Prof. Dr. Vajda István (1952-2020)
Életének 68. évében, hosszú és súlyos betegség után elhunyt Prof. Dr. Vajda István, az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar volt dékánja, egyetemi tanár. Vajda Istvánt az Óbudai Egyetem saját halottjának tekinti.
1976-2013 között a BME Villamos Energetika Tanszék (korábban Villamos Gépek, majd Villamos Gépek és Hajtások Tanszék) munkatársa, 2005-2010 között tanszékvezetője volt. 1995-től a SuperTech Labor vezetője, 2004-ben egyetemi tanári kinevezést kapott, majd tanszékvezető volt 2005-2010 között.
2012-től dolgozott az Óbudai Egyetemen, 2013-tól főállású egyetemi tanár. 2012-2017 között az Automatika Intézet igazgatójaként, 2014-2017 között a KVK dékánjaként vállalt vezetői feladatot. 2017-ben az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar által alapított Kandó Aranygyűrűt kapott. Az Óbudai Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsának elnöke volt 2014-2016 között, 2016. január 1-jétől 2020. június 30-ig pedig az Anyagtudományi és Technológiai Doktori Iskola vezetője volt.
MTA köztestületi tag 2004-től, többször jelölték MTA levelező tagnak, közgyűlési doktor képviselő 2007-2013 között, az MTA MTO Elektrotechnikai Bizottság elnöke 2009-2014 között. 1998-2001 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjas. 2014-ben Liska-díjat, 2017-ben Szent-Györgyi Albert-díjat és „IEEE HS Service Award” aranymedált, 2018-ban MEE Nívódíjat kapott.
2006-tól tagja a Magyar Mérnökakadémiának. 1995-től az IEEE tagja, 2010-től 2014-ig az IEEE Hungary Section alelnöke. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja, 2006-tól 2013-ig a Szakmai-Tudományos Bizottság elnöke.
1976-tól MEE tag. Tudományos tanácsadói és együttműködést szervező munkájával segítette – többek között − a Gép, Készülék és Berendezés Szakosztály működését. Tevékenységének egyik fő fókusza a villamosenergia-átalakítás szakterület hazai fennmaradásának és fejlesztésének, nemzetközi beágyazottságának erősítése, korszerű témákkal való frissítése, a gyártóipar hazai és egyesületi szerepének erősítése, a szakmában jól képzett mérnökhallgatók képzése volt.
Azon kevés egyetemi oktatók kiemelkedő képviselője, aki "iskolateremtő" a szakmaterületén. Ennek a tevékenységnek jelentős összetevője volt a "Problémamegoldás iskolája" nemzetközi rendezvénysorozat kezdeményezése és megvalósítása 1996-tól 2005-ig minden évben.
Szakterülete többek között a szupravezetők villamosipari alkalmazásai, a villamos gépek elmélete és tervezése, a nemkonvencionális energiaátalakítók, az elosztott villamosenergia-termelés és -tárolás, továbbá a villamosenergia-átalakítók (villamos gépek) elmélete és tervezése, a villamosenergia-tárolók elmélete és alkalmazásai, a villamos hajtású járművek gépei. Kiemelt kutatási témája a szupravezetők villamosipari alkalmazásai.
Megalapozta és vezette az ÓE KVK villamosenergia-átalakítók, -tárolók és irányítástechnika MSc specializációt. Számos hazai és nemzetközi K+F projekt vezetője volt. Meghatározó szerepet vállalt az országos szintű Elektrotechnikai Egyetemi és Gyártói Műhely létrehozásában és működtetésében. Jelentősen hozzájárult a szakterület oktatási-kutatási tevékenységének összehangolásához.
Létrehozta és működtette az ÓE EKIK Villamosenergia-átalakító Rendszerek Tudásközpontot, amely hiánypótlóként működött az országban. A tudásközpont küldetése, hogy kooperációs és kollaborációs felületet biztosítson az adott szakterületen dolgozók kollektívájával ‒ az összefoglalóan csak „műhelynek” nevezett tudásbázissal ‒, amely már évekre visszanyúló együttműködési platformja a hallgatók, az ország egyéb egyetemi bázisai és a gyártók között. Ennek keretében létrehozta a villamosenergia-átalakítók, tárolók és szabályozások mint szakma műhelyeit, amelyek a Hallgatói Mester-Műhely, az Elektrotechnikai Felsőoktatási Műhely és a Gyártók Műhelye.
Gyászolják barátai, kollégái, munkatársai és hallgatói, akik tőle nemcsak a szakmát, a hivatást sajátították el, hanem nyitottságot a világra, derűt, munkaszeretet és emberséget is tanultak.
Tisztelt professzor úr, kedves tanár úr, drága kolléga és barát, nyugodj békében!
GYÁSZJELENTÉS