A kutatási eredményektől a társadalmi hatásig – tudományos láthatóság és kommunikáció az Óbudai Egyetemen
Hogyan válhatnak a tudományos eredmények szélesebb körben ismertté, érthetővé és hasznosíthatóvá? Milyen szerepet játszik ebben a tudatos publikációs stratégia, a kutatói márkaépítés és a hatékony kommunikáció? - Ezeket a kérdéseket állította középpontba az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (EKIK) által szervezett „Tudományos láthatóság – kommunikáció és disszemináció fiatal kutatók számára” című szakmai rendezvény, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként tartottak meg november 5-én.
A tudományos teljesítmény, a láthatóság és a hatás összefüggései
A rendezvény egyik meghatározó gondolata az volt, hogy a kutatási teljesítmény, a tudományos láthatóság és a társadalmi hatás egymással szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak. A tudományos eredmények létrehozása és publikálása mellett egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a kutatók képesek legyenek bemutatni munkájuk relevanciáját, közérthetően ismertetni eredményeiket, és kapcsolatot teremteni azokkal, akik a megszületett tudásra építeni tudnak. A kutatási eredmények ugyanis nemcsak a tudományos közösség számára lehetnek értékesek, hanem más tudományterületeken, az iparban, a gazdaságban és a társadalom szélesebb rétegeiben is hasznosulhatnak. A tudományos láthatóság így túlmutat az ismertség növelésén: hozzájárulhat az új szakmai együttműködések kialakulásához, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásához és a tudományterületek közötti tudásmegosztáshoz.
Négy előadás, négy nézőpont a tudományos láthatóságról
Dr. Szigeti Gyula Péter „Hová tart a tudomány?” című előadásában a tudomány fejlődésének történeti és társadalmi összefüggéseit, valamint a modern kutatási rendszer kihívásait mutatta be. Kiemelt figyelmet fordított a tudományos teljesítmény mérésének korlátjaira, a publikációs mutatók túlzott előtérbe kerülésére, továbbá a nyílt tudomány és a tudománykommunikáció szerepére. Előadásában hangsúlyozta, hogy a tudomány értékét nem kizárólag a mérőszámok határozzák meg, hanem az is, hogy az eredmények miként járulnak hozzá a társadalmi fejlődéshez és a tudás szélesebb körű megosztásához.
Dr. Biró Attila „A kutatás nem ér véget a publikációval” című előadásában a kutatói teljesítmény, a szakmai láthatóság és a tényleges hatás közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. Kutatói és ipari tapasztalataira építve mutatta be, miként segítheti a tudatos szakmai jelenlét, a közérthető tudásmegosztás és a különböző célcsoportokhoz igazított kommunikáció az új együttműködések kialakulását. Gyakorlati javaslatokat is megfogalmazott a kutatói láthatóság fokozatos építésére, hangsúlyozva, hogy a siker valódi mércéje nem a közösségi médiában elért nézettség, hanem az értékes szakmai kapcsolatok és a kutatási eredmények hasznosulása.
Dr. Berek László „Publikációs stratégia és láthatóság” című előadásában a tudatos folyóiratválasztás, a nemzetközi tudományos adatbázisok és a publikációs minőségi mutatók szerepét ismertette. Bemutatta a Web of Science és a Scopus rendszerének sajátosságait, a folyóiratok értékelésének szempontjait, valamint a kéziratok megfelelő előkészítésének és a publikációs stratégia kialakításának jelentőségét. Kitért arra is, hogy az egyetemi könyvtár a folyóiratválasztástól és a kézirat-előkészítéstől a nyílt hozzáférésen át a kutatási láthatóság támogatásáig stratégiai partnerként segítheti a kutatókat.
Kembe Sorel „A kutatás, mint hír – Média, marketing és fogyasztói szemlélet” című előadásában azt vizsgálta, hogyan lehet a tudományos eredményeket a nagyközönség számára is érdekessé és érthetővé tenni. A célközönség igényeiből kiinduló kommunikáció, a közösségi média tudatos használata és a hiteles személyes márkaépítés mellett gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan alakítható egy összetett kutatási téma rövid, befogadható és figyelemfelkeltő tartalommá. Hangsúlyozta, hogy a közérthetőség nem csökkenti a tudományos tartalom értékét, hanem lehetőséget teremt arra, hogy a kutatási eredmények jelentőségét a nem szakértő közönség és a döntéshozók is megértsék.
A tudományos láthatóság növelésének lehetőségei
A rendezvény előadásai a tudományos eredmények láthatóságának számos gyakorlati és stratégiai kérdését érintették, többek között az alábbi területeken: a kutatási eredmények megismertetésének kihívásai, valamint a tudományos teljesítmény mérésének lehetőségei és korlátjai. A megfelelő publikációs csatornák kiválasztása, a tudományos adatbázisok szerepe és a kutatási eredmények hozzáférhetőségének növelése. A hiteles kutatói identitás kialakítása, a tudatos kommunikáció és a szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése. A célközönséghez igazított, közérthető tudománykommunikáció és a digitális csatornák alkalmazásának lehetőségei. A bemutatott megközelítések közös üzenete, hogy a kutatási eredmények hatékony megismertetése tudatos tervezést, megfelelő kommunikációs eszközöket és a különböző célcsoportok igényeinek figyelembevételét igényli.
A kutatási eredményektől a társadalmi hasznosulásig
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvény ráirányította a figyelmet arra, hogy a magas színvonalú kutatómunka mellett a tudományos eredmények hozzáférhetősége, láthatósága és közérthető bemutatása is meghatározó szerepet játszik a tudás szélesebb körű hasznosulásában. A program különösen a fiatal kutatók számára kínált hasznos szempontokat a tudatos publikációs stratégia kialakításához, a szakmai kapcsolatok építéséhez és a kutatási eredmények hatékony kommunikációjához. Az előadások azt is megmutatták, hogy a tudományos hitelesség és a közérthetőség nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő szempontok: a kutatási eredmények jelentősége akkor válhat szélesebb körben is felismerhetővé, ha azok a megfelelő közönséghez, megfelelő formában jutnak el. Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja által szervezett esemény hozzájárult a tudománykommunikáció jelentőségének tudatosításához, a kutatói szemléletformáláshoz és a tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését támogató megközelítések bemutatásához. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a tudományos láthatóság nem öncél, hanem a kutatási eredmények szakmai, gazdasági és társadalmi hasznosulását elősegítő eszköz.