A kutatási eredményektől a társadalmi hatásig – tudományos láthatóság és kommunikáció az Óbudai Egyetemen
Hogyan válhatnak a tudományos eredmények szélesebb körben ismertté, érthetővé és hasznosíthatóvá? Milyen szerepet játszik ebben a tudatos publikációs stratégia, a kutatói márkaépítés és a hatékony kommunikáció? - Ezeket a kérdéseket állította középpontba az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja (EKIK) által szervezett „Tudományos láthatóság – kommunikáció és disszemináció fiatal kutatók számára” című szakmai rendezvény, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat részeként tartottak meg november 5-én.
A szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a tudományos eredmények láthatóságának jelentőségére, és bemutassák azokat a megközelítéseket és eszközöket, amelyek segítségével a kutatók eredményesebben szólíthatják meg a szakmai közösségeket, az ipari szereplőket, a döntéshozókat és a szélesebb nyilvánosságot. Dr. Szigeti Gyula Péter tudományos koordinációért felelős rektorhelyettes, Dr. Biró Attila, az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ tudományos munkatársa, Dr. Berek László, az ÓE Egyetemi Könyvtár igazgatója és Kembe Sorel színész, kommunikációs szakember különböző nézőpontokból közelítette meg a tudományos kommunikáció, a publikációs stratégia és a kutatói láthatóság kérdéskörét.
A tudományos teljesítmény, a láthatóság és a hatás összefüggései
A rendezvény egyik meghatározó gondolata az volt, hogy a kutatási teljesítmény, a tudományos láthatóság és a társadalmi hatás egymással szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak. A tudományos eredmények létrehozása és publikálása mellett egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a kutatók képesek legyenek bemutatni munkájuk relevanciáját, közérthetően ismertetni eredményeiket, és kapcsolatot teremteni azokkal, akik a megszületett tudásra építeni tudnak. A kutatási eredmények ugyanis nemcsak a tudományos közösség számára lehetnek értékesek, hanem más tudományterületeken, az iparban, a gazdaságban és a társadalom szélesebb rétegeiben is hasznosulhatnak. A tudományos láthatóság így túlmutat az ismertség növelésén: hozzájárulhat az új szakmai együttműködések kialakulásához, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásához és a tudományterületek közötti tudásmegosztáshoz.
Négy előadás, négy nézőpont a tudományos láthatóságról
Dr. Szigeti Gyula Péter „Hová tart a tudomány?” című előadásában a tudomány fejlődésének történeti és társadalmi összefüggéseit, valamint a modern kutatási rendszer kihívásait mutatta be. Kiemelt figyelmet fordított a tudományos teljesítmény mérésének korlátjaira, a publikációs mutatók túlzott előtérbe kerülésére, továbbá a nyílt tudomány és a tudománykommunikáció szerepére. Előadásában hangsúlyozta, hogy a tudomány értékét nem kizárólag a mérőszámok határozzák meg, hanem az is, hogy az eredmények miként járulnak hozzá a társadalmi fejlődéshez és a tudás szélesebb körű megosztásához.
Dr. Biró Attila „A kutatás nem ér véget a publikációval” című előadásában a kutatói teljesítmény, a szakmai láthatóság és a tényleges hatás közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. Kutatói és ipari tapasztalataira építve mutatta be, miként segítheti a tudatos szakmai jelenlét, a közérthető tudásmegosztás és a különböző célcsoportokhoz igazított kommunikáció az új együttműködések kialakulását. Gyakorlati javaslatokat is megfogalmazott a kutatói láthatóság fokozatos építésére, hangsúlyozva, hogy a siker valódi mércéje nem a közösségi médiában elért nézettség, hanem az értékes szakmai kapcsolatok és a kutatási eredmények hasznosulása.
Dr. Berek László „Publikációs stratégia és láthatóság” című előadásában a tudatos folyóiratválasztás, a nemzetközi tudományos adatbázisok és a publikációs minőségi mutatók szerepét ismertette. Bemutatta a Web of Science és a Scopus rendszerének sajátosságait, a folyóiratok értékelésének szempontjait, valamint a kéziratok megfelelő előkészítésének és a publikációs stratégia kialakításának jelentőségét. Kitért arra is, hogy az egyetemi könyvtár a folyóiratválasztástól és a kézirat-előkészítéstől a nyílt hozzáférésen át a kutatási láthatóság támogatásáig stratégiai partnerként segítheti a kutatókat.
Kembe Sorel „A kutatás, mint hír – Média, marketing és fogyasztói szemlélet” című előadásában azt vizsgálta, hogyan lehet a tudományos eredményeket a nagyközönség számára is érdekessé és érthetővé tenni. A célközönség igényeiből kiinduló kommunikáció, a közösségi média tudatos használata és a hiteles személyes márkaépítés mellett gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan alakítható egy összetett kutatási téma rövid, befogadható és figyelemfelkeltő tartalommá. Hangsúlyozta, hogy a közérthetőség nem csökkenti a tudományos tartalom értékét, hanem lehetőséget teremt arra, hogy a kutatási eredmények jelentőségét a nem szakértő közönség és a döntéshozók is megértsék.
A tudományos láthatóság növelésének lehetőségei
A rendezvény előadásai a tudományos eredmények láthatóságának számos gyakorlati és stratégiai kérdését érintették, többek között az alábbi területeken: a kutatási eredmények megismertetésének kihívásai, valamint a tudományos teljesítmény mérésének lehetőségei és korlátjai. A megfelelő publikációs csatornák kiválasztása, a tudományos adatbázisok szerepe és a kutatási eredmények hozzáférhetőségének növelése. A hiteles kutatói identitás kialakítása, a tudatos kommunikáció és a szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése. A célközönséghez igazított, közérthető tudománykommunikáció és a digitális csatornák alkalmazásának lehetőségei. A bemutatott megközelítések közös üzenete, hogy a kutatási eredmények hatékony megismertetése tudatos tervezést, megfelelő kommunikációs eszközöket és a különböző célcsoportok igényeinek figyelembevételét igényli.
A kutatási eredményektől a társadalmi hasznosulásig
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvény ráirányította a figyelmet arra, hogy a magas színvonalú kutatómunka mellett a tudományos eredmények hozzáférhetősége, láthatósága és közérthető bemutatása is meghatározó szerepet játszik a tudás szélesebb körű hasznosulásában. A program különösen a fiatal kutatók számára kínált hasznos szempontokat a tudatos publikációs stratégia kialakításához, a szakmai kapcsolatok építéséhez és a kutatási eredmények hatékony kommunikációjához. Az előadások azt is megmutatták, hogy a tudományos hitelesség és a közérthetőség nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő szempontok: a kutatási eredmények jelentősége akkor válhat szélesebb körben is felismerhetővé, ha azok a megfelelő közönséghez, megfelelő formában jutnak el. Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja által szervezett esemény hozzájárult a tudománykommunikáció jelentőségének tudatosításához, a kutatói szemléletformáláshoz és a tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését támogató megközelítések bemutatásához. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a tudományos láthatóság nem öncél, hanem a kutatási eredmények szakmai, gazdasági és társadalmi hasznosulását elősegítő eszköz.
A tudományos teljesítmény, a láthatóság és a hatás összefüggései
A rendezvény egyik meghatározó gondolata az volt, hogy a kutatási teljesítmény, a tudományos láthatóság és a társadalmi hatás egymással szorosan összefüggő, de nem azonos fogalmak. A tudományos eredmények létrehozása és publikálása mellett egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a kutatók képesek legyenek bemutatni munkájuk relevanciáját, közérthetően ismertetni eredményeiket, és kapcsolatot teremteni azokkal, akik a megszületett tudásra építeni tudnak. A kutatási eredmények ugyanis nemcsak a tudományos közösség számára lehetnek értékesek, hanem más tudományterületeken, az iparban, a gazdaságban és a társadalom szélesebb rétegeiben is hasznosulhatnak. A tudományos láthatóság így túlmutat az ismertség növelésén: hozzájárulhat az új szakmai együttműködések kialakulásához, a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásához és a tudományterületek közötti tudásmegosztáshoz.
Négy előadás, négy nézőpont a tudományos láthatóságról
Dr. Szigeti Gyula Péter „Hová tart a tudomány?” című előadásában a tudomány fejlődésének történeti és társadalmi összefüggéseit, valamint a modern kutatási rendszer kihívásait mutatta be. Kiemelt figyelmet fordított a tudományos teljesítmény mérésének korlátjaira, a publikációs mutatók túlzott előtérbe kerülésére, továbbá a nyílt tudomány és a tudománykommunikáció szerepére. Előadásában hangsúlyozta, hogy a tudomány értékét nem kizárólag a mérőszámok határozzák meg, hanem az is, hogy az eredmények miként járulnak hozzá a társadalmi fejlődéshez és a tudás szélesebb körű megosztásához.
Dr. Biró Attila „A kutatás nem ér véget a publikációval” című előadásában a kutatói teljesítmény, a szakmai láthatóság és a tényleges hatás közötti különbségekre hívta fel a figyelmet. Kutatói és ipari tapasztalataira építve mutatta be, miként segítheti a tudatos szakmai jelenlét, a közérthető tudásmegosztás és a különböző célcsoportokhoz igazított kommunikáció az új együttműködések kialakulását. Gyakorlati javaslatokat is megfogalmazott a kutatói láthatóság fokozatos építésére, hangsúlyozva, hogy a siker valódi mércéje nem a közösségi médiában elért nézettség, hanem az értékes szakmai kapcsolatok és a kutatási eredmények hasznosulása.
Dr. Berek László „Publikációs stratégia és láthatóság” című előadásában a tudatos folyóiratválasztás, a nemzetközi tudományos adatbázisok és a publikációs minőségi mutatók szerepét ismertette. Bemutatta a Web of Science és a Scopus rendszerének sajátosságait, a folyóiratok értékelésének szempontjait, valamint a kéziratok megfelelő előkészítésének és a publikációs stratégia kialakításának jelentőségét. Kitért arra is, hogy az egyetemi könyvtár a folyóiratválasztástól és a kézirat-előkészítéstől a nyílt hozzáférésen át a kutatási láthatóság támogatásáig stratégiai partnerként segítheti a kutatókat.
Kembe Sorel „A kutatás, mint hír – Média, marketing és fogyasztói szemlélet” című előadásában azt vizsgálta, hogyan lehet a tudományos eredményeket a nagyközönség számára is érdekessé és érthetővé tenni. A célközönség igényeiből kiinduló kommunikáció, a közösségi média tudatos használata és a hiteles személyes márkaépítés mellett gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan alakítható egy összetett kutatási téma rövid, befogadható és figyelemfelkeltő tartalommá. Hangsúlyozta, hogy a közérthetőség nem csökkenti a tudományos tartalom értékét, hanem lehetőséget teremt arra, hogy a kutatási eredmények jelentőségét a nem szakértő közönség és a döntéshozók is megértsék.
A tudományos láthatóság növelésének lehetőségei
A rendezvény előadásai a tudományos eredmények láthatóságának számos gyakorlati és stratégiai kérdését érintették, többek között az alábbi területeken: a kutatási eredmények megismertetésének kihívásai, valamint a tudományos teljesítmény mérésének lehetőségei és korlátjai. A megfelelő publikációs csatornák kiválasztása, a tudományos adatbázisok szerepe és a kutatási eredmények hozzáférhetőségének növelése. A hiteles kutatói identitás kialakítása, a tudatos kommunikáció és a szakmai kapcsolatrendszer fejlesztése. A célközönséghez igazított, közérthető tudománykommunikáció és a digitális csatornák alkalmazásának lehetőségei. A bemutatott megközelítések közös üzenete, hogy a kutatási eredmények hatékony megismertetése tudatos tervezést, megfelelő kommunikációs eszközöket és a különböző célcsoportok igényeinek figyelembevételét igényli.
A kutatási eredményektől a társadalmi hasznosulásig
A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó rendezvény ráirányította a figyelmet arra, hogy a magas színvonalú kutatómunka mellett a tudományos eredmények hozzáférhetősége, láthatósága és közérthető bemutatása is meghatározó szerepet játszik a tudás szélesebb körű hasznosulásában. A program különösen a fiatal kutatók számára kínált hasznos szempontokat a tudatos publikációs stratégia kialakításához, a szakmai kapcsolatok építéséhez és a kutatási eredmények hatékony kommunikációjához. Az előadások azt is megmutatták, hogy a tudományos hitelesség és a közérthetőség nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő szempontok: a kutatási eredmények jelentősége akkor válhat szélesebb körben is felismerhetővé, ha azok a megfelelő közönséghez, megfelelő formában jutnak el. Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központja által szervezett esemény hozzájárult a tudománykommunikáció jelentőségének tudatosításához, a kutatói szemléletformáláshoz és a tudományos eredmények szélesebb körű megismertetését támogató megközelítések bemutatásához. A rendezvény legfontosabb üzenete, hogy a tudományos láthatóság nem öncél, hanem a kutatási eredmények szakmai, gazdasági és társadalmi hasznosulását elősegítő eszköz.
