Hogyan értelmezzük a kórházi fertőzések adatait?
A kórházi fertőzések országos adatközlési rendszerének egyik fontos alapját adja Prof. Dr. Ferenci Tamásnak, az Óbudai Egyetem professzorának és Dr. Surján Györgynek, az NNGYK munkatársának közös módszertana. 2026 őszén új szakasz kezdődött a hazai népegészségügyben: elindult az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések intézményi szintű adatainak nyilvános közlése. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) weboldalán többek között a Clostridioides difficile okozta fertőzések és az egészségügyi ellátással összefüggő járványok adatai érhetők el bárki számára.
A nyilvános adatközlés nem csupán az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatainak átláthatóságát erősíti, hanem egy országos monitoringrendszer részeként a fertőzések alakulásának nyomonkövetését és a megelőzési, betegbiztonsági intézkedések támogatását is szolgálja. A rendszer egyik fontos sajátossága, hogy az adatok értelmezéséhez és összehasonlíthatóságának javításához módszertani korrekciókat is alkalmaz.
A rendszer kialakításának és működésének egyik fontos eleme az a módszertan, aminek kidolgozását és hazai viszonyokra történő adaptálását Prof. Dr. Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem professzora Dr. Surján Györggyel, az NNGYK Egészségmonitorozási Főosztályának munkatársával közösen végezte.
A 2026. szeptember 4-én bemutatott módszertan az országos kórházi fertőzési monitoringrendszer egyik elemét képezi, vagyis a kutatási eredmény közvetlenül beépült a hazai adatközlési gyakorlatba, és egy működő, országos rendszer részeként járul hozzá az intézményi adatok szakmailag megalapozott értelmezéséhez. A módszertan egyik kulcseleme annak figyelembevétele, hogy az egyes kórházak nem azonos összetételű betegpopulációt látnak el. Az intézmények között jelentős különbségek lehetnek például a betegek életkorában, alapbetegségében, társbetegségeiben és állapotának súlyosságában. Ezek a tényezők önmagukban is befolyásolják a fertőzés kockázatát.
Egy kórház nyers fertőzési aránya ezért önmagában nem feltétlenül tükrözi az intézményben folyó ellátás minőségét. Ha például egy intézmény nagyobb arányban lát el súlyos állapotú, magasabb fertőzési kockázatnak kitett betegeket, ez rosszabb nyers mutatókban is megjelenhet anélkül, hogy a kórház munkájában bármilyen hiba lenne. Ezért az intézményi adatok értelmezésénél fontos a kockázatkiigazítás, amelynek célja, hogy az eltérő betegösszetételből adódó különbségeket bizonyos mértékig figyelembe vegye, így a rendszerben előállított mutatók árnyaltabb képet adhatnak az egyes intézmények adatairól. Az NNGYK tájékoztatása szerint a nyilvánosságra hozott adatok nem kórházi rangsort alkotnak, hanem olyan szakmai jelzéseket, amelyek további vizsgálatokat és a fejlesztendő területek azonosítását segíthetik.
Az adatok értelmezésénél a jelentési és diagnosztikai gyakorlatot is figyelembe kell venni. Egy intézményben az intenzívebb felismerés és jelentés akár magasabb kimutatott esetszámhoz is vezethet, miközben ez önmagában nem jelenti a fertőzések nagyobb tényleges kockázatát, ellenkezőleg, gondos munkára utal. Hasonlóképpen, az alacsonyabb adat sem értelmezhető automatikusan kedvező eredményként, akár még probléma jele is lehet.
A Prof. Dr. Ferenci Tamás és Dr. Surján György által kidolgozott és hazai viszonyokra adaptált módszertan jó példája annak, hogyan válhat egy tudományos eredmény egy országos szintű egészségügyi monitoringrendszer működésének részévé, és hogyan kapcsolódhat össze a kutatás, a korszerű statisztikai módszertan és a népegészségügyi gyakorlat.
A módszertant bemutató közérthető tanulmány és az NNGYK nyilvános adatai:
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok Magyarországon – NNGYK
A kórházi fertőzések adatainak értelmezése – Ferenci Tamás módszertani tanulmánya
A rendszer kialakításának és működésének egyik fontos eleme az a módszertan, aminek kidolgozását és hazai viszonyokra történő adaptálását Prof. Dr. Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem professzora Dr. Surján Györggyel, az NNGYK Egészségmonitorozási Főosztályának munkatársával közösen végezte.
A 2026. szeptember 4-én bemutatott módszertan az országos kórházi fertőzési monitoringrendszer egyik elemét képezi, vagyis a kutatási eredmény közvetlenül beépült a hazai adatközlési gyakorlatba, és egy működő, országos rendszer részeként járul hozzá az intézményi adatok szakmailag megalapozott értelmezéséhez. A módszertan egyik kulcseleme annak figyelembevétele, hogy az egyes kórházak nem azonos összetételű betegpopulációt látnak el. Az intézmények között jelentős különbségek lehetnek például a betegek életkorában, alapbetegségében, társbetegségeiben és állapotának súlyosságában. Ezek a tényezők önmagukban is befolyásolják a fertőzés kockázatát.
Egy kórház nyers fertőzési aránya ezért önmagában nem feltétlenül tükrözi az intézményben folyó ellátás minőségét. Ha például egy intézmény nagyobb arányban lát el súlyos állapotú, magasabb fertőzési kockázatnak kitett betegeket, ez rosszabb nyers mutatókban is megjelenhet anélkül, hogy a kórház munkájában bármilyen hiba lenne. Ezért az intézményi adatok értelmezésénél fontos a kockázatkiigazítás, amelynek célja, hogy az eltérő betegösszetételből adódó különbségeket bizonyos mértékig figyelembe vegye, így a rendszerben előállított mutatók árnyaltabb képet adhatnak az egyes intézmények adatairól. Az NNGYK tájékoztatása szerint a nyilvánosságra hozott adatok nem kórházi rangsort alkotnak, hanem olyan szakmai jelzéseket, amelyek további vizsgálatokat és a fejlesztendő területek azonosítását segíthetik.
Az adatok értelmezésénél a jelentési és diagnosztikai gyakorlatot is figyelembe kell venni. Egy intézményben az intenzívebb felismerés és jelentés akár magasabb kimutatott esetszámhoz is vezethet, miközben ez önmagában nem jelenti a fertőzések nagyobb tényleges kockázatát, ellenkezőleg, gondos munkára utal. Hasonlóképpen, az alacsonyabb adat sem értelmezhető automatikusan kedvező eredményként, akár még probléma jele is lehet.
A Prof. Dr. Ferenci Tamás és Dr. Surján György által kidolgozott és hazai viszonyokra adaptált módszertan jó példája annak, hogyan válhat egy tudományos eredmény egy országos szintű egészségügyi monitoringrendszer működésének részévé, és hogyan kapcsolódhat össze a kutatás, a korszerű statisztikai módszertan és a népegészségügyi gyakorlat.
A módszertant bemutató közérthető tanulmány és az NNGYK nyilvános adatai:
Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések és járványok Magyarországon – NNGYK
A kórházi fertőzések adatainak értelmezése – Ferenci Tamás módszertani tanulmánya
