Tudásakadémia és digitalizáció: a hallgatók adhatják a jó válaszokat a jövő gazdasági kihívásaira – interjú Prof. Dr. Garai-Fodor Mónikával, a Keleti Kar dékánjával
Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kara a hazai gazdasági képzések egyik meghatározó bástyája, ahol a tradíció és az innovatív gondolkodásmód találkozik. Az elmúlt hat év egy mélyreható szemléletváltásról is szólt. A kar dékánja Prof. Dr. Garai-Fodor Mónika, akinek szakmai hitvallása a tudomány és a versenyszféra szoros összekapcsolása. Vezetése alatt a kar a transzparencia, a teljesítményalapú értékelés és a piaci integráció útjára lépett. Az intézmény stratégiai fejlődésének koordinálása mellett elismert szakértője a fogyasztói értékrendek kutatásának is. Energikus és hallgatóközpontú vezetése alatt a kar a magas színvonalú képzés mellett valódi közösséget és naprakész piaci szemléletet kínál. Az intézmény mára eljutott oda, hogy a vállalati szféra legjelentősebb szereplői keresik az együttműködést, miközben az oktatás módszertana rugalmasan alkalmazkodik a már egyetemi éveik alatt dolgozó hallgatók igényeihez.
Prof. Dr. Garai-Fodor Mónika az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja, egyetemi tanár, a hazai marketing- és menedzsmenttudomány elismert szakértője. Szakmai pályafutását a tudatos értékrend-alapú megközelítés jellemzi: diplomáit és doktori (PhD) fokozatát is neves hazai intézményekben szerezte, kutatói munkássága pedig szorosan kapcsolódik a fogyasztói magatartás és a generációs marketing vizsgálatához. Több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során kiemelt figyelmet fordított a marketingstratégiák etikai és fenntarthatósági aspektusaira. Dékáni kinevezését megelőzően is aktív szerepet vállalt a kar tudományos életének szervezésében, nevéhez számos sikeres projekt és szakmai együttműködés fűződik. Kutatási területei közé tartozik a fogyasztói értékrend-kutatás, a generációmenedzsment, valamint a társadalmi felelősségvállalás (CSR) üzleti gyakorlatba történő integrálása. Széleskörű publikációs tevékenységet folytat, számos hazai és nemzetközi szakfolyóirat szerzője és szerkesztőbizottsági tagja. Rendszeres résztvevője és előadója rangos nemzetközi konferenciáknak, ahol a magyar gazdasági felsőoktatás eredményeit képviseli. Munkásságát több szakmai elismeréssel és kitüntetéssel díjazták, amelyek hűen tükrözik elkötelezettségét az oktatás minősége és a tudományos utánpótlás nevelése iránt. Jelenleg a kar vezetőjeként elsődleges célja az Óbudai Egyetem gazdaságtudományi képzéseinek folyamatos korszerűsítése, a piaci igényekre reflektáló, gyakorlatorientált oktatás erősítése, valamint a kar nemzetközi láthatóságának és versenyképességének növelése. Vallja, hogy bár az ipari, multinacionális környezet más világ, számos olyan folyamat, módszer és eszköz létezik, amely sikerrel adaptálható a felsőoktatásban is. 2020 óta a kar dékánja. Kutatói szenvedélye a generációk közötti különbségek megértésében rejlik, amit vezetőként is kamatoztat az egyetemi falak között.
Amikor visszatekint az elmúlt hat évre, milyen fejlődési ívet és stratégiai döntéseket azonosítana, amelyek meghatározták a kar jelenlegi működését?
Számunkra az egyik legfontosabb célt az jelenti, hogy olyan tudást adjunk át a fiataloknak, amellyel az adott munkaerő piaci környezetben leginkább meg tudják állni a helyüket. A humánpolitika terén a legfőbb törekvésem a szakmai állomány folyamatos frissítése és felkészültségének növelése, amelyhez elengedhetetlen egy átfogó, kari szintű fejlesztési stratégia. Meggyőződésem, hogy a kollégák felé irányuló visszacsatolásnak egzakt és mérhető alapokon kell nyugodnia. Aki kiemelkedő teljesítményt nyújt, annak erőfeszítéseit minden értelemben el kell ismernünk. Bevezettünk egy olyan feladatstruktúra indikátort, amely az oktatói és tudományos tevékenység mellett az utánpótlás nevelést is értékeli. Ez alapvető szemléletváltást igényelt, hiszen a teljesítménynek immár kézzelfogható, pozitív következményei vannak. Ezzel párhuzamosan tudatos humánpolitikai frissítést hajtottunk végre. Számos új kollégát köszönthetünk a karon, akik az üzleti szférából érkeztek PhD fokozattal, vagy más egyetemek vezetői pozícióiból csatlakoztak hozzánk. Ez a szervezeti kultúraváltás egy letisztultabb, közösségi értékekre épülő szellemiséget eredményezett. A cél egy olyan minőségi, jólét központú szervezeti kultúra kialakítása, amely hosszú távú biztonságot és inspiráló légkört garantál a munkatársak számára. Jelenleg egy monitoring folyamat keretében mérjük fel a meglévő kompetenciákat, hogy pontosan kijelölhessük a jövőbeli növekedés irányait.
Az idei felvételi adatok alapján a kar kiemelkedő számokat produkált. Mi magyarázza ezt a sikert a mai kiélezett oktatási piacon?
Az oktatás területén elért sikereket, mindenekelőtt a hallgatói létszám dinamikus növekedését, az elmúlt évek szisztematikus munkájának tulajdonítom. A minőségi szolgáltatás záloga nálunk a gyakorlatorientált megközelítés és a munkaerőpiaci elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodás. Ennek egyik fő motorja a rektori támogatással létrehozott Vállalati Kapcsolatok Irodája, amelynek segítségével a vállalatok tényleges integrálását valósítjuk meg a képzési folyamatba. Partnereink, köztük olyan neves piaci szereplők, mint a Heineken, az OTP, az Erste, a B+N, az ALDI vagy a LIDL szakemberei aktív részesei a tananyagfejlesztésnek és a szakmai programok összeállításának. Hallgatóink számára így a gyárlátogatásoktól a közvetlen vezetői mentorálásig élő, gyakorlati kapcsolatrendszert kínálunk. Mára elértük azt a presztízst, hogy már nem nekünk kell kopogtatnunk a gazdasági szereplőknél, a cégek maguk keresnek meg bennünket dedikált toborzási kampányokkal és szakmai együttműködési igényekkel.
Miként tud egy alapvetően műszaki orientációjú egyetem gazdasági kara nemzetközi szinten is láthatóvá válni?
Büszke vagyok a kar tudományos előre lépésére. Sikeresen találtuk meg azokat a multidiszciplináris kapcsolódási pontokat, amelyek révén nemzetközi szinten is láthatóvá váltunk. A rangos konferenciákon való részvétel, a nívós szakmai folyóiratokban megjelenő publikációk, valamint az olyan szervezetekkel való szoros együttműködés, mint az IEEE, jelentősen növelték nemzetközi elismertségünket. Ma már évente több nívós nemzetközi konferenciának adunk otthont, ami az oktatási portfóliónk bővítésével együtt a külföldi hallgatók számának örvendetes emelkedésében is tükröződik. A nemzetközi nyitás stratégiája a külföldi hallgatók toborzásán túl a globális piaci jelenlét fokozását is magában foglalja.
Milyen módon reformálták meg az oktatási modellt a digitalizáció és a megváltozott hallgatói igények mentén?
Gyakorlatilag elértük kapacitásaink felső határát, ezért stratégiai döntést hoztunk. A nagy létszámú előadásoknál szinte teljes mértékben átálltunk az e-learning formára. Ez a lépés jelentős infrastrukturális megtakarítást eredményezett, és eddig nem tapasztalt rugalmasságot kínál. Ez a váltás válasz a realitásokra, ugyanis hallgatóink hetven-nyolcvan százaléka már a tanulmányai mellett dolgozik. A piaci igények megváltoztak, a munkáltatók elvárják a hallgatók jelenlétét, mi pedig választás elé állítás helyett alkalmazkodtunk ehhez. Az e-learning révén a hallgatók maguk oszthatják be az idejüket, ami nagyobb szabadságfokot és jobb munka, magánélet egyensúlyt tesz lehetővé. Fontos hangsúlyozni, hogy a gazdasági képzéseken a hallgatók jó része önköltséges formában tanul, ami részünkről fokozottabb alkalmazkodóképességet és szolgáltatói szemléletet igényel. Az oktatásszervezési oldalról ez komoly módszertani fejlesztést jelentett. Az online tananyagok gondozása és az interaktív kapcsolattartás új készségeket követelt meg az oktatói kartól is.
Milyen speciális szakmai szemléletet kapnak a hallgatók, amely segíti az elhelyezkedésüket?
A gazdasági képzés az elméleti ismeretek mellett egyfajta komplex szemléletmódot jelent. Célunk olyan vezetőket képezni, akik a kapott adatokból magabiztos stratégiai döntéseket képesek hozni. Végzett hallgatóink előtt a portfólió széles, a termékfejlesztéstől kezdve a projektmenedzsmenten át a befektetési tanácsadói munkakörig számtalan irányba indulhatnak el sikerrel. Az oktatásban egyfajta tudásakadémia modell felé mozdulunk el. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus akkreditált képzéseken túl olyan speciális tudásmodulokat és mikrotanúsítványokat is nyújtunk, amelyek rugalmasan és unikális módon elégítik ki a cégek vagy az egyének aktuális szakmai igényeit. A vállalati partnerségek erősítésével a gyakorlatias jelleg továbbfejlesztése a cél, kiegészítve olyan szolgáltatásokkal, amelyek a soft skillekre, az önismeretre és a munkaerőpiaci érvényesülésre fókuszálnak.
Tapasztalataik alapján melyek a legnépszerűbb szakok az intézményben, és milyen karrierutat kínálnak ezek a hallgatóknak?
Képzéseink közül kiemelkedő népszerűségnek örvend a kereskedelem és marketing, valamint a gazdálkodás és menedzsment szak. Ezek a klasszikus közgazdasági képzések rendkívül szerteágazó elméleti és gyakorlati tudást biztosítanak, amelyet hallgatóink a profitorientált és a nonprofit szektorban egyaránt sikerrel kamatoztathatnak. Diplomásaink magabiztosan állják meg a helyüket a pénzügyek, a projektmenedzsment és a marketing olyan stratégiai területein, mint a tervezés és a kereskedelmi folyamatok optimalizálása.
Milyennek látja a kar jövőjét a munkáltatói márkaépítés és az oktatói utánpótlás szempontjából?
Az utánpótlás biztosítása a fokozódó piaci verseny és a generációs különbségek miatt egyre komplexebb feladat. Fel kell ismernünk, hogy a tehetségek bevonzásához már nem elegendő a puszta eredményekre koncentrálni. A munkáltatói márkát tudatosan és láthatóan kell építenünk. Mind a belső, mind a külső kommunikációban nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a reputációnkra, hogy eredményeink hitelesen jelenjenek meg a külvilág számára. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a versenytársak tisztán kommunikációs alapú előny szerzését.
Hogyan foglalná össze azt a vezetői filozófiát, amely a kar közösségét és a jövőbe mutató tudásátadást mozgatja?
Ahogy Ryūnosuke Satoro japán író fogalmazott, egyedül csupán cseppek vagyunk, de együtt egy hatalmas óceánt alkotunk. Dékánként a legfőbb küldetésem egy olyan közösség és értékrend megszilárdítása, amelyben minden oktató, kutató, hallgató és az adminisztrációban dolgozó kolléga érezheti, hogy ő egy nélkülözhetetlen csepp ebben az óceánban. Hiszek abban, hogy az egyetem alapvető hivatása a tudásátadás, amely egyfajta tiszta energia. Minél többen birtokolják azt az ismeretet, amellyel mi rendelkezünk, annál nagyobb társadalmi értéket és hozzáadott értéket képviselünk. A célom tehát az, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és szerepét ebben a folyamatban, és a napi feladatok elvégzése során is érezze, hogy egy közös, nemesebb cél eléréséért dolgozunk együtt.
Szeberényi Csilla
Amikor visszatekint az elmúlt hat évre, milyen fejlődési ívet és stratégiai döntéseket azonosítana, amelyek meghatározták a kar jelenlegi működését?
Számunkra az egyik legfontosabb célt az jelenti, hogy olyan tudást adjunk át a fiataloknak, amellyel az adott munkaerő piaci környezetben leginkább meg tudják állni a helyüket. A humánpolitika terén a legfőbb törekvésem a szakmai állomány folyamatos frissítése és felkészültségének növelése, amelyhez elengedhetetlen egy átfogó, kari szintű fejlesztési stratégia. Meggyőződésem, hogy a kollégák felé irányuló visszacsatolásnak egzakt és mérhető alapokon kell nyugodnia. Aki kiemelkedő teljesítményt nyújt, annak erőfeszítéseit minden értelemben el kell ismernünk. Bevezettünk egy olyan feladatstruktúra indikátort, amely az oktatói és tudományos tevékenység mellett az utánpótlás nevelést is értékeli. Ez alapvető szemléletváltást igényelt, hiszen a teljesítménynek immár kézzelfogható, pozitív következményei vannak. Ezzel párhuzamosan tudatos humánpolitikai frissítést hajtottunk végre. Számos új kollégát köszönthetünk a karon, akik az üzleti szférából érkeztek PhD fokozattal, vagy más egyetemek vezetői pozícióiból csatlakoztak hozzánk. Ez a szervezeti kultúraváltás egy letisztultabb, közösségi értékekre épülő szellemiséget eredményezett. A cél egy olyan minőségi, jólét központú szervezeti kultúra kialakítása, amely hosszú távú biztonságot és inspiráló légkört garantál a munkatársak számára. Jelenleg egy monitoring folyamat keretében mérjük fel a meglévő kompetenciákat, hogy pontosan kijelölhessük a jövőbeli növekedés irányait.
Az idei felvételi adatok alapján a kar kiemelkedő számokat produkált. Mi magyarázza ezt a sikert a mai kiélezett oktatási piacon?
Az oktatás területén elért sikereket, mindenekelőtt a hallgatói létszám dinamikus növekedését, az elmúlt évek szisztematikus munkájának tulajdonítom. A minőségi szolgáltatás záloga nálunk a gyakorlatorientált megközelítés és a munkaerőpiaci elvárásokhoz való rugalmas alkalmazkodás. Ennek egyik fő motorja a rektori támogatással létrehozott Vállalati Kapcsolatok Irodája, amelynek segítségével a vállalatok tényleges integrálását valósítjuk meg a képzési folyamatba. Partnereink, köztük olyan neves piaci szereplők, mint a Heineken, az OTP, az Erste, a B+N, az ALDI vagy a LIDL szakemberei aktív részesei a tananyagfejlesztésnek és a szakmai programok összeállításának. Hallgatóink számára így a gyárlátogatásoktól a közvetlen vezetői mentorálásig élő, gyakorlati kapcsolatrendszert kínálunk. Mára elértük azt a presztízst, hogy már nem nekünk kell kopogtatnunk a gazdasági szereplőknél, a cégek maguk keresnek meg bennünket dedikált toborzási kampányokkal és szakmai együttműködési igényekkel.
Miként tud egy alapvetően műszaki orientációjú egyetem gazdasági kara nemzetközi szinten is láthatóvá válni?
Büszke vagyok a kar tudományos előre lépésére. Sikeresen találtuk meg azokat a multidiszciplináris kapcsolódási pontokat, amelyek révén nemzetközi szinten is láthatóvá váltunk. A rangos konferenciákon való részvétel, a nívós szakmai folyóiratokban megjelenő publikációk, valamint az olyan szervezetekkel való szoros együttműködés, mint az IEEE, jelentősen növelték nemzetközi elismertségünket. Ma már évente több nívós nemzetközi konferenciának adunk otthont, ami az oktatási portfóliónk bővítésével együtt a külföldi hallgatók számának örvendetes emelkedésében is tükröződik. A nemzetközi nyitás stratégiája a külföldi hallgatók toborzásán túl a globális piaci jelenlét fokozását is magában foglalja.
Milyen módon reformálták meg az oktatási modellt a digitalizáció és a megváltozott hallgatói igények mentén?
Gyakorlatilag elértük kapacitásaink felső határát, ezért stratégiai döntést hoztunk. A nagy létszámú előadásoknál szinte teljes mértékben átálltunk az e-learning formára. Ez a lépés jelentős infrastrukturális megtakarítást eredményezett, és eddig nem tapasztalt rugalmasságot kínál. Ez a váltás válasz a realitásokra, ugyanis hallgatóink hetven-nyolcvan százaléka már a tanulmányai mellett dolgozik. A piaci igények megváltoztak, a munkáltatók elvárják a hallgatók jelenlétét, mi pedig választás elé állítás helyett alkalmazkodtunk ehhez. Az e-learning révén a hallgatók maguk oszthatják be az idejüket, ami nagyobb szabadságfokot és jobb munka, magánélet egyensúlyt tesz lehetővé. Fontos hangsúlyozni, hogy a gazdasági képzéseken a hallgatók jó része önköltséges formában tanul, ami részünkről fokozottabb alkalmazkodóképességet és szolgáltatói szemléletet igényel. Az oktatásszervezési oldalról ez komoly módszertani fejlesztést jelentett. Az online tananyagok gondozása és az interaktív kapcsolattartás új készségeket követelt meg az oktatói kartól is.
Milyen speciális szakmai szemléletet kapnak a hallgatók, amely segíti az elhelyezkedésüket?
A gazdasági képzés az elméleti ismeretek mellett egyfajta komplex szemléletmódot jelent. Célunk olyan vezetőket képezni, akik a kapott adatokból magabiztos stratégiai döntéseket képesek hozni. Végzett hallgatóink előtt a portfólió széles, a termékfejlesztéstől kezdve a projektmenedzsmenten át a befektetési tanácsadói munkakörig számtalan irányba indulhatnak el sikerrel. Az oktatásban egyfajta tudásakadémia modell felé mozdulunk el. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus akkreditált képzéseken túl olyan speciális tudásmodulokat és mikrotanúsítványokat is nyújtunk, amelyek rugalmasan és unikális módon elégítik ki a cégek vagy az egyének aktuális szakmai igényeit. A vállalati partnerségek erősítésével a gyakorlatias jelleg továbbfejlesztése a cél, kiegészítve olyan szolgáltatásokkal, amelyek a soft skillekre, az önismeretre és a munkaerőpiaci érvényesülésre fókuszálnak.
Tapasztalataik alapján melyek a legnépszerűbb szakok az intézményben, és milyen karrierutat kínálnak ezek a hallgatóknak?
Képzéseink közül kiemelkedő népszerűségnek örvend a kereskedelem és marketing, valamint a gazdálkodás és menedzsment szak. Ezek a klasszikus közgazdasági képzések rendkívül szerteágazó elméleti és gyakorlati tudást biztosítanak, amelyet hallgatóink a profitorientált és a nonprofit szektorban egyaránt sikerrel kamatoztathatnak. Diplomásaink magabiztosan állják meg a helyüket a pénzügyek, a projektmenedzsment és a marketing olyan stratégiai területein, mint a tervezés és a kereskedelmi folyamatok optimalizálása.
Milyennek látja a kar jövőjét a munkáltatói márkaépítés és az oktatói utánpótlás szempontjából?
Az utánpótlás biztosítása a fokozódó piaci verseny és a generációs különbségek miatt egyre komplexebb feladat. Fel kell ismernünk, hogy a tehetségek bevonzásához már nem elegendő a puszta eredményekre koncentrálni. A munkáltatói márkát tudatosan és láthatóan kell építenünk. Mind a belső, mind a külső kommunikációban nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a reputációnkra, hogy eredményeink hitelesen jelenjenek meg a külvilág számára. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a versenytársak tisztán kommunikációs alapú előny szerzését.
Hogyan foglalná össze azt a vezetői filozófiát, amely a kar közösségét és a jövőbe mutató tudásátadást mozgatja?
Ahogy Ryūnosuke Satoro japán író fogalmazott, egyedül csupán cseppek vagyunk, de együtt egy hatalmas óceánt alkotunk. Dékánként a legfőbb küldetésem egy olyan közösség és értékrend megszilárdítása, amelyben minden oktató, kutató, hallgató és az adminisztrációban dolgozó kolléga érezheti, hogy ő egy nélkülözhetetlen csepp ebben az óceánban. Hiszek abban, hogy az egyetem alapvető hivatása a tudásátadás, amely egyfajta tiszta energia. Minél többen birtokolják azt az ismeretet, amellyel mi rendelkezünk, annál nagyobb társadalmi értéket és hozzáadott értéket képviselünk. A célom tehát az, hogy mindenki megtalálja a maga helyét és szerepét ebben a folyamatban, és a napi feladatok elvégzése során is érezze, hogy egy közös, nemesebb cél eléréséért dolgozunk együtt.
Szeberényi Csilla
