szempont meglátásunk szerint, mert ennek a generációnak a tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, potenciális, fizetőképes célcsoportot jelenthetnek, és ilyen formában jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a magyar élelmiszerek vásárlói körében – tette hozzá Dr. Garai-Fodor Mónika.
Dr. habil. Garai-Fodor Mónika elmondta: - Az élelmiszerfogyasztói szokások terén a kutatás eredményei alapján megállapíthattuk, hogy az életkor előrehaladtával nő a magyar élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban. Jellemzően az X generáció (a 37-60 évesek) tagjaiból kerül ki a magyar élelmiszert vásárlók köre, a 45 év felettiek vásárlásainak 41 százaléka magyar termék. A fiatalabb, Z (16-25 éves) generáció esetében azonban az látható, hogy sok még a bizonytalan vásárló. Ez a generációra jellemző, nagyban még kiforratlan preferenciarendszerrel magyarázható. Az azonban mindenképp jó hír a magyar élelmiszergyártóknak és forgalmazóknak, hogy egyáltalán nem jellemző a negatív attitűd a fiatal fogyasztókra.
- Az eredmények alapján arra jutottunk, hogy a válaszadók alapvetően pozitív attitűddel bírnak. Spontán asszociáció keretében vizsgáltuk a magyar élelmiszerek iránti fogyasztói hozzáállást, és az eredményeknél abszolút többségben voltak a pozitív jelzők, mint minőségi, friss, hazai és esetenként néhány konkrét márkát (például: Pick) vagy épp terméket (például: tej) is megemlítettek a válaszadók. Ezen felül a megkérdezettek 75 százaléka mondta azt, hogy szívesen vásárol magyar élelmiszert, mert ezzel magyar munkahelyeket támogat. Annak hátterében, hogy jelenleg még nem vásárolnak nagymértékben magyar élelmiszert, elsősorban az ismeretek hiánya áll, melyet egy jól célzott edukációs kampány, közösségi marketing segítségével pozitív irányba lehetne befolyásolni.
- Az élelmiszervásárlás szempontrendszerét is elemeztük a vizsgálat során, és megállapítottuk, hogy az élelmiszer tartóssága, beltartalmi értéke és könnyű elérhetősége a legfőbb szempontok, háttérbe szorítva az olcsóság kritériumát.
Elemezve azt, hogy a megkérdezettek miként vélekednek a magyar élelmiszerekről, a kutatásból kiderült, hogy a vásárlók jelentősebb része (40,2 százalékuk) nem érzékel minőségbeli különbséget a hazai és más országokból származó élelmiszerek között, de közel ugyanennyien mondták azt, hogy a magyar élelmiszerek minősége jobb (38,5 százalék). A megbízhatóság terén is hasonló arányok érvényesültek, ellenben az ár kapcsán a legtöbben (44 százalék) drágábbnak tartották a magyar élelmiszereket. Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy csak akkor vásárolnának-e magyar terméket, ha az olcsóbb a külföldinél, a megkérdezettek mindössze 25 százaléka válaszolt igennel.
A kutatás legfőbb konklúziói szerint elmondható, hogy a magyar élelmiszer vásárlói köre jellemzően az X generáció tagjaiból kerül ki, életkor szerint tehát ők alkotják a legfőbb célcsoportot. Ezek a fogyasztók már jellemzően kiforrott preferenciarendszerrel rendelkeznek, és kellő anyagi erőforrás birtokában vannak. A fiatalabb (Z generáció) esetében azt láthattuk, hogy sok még a bizonytalan vásárló, preferenciarendszerük kiforratlansága lehet az egyik legfőbb oka annak, hogy nem preferálják kellőképp a magyar élelmiszereket. Ahogy azok vásárlását sem tekintik divatkövetésnek, trendinek, melyen érdemes lenne meglátásunk szerint változtatni, ismerve az adott generáció értékrendjét. Hiszen esetükben domináns a trendi mintakövetés, keresik is a referenciaszemélyeket, mintákat, példaképeket. Egy, a fiatalokat megszólító, bevonó kommunikációs kampány megítélésünk szerint sokat tudna segíteni a magyar élelmiszerek népszerűsítésében, a Z generáció körében. Ez azért is lehet fontos szempont meglátásunk szerint, mert ennek a generációnak a tagjai hamarosan önálló keresettel rendelkező, potenciális, fizetőképes célcsoportot jelenthetnek, és ilyen formában jelentős szerepet játszhatnak a jövőben a magyar élelmiszerek vásárlói körében – tette hozzá Dr. Garai-Fodor Mónika.
