Az 1999. évi LII. törvény rendelkezései alapján 2000. január 1-jei hatállyal létrehozott Budapesti Műszaki Főiskola jogelődjei a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, valamint a Könnyűipari Műszaki Főiskola.

Az integrációval párhuzamosan zajló kari akkreditációs folyamat eredményeképpen a főiskola ötkarú oktatási intézménnyé alakult át, így a képzés az alábbi karokon kezdődött meg:

• Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar,
• Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar,
• Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar,
• Neumann János Informatikai Főiskolai Kar,
• Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar.

A Magyar Akkreditációs Bizottság ütemezésének megfelelően a főiskola 2005-ben került tanúsításra. A MAB plénuma 2005. decemberi ülésén elfogadott akkreditációs értékelés kiemelte:

A hatályos felsőoktatási törvény 81.§ (4) és a 122. §-ban foglaltak értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság intézményi akkreditációs eljárás keretében értékelte a Budapesti Műszaki Főiskolán folyó képzés és a tudományos kutatás színvonalát, és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy az intézményben folyó képzési és kutatási tevékenység megfelel a hatályos Ftv. követelményrendszerének, továbbá azoknak a minőségi elvárásoknak, amelyeket a MAB elvi állásfoglalása főiskola, főiskolai kar, illetve a hagyományos képzési rendszerhez tartozó képzések akkreditációjának feltételéül szab.

A plénum határozat kiemeli:

A Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) 2000. január elsején három nagy múltú műszaki főiskola integrációjával jött létre, és az elődök haladó hagyományainak megőrzésével, valamint az új intézmény hazai és nemzetközi elismertségének megteremtésével rövid idő alatt a régió egyik meghatározó felsőoktatási intézményévé vált…

2006 októberében kezdte meg tevékenységét a Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont (KITT), mely a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, az oktatást, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, önállóan gazdálkodó szervezeti egység.

A főiskola intézményfejlesztési tervével összhangban 2007 januárjától a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Mérnökpedagógiai Intézete, valamint a Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar Humánfejlesztési és Módszertani Intézete összevonásával jött létre a Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ. Módosult a Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar új megnevezése Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karra, és a Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar neve – a környezetmérnöki alapképzés erőteljesebb kifejezésre juttatása érdekében – Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karra változott. A székesfehérvári Számítógéptechnikai Intézet – a rektor közvetlen felügyelete mellett – Regionális Oktatási és Innovációs Központ–Székesfehérvár-rá alakult át, mely önálló gazdálkodási jogkörű egységként ellátja az interdiszciplinális képzési és kutatási feladatokat. 2007 májusában a Rektori Hivatal keretében kialakításra került a Pályázati és Technológia Transzfer Iroda, majd 2009. január 1-jével a Közbeszerzési Központ.

A Bánki Donát Műszaki Főiskolán az oktatás gépészmérnöki, szervező és informatikai, műszaki informatikai, műszaki menedzser, mérnöktanár, műszaki oktatói, valamint biztonságtechnikai szakon folyt, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnöki, műszaki informatikai, biztonságtechnikai, mérnöktanári, műszaki szakoktatói, valamint műszaki menedzser szakon végeztek hallgatók, míg a Könnyűipari Műszaki Főiskola könnyűipari mérnök, biztonságtechnikai mérnök és műszaki menedzser szakokon képzett mérnököket.

2002 szeptemberétől kerültek bevezetésre a kredittantervek. Ekkor a főiskola öt karán, a nappali tagozaton nyolc főiskolai szakon – a gépészmérnöki, a biztonságtechnikai, a villamosmérnöki, a gazdasági informatika, a műszaki menedzser, a műszaki informatika, a könnyűipari mérnöki, valamint a mérnöktanári – folyt a képzés.

A Bolognai folyamattal összhangban a főiskola 2002-ben megkezdte a felkészülést az új, kétciklusú felsőoktatási képzési rendszerre való átállásra. Ennek eredményeként 2004-ben pilot projekt keretében a Neumann János Informatikai Főiskolai Karon az országban az elsők között elindult a mérnök informatikus szak BSc képzés formájában.

A Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatott sikeres szakindítási kérelem birtokában 2005 szeptemberében megkezdődött a gépészmérnöki, a villamosmérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mechatronikai mérnöki és a könnyűipari mérnöki alapképzési szakokon az oktatás. A műszaki menedzser és a gazdálkodási és menedzsment szakok indítására 2006-ban kerülhetett sor.

2007-ben indult meg a mechatronikai mérnöki szakon az angol nyelvű képzés, majd 2008-ban a részben német nyelvű gépészmérnöki oktatás, valamint az ipari termék- és formatervező mérnöki képzés.

2005-ben megkezdődött a mérnök informatikus, a műszaki tanár, a biztonságtechnikai mérnök, valamint a mechatronikai mérnök mesterszakok alapítása. A folyamat eredményeképpen 2007-ben megindult az oktatás a mérnöktanár (gépészmérnök, had- és biztonságtechnikai mérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus) és a biztonságtechnikai mérnöki szakon, majd 2008-ban kiegészült a mérnöktanár szak (könnyűipari mérnök, gazdálkodási mérnök), és megkezdődött a képzés a mechatronikai mérnöki, a mérnök informatikus, a vállalkozásfejlesztés és a könnyűipari mérnöki szakokon. 2009 végére 11 magyar nyelvű és 2 idegen nyelvű alapszakon és 6 mesterszakon folyt a képzés. 2009-ben a MAB akkreditálta a kereskedelem és marketing alapképzési szakot, melynek eredményeképpen a képzés e szakon 2010-ben indulhatott meg.

A Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karon az alapképzésben erős informatikai alapokra épülő, a gazdasági élet számos területén keresett gépész-, had- és biztonságtechnikai-, mechatronikai mérnökök, valamint műszaki szakoktatók képzése folyt. A mesterszakokon az alapszakokon végzett kiemelkedő képességű hallgatók tanulmányaikat mechatronikai mérnöki, biztonságtechnikai mérnöki, valamint mérnöktanári mesterszakon folytathatták. A 2 éves gépipari mérnökasszisztens szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak és a gépészmérnöki alapképzésbe kreditbeszámítással kapcsolódhattak be.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karon az alapképzésben a gazdaságban keresett villamosmérnökök képzése folyt. A kar a villamosmérnök alapképzésre építve mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést a továbbtanulni szándékozóknak. A felsőfokú szakképzés keretében villamosmérnök-asszisztens szakon, valamint médiatechnológus-asszisztens szakon folyt képzés.

A Keleti Károly Gazdasági Karon az alapképzés keretében műszaki menedzser, gazdálkodási és menedzsment, a mesterképzés során vállalkozásfejlesztés és mérnöktanár szakokon folyt képzés. A 2 éves pénzügyi szakügyintéző szakon végzettek felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptak. A 2 féléves üzleti tanácsadás (coach) szakirányú továbbképzés hallgatói üzleti tanácsadás szakértői oklevelet kaptak.

A Neumann János Informatikai Kar feladata az elismert, gyakorlatorientált mérnök informatikus alapszak, valamint a mérnök informatikus mesterszak gondozása. A mérnök informatikus alapképzéshez kapcsolódóan a kar mérnöktanár mesterszakon is kínált képzést.

A Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar a könnyűipari mérnöki, az ipari termék- és formatervező mérnöki és környezetmérnöki alapszakokon, valamint a könnyűipari mérnöki és mérnöktanári mesterszakon és a könnyűipari mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.

A Regionális Oktatási és Innovációs Központ három alapszakon, villamosmérnök, műszaki menedzser és mérnök informatikus, valamint egy felsőfokú szakképzés keretében, műszaki informatikai mérnökasszisztens szakon folytatott oktatást.

A Tanárképző és Mérnökpedagógiai Központ a műszaki szakokhoz illeszkedve karközi együttműködésben folytatott műszaki szakoktató alapképzést és mérnöktanári mesterképzést.

A szakirányú továbbképzések keretében meghirdetésre került az infokommunikációs (KVK), az üzleti tanácsadás (KGK), a számítógép-hálózati szakmérnök (ROIK), a veterán-gépjármű restaurátor (BGK), a munkavédelmi (BGK), a logisztika-kontrolling (KGK), a gazdálkodási szakmérnök (KGK), a világítástechnika (KVK) szakirányú továbbképzési szak.

A főiskola az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány és az Oktatási Minisztérium, valamint a MAB követelményrendszerének megfelelő minőségirányítási rendszert épített ki, a Minőségirányítási kézikönyv, az eljárások kidolgozása 2002-ben fejeződött be. Az ISO 9001:2000 számú szabvány követelményeinek megfelelő minőségirányítási rendszer tanúsítására 2004 elején került sor, majd az első tanúsítási időszak lezártával felügyeleti auditot hajtottak végre, mely során kiállított okirat szerint a főiskola szervezete továbbra is kielégíti a szabvány követelményeit az akkreditált felsőoktatás, a felnőttképzés, a kutatás-fejlesztés és a tudományszervezés működési területen.

A főiskola eredményesen szerepelt pályázatával az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett 2007. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a Felsőoktatási intézmény kategóriában, ahol Bronz Fokozatú elismerésben részesült. A 2008-as Minőségi Díj pályázat során a Díjbizottság által kijelölt Látogató Bizottság értékelve a főiskola tevékenységét, a pályázatra 437 pontot adott, melynek alapján az oktatási és kulturális miniszter Ezüst Fokozatú Elismerő Oklevelet adott át a Szenátus Ünnepi Tanévnyitó ülésén.

Kiemelkedő sikert jelentett, hogy a 2009. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázat eredményeképpen a Szenátus Jubileumi Kibővített Tanévnyitó Ülésén – a legmagasabb elismerés – a Felsőoktatási Minőségi Díj került átadásra.

A főiskola 2006-ban a hazai felsőoktatási intézmények közül ötödikként, a főiskolák közül elsőként nyerte el a hallgatói és oktatói mobilitást ösztönző Erasmus tevékenységével az E-Quality Európai Minőségi Díjat. Az Erasmus program magyarországi működésének 10. évfordulója alkalmából 2007-ben az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kiváló Erasmus Koordinátor díjat adományozott. 2009-ben Nemzetközi együttműködési kultúráért Nívódíjban részesült az intézmény.

A főiskola gyakorlatorientált képzésének eredményességét a nemzetközi és hazai versenyeken elért hallgatói sikerek jelzik. Közülük is kiemelkednek a Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatóinak kiváló teljesítményei, melyet a tésztahíd építő házibajnokságokon, a RECCS Kárpát-medencei, valamint a kanadai világbajnokságokon értek el. A Gépszerkezettani és Biztonságtechnikai Intézet mintegy tíz évvel ezelőtt csatlakozott a versengéshez, s hallgatói az elmúlt 7 évben a kanadai Okanagan University College legrangosabbnak számító világversenyét 6 alkalommal nyerték meg.

Az eddigi öt hazai versenyen született eredmények alapján nem szerénytelenség azt állítani, hogy a RECCS a világ legszínvonalasabb tésztahídépítő versenye. A RECCS 2006-on például Vida Balázs győri építészhallgató közel 400 kg-os eredménnyel győzött, 2008-ban pedig a Bánkis Márkos Szilárd Attila hídja 555,2 kg terhelésnél ment tönkre.

A Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar hallgatói 2008 után 2009-ben is megnyerték a Design Challenge robotépítő versenyt. A Bosch Elektromobil 2009-es versenyén a Kandó Kar egyik csapata a legjobb műszaki megoldás díját nyerte, a másik csapata a II. helyezett lett összetettben, és a harmadik helyezést érte el a gyorsasági versenyben.

A Kandó Kar III. évfolyamos hallgatója, Boros Tamás a Mitsubishi-Scholarship 2009. évi nemzetközi versenyének hazai győztese lett azzal a dolgozatával, melyben egy összetett oktatási modellt dolgozott ki, melynek segítségével növelni lehet a villamosmérnök képzés színvonalát, s ennek hatására képzettebb mérnökök kerülhetnek az iparba.

A 2008-as tapasztalatok alapján a Pneumobil 2009 versenyre már négy Bánki kari csapat is benevezett. A 34 pneumobil járművet felsorakoztató versenyen – az elmúlt évi 2. helyezést követően – a csapatok a mezőny első negyedében végeztek. A Bánki Kar hallgatói a 2008-as eredményük után 2009-ben új hazai csúcsot értek el a Shell Eco-marathon versenyen. A csapat a prototípus kategóriában egy liter benzin energiájával 100 km-rel ment többet a tavalyi eredményénél, így 282 km-t ért el.

A korábbi helyezésekhez képest kiemelkedő sikert jelentett a 2009-es Hajós György Matematikaverseny: az első három helyezést rendre a Neumann János Informatikai Kar (elnyerve a vándorkupát), a Kandó Kálmán Villamosmérnöki kar, és Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar hallgatói csapata nyerte.

Az évről évre megrendezésre kerülő PLC országos irányítástechnikai programozó vetélkedőn a főiskola csapatai sikereket értek el. A 2009. évi megmérettetésen a Kandó Kar Automatika Intézet Óbudai Thevenin csapata az első, az Óbudai Norton csapat a harmadik helyezést szerezte meg.

A Magyarországon akkreditált angol üzleti szaknyelvi vizsgán 2008-ban Holló Péter KGK-s hallgató arany minősítést kapott, míg 2009-ben Szabó Ildikó ezüstérmes elismerést vehetett át Greg Dorey nagykövettől a Brit Nagykövetségen. 2009-ben az ERASMUS csereprogram két milliomodik résztvevője a főiskola Neumann János Informatikai Kar hallgatója, Németh Gergő lett. A Magyar Mérnökhallgatók Egyesülete által 2009-ben megrendezett IDŐgép témájú InPulse országos innovációs versenyen a hatos döntőbe jutott a főiskola hallgatóiból álló három csapat.

Hallgatóink tanulmányi munkájuk mellett eredményesen szerepeltek hazai és nemzetközi sportversenyeken: pl. Sebestyén Júlia a 2004-es műkorcsolya Európa-bajnokság aranyérmese, Rédli András a magyar párbajtőr válogatott tagjaként 2009 októberében a törökországi antalyai vívó világbajnokságon ezüstérmet szerzett, Németh Balázs mechatronikai mérnök szakos hallgatónk a gyorsasági motoros világbajnokságon remek teljesítménnyel zárta az évet, de büszkeség tölt el bennünket annak kapcsán is, hogy a Műszaki Felsőoktatási Sportnapokon az összesített pontversenyben hallgatói csapatunk került ki győztesnek.