Digitális innováció a vízfelhasználás csökkentéséért - Hallgatónk fejlesztése nyert elismerést
Napjaink egyik legégetőbb problémája az aszálykérdés kezelése. Ugyanakkor a digitális technológiák térnyerése alapjaiban formálja át a modern mezőgazdaságot, hiszen az új generációs fejlesztések kulcsfontosságúak a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás megvalósításában. A precíz talajnedvességi mutatók és az adatokra alapozott öntözési rendszerek nemcsak a vízfelhasználást mérséklik, hanem növelik a hozamot, és óvják a környezeti erőforrásokat is. Ezt a célt szolgálja Simon Mártonnak, a Neumann János Informatikai Kar hallgatójának projektje is, aki munkájával elnyerte a K&H STEM pályázat szakmai különdíját.
A fiatal kutató fejlesztése a szenzoros méréseket ötvözi a műholdas adatokkal, és a technológia pozitív hatásai messze túlmutatnak az agráriumon. A tudatosabb vízgazdálkodás a mindennapi életünkre is hatással van, mivel a pazarlás visszaszorításával megóvhatjuk a természetes tartalékokat, miközben a pontosan kalkulált öntözés hozzájárul az élelmiszerellátás biztonságához. Az ilyen adatvezérelt rendszerek révén a mezőgazdaság sikeresebben alkalmazkodhat a szélsőséges időjárási körülményekhez, biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot.
A díjazott egyetemi hallgató projektje egy hardveres szenzoros egység és egy szoftveres platform integrációjára épül. Az eszköz rendszeres időközönként méri a talaj nedvességtartalmát, a mért értékeket pedig egy online felület jeleníti meg, amelyeket műholdas megfigyelésekkel, például a növényzet állapotát jelző mutatókkal egészít ki. A gazdálkodók így részletes és pontos képet kapnak a termőföld aktuális állapotáról, ami megbízható alapot nyújt az öntözési döntésekhez. A rendszer egyik legnagyobb előnye az egyedi hálózati architektúrában rejlik, ugyanis a szenzorok nem a hagyományos mobilhálózati IoT-technológiát használják, hanem egy speciális rádiós megoldást. Ennek köszönhetően egyetlen központi egység képes akár egy 10-20 kilométer sugarú körzetet is lefedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hálózat olyan elszigetelt agrárterületeken is kifogástalanul működik, ahol egyáltalán nincs mobil térerő. A projekt egy működő talajnedvesség-szenzor és adatplatform prototípusa, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdáknak a költségek és a vízfelhasználás csökkentésében, miközben környezetbarátabbá teszi a mezőgazdasági folyamatokat.
A díjazott egyetemi hallgató projektje egy hardveres szenzoros egység és egy szoftveres platform integrációjára épül. Az eszköz rendszeres időközönként méri a talaj nedvességtartalmát, a mért értékeket pedig egy online felület jeleníti meg, amelyeket műholdas megfigyelésekkel, például a növényzet állapotát jelző mutatókkal egészít ki. A gazdálkodók így részletes és pontos képet kapnak a termőföld aktuális állapotáról, ami megbízható alapot nyújt az öntözési döntésekhez. A rendszer egyik legnagyobb előnye az egyedi hálózati architektúrában rejlik, ugyanis a szenzorok nem a hagyományos mobilhálózati IoT-technológiát használják, hanem egy speciális rádiós megoldást. Ennek köszönhetően egyetlen központi egység képes akár egy 10-20 kilométer sugarú körzetet is lefedni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hálózat olyan elszigetelt agrárterületeken is kifogástalanul működik, ahol egyáltalán nincs mobil térerő. A projekt egy működő talajnedvesség-szenzor és adatplatform prototípusa, amely kézzelfogható segítséget nyújt a gazdáknak a költségek és a vízfelhasználás csökkentésében, miközben környezetbarátabbá teszi a mezőgazdasági folyamatokat.
MTI Fotó: Varga György
