A mesterséges intelligencia jövőjéről szóló nemzetközi panel meghívott előadója volt az Óbudai Egyetem rektora a THE World Academic Summiton
Prof. Dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora meghívott előadóként vett részt a Times Higher Education World Academic Summit 2026 „Innovation in AI, data and research: How can institutions keep pace?” című kiemelt panelbeszélgetésén Fokvárosban. Az Óbudai Egyetem az egyetlen magyar egyetem, amely képviselteti magát a világ felsőoktatási vezetőinek egyik meghatározó nemzetközi találkozóján, amely több mint 500 résztvevőt, 100 előadót és mintegy 250 egyetem képviselőit hozza össze a világ minden tájáról.
A Times Higher Education minden évben más nemzetközi helyszínen rendezi meg World Academic Summit konferenciáját, amely elsősorban az egyetemek felsővezetői, valamint a felsőoktatás, a kutatás és a szakpolitika meghatározó döntéshozói számára teremt fórumot az ágazat legfontosabb stratégiai kérdéseinek megvitatására. A 2026-os csúcstalálkozónak a University of Cape Town és a University of Bristol ad otthont Fokvárosban, egyúttal ez az első alkalom, hogy a konferenciát az afrikai kontinensen rendezik meg.
A „Knowledge, justice and futures: Universities in the age of intelligence” témára épülő esemény a világ felsőoktatási, kutatási és szakpolitikai vezetőit hozza össze annak megvitatására, hogyan formálják át a rendkívül gyors technológiai, társadalmi és környezeti változások az egyetemek szerepét és jövőjét. A konferencia előadásai és magas szintű szakmai vitái ennek megfelelően nem csupán az új technológiákra, hanem az egyetemek hosszú távú stratégiai alkalmazkodására, a kutatás és oktatás átalakulására, valamint a felsőoktatás jövőbeni társadalmi szerepére is fókuszálnak.
E stratégiai kérdések között kiemelt helyet kap a mesterséges intelligencia. Prof. Dr. Kovács Levente az „Innovation in AI, data and research: How can institutions keep pace?” című panelbeszélgetés meghívott előadójaként arról folytatott eszmecserét Alberto José Cardelle, a State University of New York elnökével, Jennifer Hallam, a University of Manchester oktatásért, tanulásért és hallgatókért felelős alelnökével, James Ricci, a Schmidt Sciences Science Systems igazgatójával, valamint Susan Tighe, a kanadai McMaster University elnökével, hogy a generatív mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika gyors fejlődése miként alakíthatja át a kutatást, az oktatást és az egyetemek működését. A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan tudnak a felsőoktatási intézmények lépést tartani a technológiai változásokkal, miközben biztonságosan és felelősen építik be az új megoldásokat működésükbe.
A téma szorosan kapcsolódik az Óbudai Egyetem saját stratégiai célkitűzéseihez is. Az egyetem célja, hogy AI-natív egyetemmé váljon, ennek megvalósítását szolgálja az átfogó AI Campus stratégia, amely a mesterséges intelligencia felelős, etikus és hatékony alkalmazását az oktatástól és kutatástól az adminisztratív folyamatokig az intézményi működés egészébe integrálja.
A panel azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődése miként alakítja át a kutatást és az oktatást és maguknak az egyetemeknek a működését. A résztvevők kitértek arra is, hogyan alkalmazhatók az új technológiák különböző tudományterületeken, milyen új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek a felsőoktatás számára, és milyen intézményi megközelítések szükségesek ahhoz, hogy az egyetemek egy gyorsan változó digitális környezetben is alkalmazkodóképesek, biztonságosak és versenyképesek maradjanak.
A rektori meghívás különösen jelentős az Óbudai Egyetem erősödő nemzetközi pozíciójának tükrében. A fokvárosi World Academic Summit keretében hozták nyilvánosságra a Times Higher Education World University Rankings 2027 eredményeit is, amelyben az Óbudai Egyetem továbbra is a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel, és továbbra is Magyarország második legmagasabban rangsorolt egyeteme. A THE magyarországi értékelése külön is kiemeli az Óbudai Egyetem következetes fejlődését: az intézmény 2021 óta több mint 1400 helyett lépett előre.
A „Knowledge, justice and futures: Universities in the age of intelligence” témára épülő esemény a világ felsőoktatási, kutatási és szakpolitikai vezetőit hozza össze annak megvitatására, hogyan formálják át a rendkívül gyors technológiai, társadalmi és környezeti változások az egyetemek szerepét és jövőjét. A konferencia előadásai és magas szintű szakmai vitái ennek megfelelően nem csupán az új technológiákra, hanem az egyetemek hosszú távú stratégiai alkalmazkodására, a kutatás és oktatás átalakulására, valamint a felsőoktatás jövőbeni társadalmi szerepére is fókuszálnak.
E stratégiai kérdések között kiemelt helyet kap a mesterséges intelligencia. Prof. Dr. Kovács Levente az „Innovation in AI, data and research: How can institutions keep pace?” című panelbeszélgetés meghívott előadójaként arról folytatott eszmecserét Alberto José Cardelle, a State University of New York elnökével, Jennifer Hallam, a University of Manchester oktatásért, tanulásért és hallgatókért felelős alelnökével, James Ricci, a Schmidt Sciences Science Systems igazgatójával, valamint Susan Tighe, a kanadai McMaster University elnökével, hogy a generatív mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika gyors fejlődése miként alakíthatja át a kutatást, az oktatást és az egyetemek működését. A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, hogyan tudnak a felsőoktatási intézmények lépést tartani a technológiai változásokkal, miközben biztonságosan és felelősen építik be az új megoldásokat működésükbe.
A téma szorosan kapcsolódik az Óbudai Egyetem saját stratégiai célkitűzéseihez is. Az egyetem célja, hogy AI-natív egyetemmé váljon, ennek megvalósítását szolgálja az átfogó AI Campus stratégia, amely a mesterséges intelligencia felelős, etikus és hatékony alkalmazását az oktatástól és kutatástól az adminisztratív folyamatokig az intézményi működés egészébe integrálja.
A panel azt vizsgálta, hogy a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődése miként alakítja át a kutatást és az oktatást és maguknak az egyetemeknek a működését. A résztvevők kitértek arra is, hogyan alkalmazhatók az új technológiák különböző tudományterületeken, milyen új lehetőségeket és kihívásokat teremtenek a felsőoktatás számára, és milyen intézményi megközelítések szükségesek ahhoz, hogy az egyetemek egy gyorsan változó digitális környezetben is alkalmazkodóképesek, biztonságosak és versenyképesek maradjanak.
A rektori meghívás különösen jelentős az Óbudai Egyetem erősödő nemzetközi pozíciójának tükrében. A fokvárosi World Academic Summit keretében hozták nyilvánosságra a Times Higher Education World University Rankings 2027 eredményeit is, amelyben az Óbudai Egyetem továbbra is a világ legjobb 800 egyeteme között szerepel, és továbbra is Magyarország második legmagasabban rangsorolt egyeteme. A THE magyarországi értékelése külön is kiemeli az Óbudai Egyetem következetes fejlődését: az intézmény 2021 óta több mint 1400 helyett lépett előre.
